Világos?

ROGÁN ÁR-TAT-LAN…

Majd fenékre estem, mikor tegnap kiderült, hogy Rogán Antal után nem nyomoz az ügyészség!
Mecsoda meglepetés, ki gondolt volna erre?
Az ember azt gondolta volna, ha már akadt feljelentő, akad tanú is, akkor talán az ügyészség is lép, elrendeli a nyomozást, de lám, az igazság győzedelmeskedett, a jog és az erkölcs egybeesése példás, azt meg nem is vitathatja senki, hogy az emberek természetes jogérzéke is ezt a döntést követelte.
Ez maga a tökéletes megoldás, jobbat ennél senki ki nem találna.

Merthogy hiába itt a jópofizás, meg a rosszízű szójáték Rogán Antal nevével, utalva totemállatjára az antilopra, ha nincs vád, nincs ítélet sem, tehát Anti ártatlan, mint a ma született bárány.

lop

És mindaddig annak is illik tekinteni, ameddig a bíróság jogerősen el nem ítéli.
A bíróság viszont addig nem foglalkozhat vele, ameddig az ügyészség vádat nem emel, az pedig akkor emel majd vádat, mikor a puma dalol, de azért – biztos, ami fux – már a nyomozás megindítását is megtagadja.
Magyarországon így néz ki a jogállam.
Mindenesetre Orbán legnagyobb dobásainak egyike volt Polt kinevezése, merthogy az ügyészség még elvileg sem demokratikus szervezet, szigorú alá-fölérendeltségi alapon működik, így aztán nem kell minden ügyésszel külön nyűglődni, akié a legfőbb ügyész, azé az ügyészség és azé az állam büntetőmonopóliuma.
Ha Polt úgy dönt, akkor az anyagyilkos is ártatlan marad, ha vádat emel, akkor is éveken át sétáltathatnak meg embereket vezetőszáron, ha közben ötvenszer derül is ki, hogy nem követtek el bűncselekményt és erről egyszer-kétszer már bíróság is döntött.
Hogy aztán megfordul-e néha Polt Péter fejében az, hogy egyszer lehet, majd ellene is vádat emel valaki, azt nem tudom, csak azt, hogy a magyar jogtörténet legocsmányabb lapjain együtt fog szerepelni a neve Domokos József nevével, mint ahogy főnöke neve sem Kossuth Lajos nevével együtt kerül majd említésre.
Jópofa a nyomozás elrendelésének elutasításáról szóló közlemény is.
Az elutasítás indokai között szerepel, hogy Portik nem tért ki a tízmillió forint értékű euró címletezésére, forrására, még csak egy rohadt nokiás, vagy wiszkis-dobozt sem emlegetett, holott tudhatta volna, hogy a magyar ügyészség dobozfüggő, és ha valaki kimondja ezt a varázsszót, akkortól lehet ráncigálni vezetőszáron politikusokat, tábornokokat.
Az is tetszik, hogy az ügyészség nyomozás helyett a bíróság jogkörét veszi át, hiszen életszerűtlenségről beszél, meg Portik nyilatkozatának erősen kétséges valóságtartalmáról, jóllehet ha igaz, amit Portik állít, akkor Rogán ellen kell vádat emelni, ha nem igaz, akkor Portik ellen, ugyanis a hamis vád is bűncselekmény.
Az állítások igazságtartalmának vizsgálata ebben az esetben irreleváns, emellett Rogán ellen más is tett már feljelentést, tehát annyira nem irreális a bűncselekmény elkövetésének lehetősége.
Viszont az is igaz, hogyha Portikot bíróság elé állítják, akkor beszélhet, és amit mond, az nyilvánosságot is kap, ami nem lenne kedvező a mi Tonyánkra nézve.
Jobb, ha szépen csendben elalszik ez az ügy, hiszen más irányból is támadják ezt a feddhetetlen politikust, aki volt olyan ügyetlen, hogy sápot szedett, ahelyett, hogy a kerületet egyszerűen a Pasa-parkhoz csatolta volna.
Tulajdonképpen itt az anyagi veszteségnél sokkal nagyobb veszteség, hogy az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite rendülhet meg, ha még eddig meg nem rendült volna.
Ha valaki ártatlan az ellene felhozott vádakban, akkor azt nem kellene kivonni egy normális eljárás alól, hiszen itt konkrét ügy eldöntéséről lenne szó, ha hagynák.
De nem hagyják, és megkockáztatom, ha hagynák is, majd a parlamenti többség tenne arról, hogy ne lehessen felelősségre vonni ezt a pitiáner maffiózót.
Rogán tipikus mintapéldánya az irritáló politikusnak, a nép percig se gondolja alaptalannak a vádakat, ő is meg a felesége is irritálja a közvéleményt a rongyrázásával, falusi sznobizmusával, sunyiságával, szervilizmusával.
Olyan, mint egy gúnár, mely kőszáli sasnak képzeli magát.
Természetesen őt is be kell majd csukni, aztán ki lehet írni a cellára, hogy Pasa-cella.
De a magyar igazságszolgáltatás jó hírneve már régen odavan, és ez az ügy már csak a tejszínhab a szarkupacon.
Sajnálatos…
(PuPu)

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:



Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Világos? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    Szele Tamás: Soros megoldása
    2016/07/27 HOPPÁ! – a HUPPA.HU CIKKEI, VÉLEMÉNY, VÉLEMÉNY – BELPOLITIKA
    Hát, kérem, Orbán Viktor se lennék most. Máskor se szívesen, ha nem muszáj, de most főleg nem. Soros György tanulmánya, mely tegnap jelent meg először magyarul a HVG-ben, valósággal kirántja a szőnyeget az orbáni Európa-politika alól, porrá zúzza azt, ráadásul mindenki számára elfogadható megoldást kínál a menekültválságra – nemzetállami erősödés nélkül.
    Ezzel szemben, ha Brüsszelben fontolóra veszik Soros javaslatait, ezek nyomán megszülethet végre az erős és egységes Európa. Ráadásul nagyon nehéz lesz a felvetésekbe belekötni – ugyanis igen hasonló dolgokat beszélt korábban maga Orbán Viktor is, csak ő gyökeresen másképp képzelte el a kivitelezésüket. Meg aztán az eredményük is ellenkező lett volna. De annak azért van némi iróniája, hogy Szijjártó Péter július harmadikán azt mondja, Soros javaslatai egészen elképesztőek (arra utalva, hogy a menekültkérdés finanszírozását Soros korábban az uniós támogatások csökkentésével képzelte el), aztán Soros fordul egyet, ha nem is Szijjártó kedvéért, és július 19-én teljes, kivitelezhető és minden részletre kiterjedő válságkezelési tervet tesz le az asztalra a Foreign Policyben.
    De hát lényegében véve mit mond ez a terv?
    Ez a terv hét pilléren nyugszik, éspedig:
    1. A politikai okokból menekülők befogadásán, élesen elválasztva őket a gazdasági menekülőktől.
    2. Azon, hogy az Unió szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést, és a menekülttáborok helyzetét rendezze humánusan.
    3. A szükséges lépések anyagi hátterének biztosításán. Ez mintegy harminc milliárd eurót jelentene, ezzel szemben, ha széthullik az Unió, a schengeni övezet, a nyitott belső határok rendszerének megszűnése tíz év alatt négyszázhetven milliárd euró veszteséggel járna, vagyis évente kerülne többe, mint az egyszeri válságkezelés. „Ebből a helyzetből egyetlen kiút látszik: a megoldás mellett elkötelezett tagországok olyan koalíciója, amely nem igényel egyhangú döntést.” Legrosszabb esetben hitelfelvétel útján kéne előteremteni a szükséges összeget, de hát „Mikor kellene az EU-nak felhasználnia a jórészt érintetlen hitelfelvételi kapacitását, ha nem egy olyan pillanatban, amikor az unió léte került végzetes veszélybe? Ennek a lépésnek további előnye lenne, hogy biztosítaná az európai gazdaság szükséges élénkítését is. Miután jelenleg a kamatráták történelmi mélyponton vannak, így most különösen kedvező alkalom kínálkozik az adósságfelvételre.”
    4. A válságkezelés során ki kell alakítani a határok védelmének, a menedékkérelmek elbírálásának és a menekültek elhelyezésének közös európai rendszerét. Itt a hangsúly a „közös” szón van, amint a következő pontban is:
    5. A menekültek elhelyezése közös egyetértés alapján kell történjen. „Döntő fontosságú lesz az EU számára, hogy újragondolja a halva született letelepedési és áthelyezési programok végrehajtását. Az Európai Bizottság által júliusban beterjesztett új javaslatai már ebbe az irányba mutatnak. Az unió nem tudja kikényszeríteni, hogy a tagállamok vagy a menekültek részt vegyenek ezekben a programokban. A menekültek elhelyezésének önkéntes alapon kell történnie. Egy megfelelő mechanizmus révén világossá válhatnak a menekültek és a befogadó közösségek preferenciái, így a menekülteknek esélyük lenne oda kerülni, ahová szeretnének, és ahol szívesen látják őket. Az EASO által kidolgozott tervek ebbe az irányba mutatnak.”
    6. Azonban a megoldás egyik leglényegesebb pontja a menekülőket befogadó, Unión kívüli országok nagyon komoly támogatása. Viszont ennek nem szabad úgy történnie, mint Törökország esetében, a támogatott államok nem használhatják a területükön élő menekülteket túsznak, nem használhatják zsarolásra a táborokat vagy magát a befogadást, „ez a támogatás a kereskedelmi könnyítések formájában valósulhatna meg, amivel az érintett országok mind a menekültek, mind saját polgáraik számára munkahelyeket tudnának biztosítani. Nincs értelme annak, hogy Európa több mint 200 milliárd eurót fordítson 2015-2020 között arra, hogy a saját területén belül kezelje a válságot – hiszen ekkora az az összeg, amelyet a tagállamok a tervek szerint menekültek befogadására és integrálására költenének el –, miközben az összeg töredékének külföldön történő felhasználása kezelhető mértékűvé tenné a migrációs helyzetet.” „Az afrikai, illetve más országokkal való megállapodás nem alapulhat azon, hogy ha megállítják a migránsok Európába özönlését, akkor megtehetnek bármit, ami szeretnének.”
    7. Az Uniónak olyan helyzetet kell kialakítania, hogy a válságot az európai népek érdekében használhassa fel, különös tekintettel a munkaerőpiacra és a társadalmak elöregedésére.
    Körülbelül ez a terv lényege, a teljes írás megtalálható a HVG-ben.
    Hogy nézne ki Európa, ha ezeket az elveket holnap reggeltől általánosan elfogadnák? A gazdaságnak mindenképpen használnának, a menekülők többsége megállna az Unión kívüli államokban, ahol emberséges körülményeket találna. A bevándorlás legalább annyira szabályozott lenne, mint az Egyesült Államokba történő, ugyanakkor az uniós szervezetek és intézmények reális hatalmat kapnának a kezükbe. Lenne közös európai határvédelem, hírszerzés, valószínűleg hadsereg is, de közös költségvetés mindenképpen lenne, mely felülírhatná a nemzetállamok költségvetési szempontjait. A nemzetállamok súlya, politikai jelentősége alaposan csökkenne, míg a közös, uniós célok, szempontok sokkal komolyabb hangsúlyt kapnának. Ez természetesen nem jelent uniformizálódást, semmilyen szempontból, ez csak annyit jelent, hogy a közös ügyeket együtt kéne intézni. Senki sem „veszítené el jellegét” vagy kultúráját, viszont nem lehetne többet ellenőrizetlenül eltapsolni azt a pénzt, amit a közös forrásokból kapunk.
    Kicsit szigorúbb világ lenne, és távolról sem állítanám, hogy ez a megoldás mélyen humánus vagy tökéletes volna – azonban ez a válság működőképes kezelése lenne, és ez az első olyan terv, ami megvalósíthatónak is tűnik. Ráadásul, mivel egyes elemei már felbukkantak bizonyos európai vezetők javaslatai között, nagyon nehéz lesz vele vitatkozni. Kíváncsi volnék, hogyan érvel Orbán Viktor például a közös határvédelem ellen? Hiszen pont ő követelte nem is olyan régen.
    Ja, csak ő nem úgy gondolta. Az más.
    De egyáltalán, minek is érvelne? Nem szokása: majd állít valamit, és azt ismételgeti, ez a módszere, mindegy, igaz-e az állítás vagy hamis.
    Az biztos, hogy a Soros-terv ellen a magyar külpolitika élesen ki fog kelni, ugyanis a gazdasági-költségvetési egység lehetetlenné tenné az uniós pénzek azonnali elsikkasztását, vagy negyven centiméter magas kilátók hortobágyi létesítésére fordítását. Általában véve ellentétes a jelenlegi magyar korruptokráciával. A nemzetieskedő, szabadságharcoló taktikázást is lehetetlenné teszi, közös költségvetések, intézmények esetén ennek ugyanis semmi értelme.
    Épp ezért nagyon izgalmas lesz majd nézni, ahogy a magyar kormány – lételemét, a sikkasztást védelmezve – síkra száll a saját korábbi kijelentései ellen is, melyek közül nem egy megtalálható a tervben. Az igaz, hogy nem úgy, ahogy ők mondták, meg nem is az lenne az eredményük, amiért ők annak idején ezeket emlegették – de bizony, mondtak ők ilyeneket.
    Majd vitatkoznak szépen a saját, korábbi érveikkel.
    Vagy dehogy vitatkoznak, egyszerűen ellentmondanak majd önmaguknak, oszt jónapot.
    Összegezve: a Soros-tervezet nem kínál tökéletes megoldást, nem is ideális, de minden kompromisszumkész európai kormány számára elfogadható, legalábbis megfontolandó.
    A nem kompromisszumkészek számára ezzel szemben elfogadhatatlan.
    Ráadásul az ötödik pont szó szerint lehetetlenné teszi a kvótanépszavazást.
    Ezért fog Magyarország szembeszállni vele minden eszközzel.
    Hogy Európa számára megoldást jelentene?
    Kit érdekel, ha utána nem lehet majd olyan vígan lopni, mint eddig?
    Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita!
    Valamint eb ura fakó, és hasonlók.
    Szerző:
    Forrás:

  2. Turzó István szerint:

    Véleményem szerint ebben az országban teljesen mindegy, hogy mi történik, mert itt a társadalmi törvényszerűségek nem működnek úgy, mint máshol. Míg máshol lebuknak, és rámehet ingük – gatyájuk a sumákra, addig itt jobb pozíciót, de legalább is másik hasonlót kap a ‘lebuktatott’! A társadalom képviselete is erősen irányított, nem ér semmit, vagy még inkább a bűnösöket támogatja! Ebben az országban olyan szintű a korrupció és az összefonódás, hogy semmiféle külső javaslat nem tud érvényesülni, ami veszélyeztetné a ‘hasznot’! Itt egy tényleges – magas hőfokú – tisztító tűz … – forradalom tehetne csodát, ami a jelen állapot szerint lehetetlen, és egyre inkább az ország, a magyarság megsemmisülése látszik a paraziták miatt!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.