Döbrögista kutyakomédia

Leválasztják a külföldön dolgozókat a kvótanépszavazásról

kuk

Az október 2-i kvótanépszavazáson is másképpen voksolhatnak a külföldön dolgozó, tanuló magyarok és a határon túli kettős állampolgárok – írta a Népszabadság.

Ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek az október 2-i népszavazáson, mint amelyek a parlamenti választásokon, azaz míg a főként a szomszédos országokban élő kettős állampolgárok levélben is szavazhatnak, addig a több százezer külföldön dolgozó vagy tanuló magyar csak a külképviseleteken adhatja le a voksát – írta a Népszabadság. Ez sokak számára hosszas utazást igényelne.
A megkülönböztetést sokan már a parlamenti választások alkalmával is igazságtalannak tartották, de a panaszokat az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is elutasította. A strasbourgi bíróság arra hivatkozott, hogy mivel a két csoport szavazati joga eltért – a határon túliak csak pártlistára, a külföldön élők viszont egyéni jelöltekre is szavazhattak -, ezért elfogadható volt, hogy a voksolási lehetőségeik is különböztek.
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke és EP-képviselője szerint viszont a kvótanépszavazásra ez az elv már nem alkalmazható, mivel egyetlen szavazólap lesz, egyetlen kérdéssel. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a politikus kérdésére visszautasította, hogy a jelenlegi gyakorlat alkotmánysértő lenne, mondván, az alkotmánybíróság döntése alapján az állam többféleképpen biztosíthatja a szavazati jog gyakorlását.
(HVG)
Bal-Rad komm: Gyakorlatilag október 2-án fog megtörténni az időszakos “műszaki felülvizsgálat”, amelyen kitapasztalják a választási BIZOTTSÁG esetleges rejtett hibáit. Nehogy 2018-ban meglepi érhesse a döbrögista hordát.
Kitapasztalják majd most, hogy a csalás gépezetében esetleg meglévő hiányosságokat miként tudják renoválni. Hogy a RENDSZER EGÉSZE GÖRDÜLÉKENY legyen a nagy napon!
Nyugodtan kijelenthetjük: A HATÁRAINKON TÚL DÖNTENEK a sorsunkról. Egyrészt úgy, hogy nem fognak szavazni az ELMENEKÜLTEK, másrészt úgy, hogy szavaznak a döbrögista hordára még a rég elhaltak is! LEVÉLBEN!
“…Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a politikus kérdésére visszautasította, hogy a jelenlegi gyakorlat alkotmánysértő lenne, mondván, az alkotmánybíróság döntése alapján az állam többféleképpen biztosíthatja a szavazati jog gyakorlását…”
-Természetesen a JOGEGYENLŐSÉG nevében!
EZEN A NÉPSZAVAZÁSNAK NEVEZETT DÖBRÖGISTA KUTYAKOMÉDIÁN TISZTESSÉGES MAGYAR EMBER NEM VESZ RÉSZT!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:



Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Döbrögista kutyakomédia bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. V.kutya szerint:

    “Orbán vigyáz a demokráciánkra, Kövér a parlamentarizmusunkra, Schmitt az anyanyelvünkre, Pintér a törvényességünkre, Stumpf az alkotmányosságunkra, Polt a jogainkra, Szijjártó az igazságunkra, Matolcsy a pénzünkre, Selmeczi a nyugdíjainkra, a kecske pedig a káposztánkra. Ugyan mi bajunk lehetne már?”

  2. Sub Zero szerint:

    Tisztességes magyar ember részt vesz és nemmel szavaz. Pártállástól függetlenül.

    Admin:

    TISZTESSÉGES MAGYAR EMBER NEM MEGY EL! Ha mégis él valaki ezzel a lehetőséggel, szavazzon NEM-mel!
    TISZTESSÉGES MAGYAR EMBER NEM ASSZISZTÁL DÖBRÖGI LEGÚJABB KUTYAKOMÉDIÁJÁHOZ!
    TISZTESSÉGES MAGYAR EMBER ELGONDOLKODIK: KILENCEZER TERRORISTAPALÁNTÁT NEVELGET MOST A DÖBRÖGISTA HORDA!
    TISZTESSÉGES MAGYAR EMBER ELGONDOLKODIK A REFERENDUM TÁRGYÁT KÉEZŐ KÉRDÉS TARTALMÁN!

    • Szabi szerint:

      Admin, egyetértek
      A sok birka azt hiszi majd pont ez a szavazás fog az ő sorsáról dönteni, demokratikusan bruhahaha
      Hol éltek a birkák az elmúlt évtizedekben?
      Azt hiszem ez az ország menthettelen
      Van egy nagyon szűk kisebbség akik átlátják a komédiát,-nem csak ezt- de kénytelen elviselni a birka tömeg bégetését

    • Sub Zero szerint:

      Admin! Amit leírtál indoklásként az még igaz is lehet vagy nem. Azt mindenki maga eldöntheti, hogy ebből mit hisz el és mit nem. Most nem ez a lényeg! Most Brüsszelnek üzenünk. És azt kell üzenni, hogy nem kell a kvóta! Gondolj csak bele, hogy milyen üzenete lenne egy érvénytelen szavazásnak. Csak azért nem lehet bojkottálni mert amúgy a pokolra kívánnád Orbánt és azt amit képvisel. Először legyen egy érvényes elutasítás Brüsszelnek, utána a többit még házon belül le lehet rendezni. Magunk között Magyarországon.

      • V.kutya szerint:

        Brüsszelnek üzenem, hogy bocsássanak meg minden magyarnak Orbán Viktorért!

        • Sub Zero szerint:

          Brüsszel bocsánatáért én semmilyen körülmény között nem esedeznék. A nemzeti radikális baloldalnak pedig most kell magukban mérlegelni, hogy melyik az erősebb bennük. A nemzeti érzés vagy a radikális baloldaliság.

          Admin:

          Nemzeti radikális baloldal NINCS! Van sok nemzeti érzelmű, radikálisan gondolkodó ember, de nincsenek összeszervezve! Ezek az emberek pedig NEM HAJLANDÓAK AZ ÁLNEMZETIESKEDŐ DÖBRÖGI SZEKERÉT TOLNI!

          A NEMZET IRÁNT VALÓBAN ELKÖTELEZETTEN VISELKEDŐ MAGYAROK-jobb-vagy baloldaliak-egy sorosista bandita demagóg dumáját nem veszik be, nem támogatják bőrementő akcióit!

          • Sub Zero szerint:

            A nemzeti érzelmű radikális baloldalnak viszont léteznie kell, hiszen ez a Balrad fő szlogenje is. Így már érthető a fontossági sorrend. Orbán buktatása ebben az esetben felülírja a kvóta elutasítására irányuló népszavazás sikerét. Lelketek rajta. Tudom, hogy lehet úgy is magyarázni a dolgot, hogy az Orbán bukta nagyobb nemzeti érdek, mint a migráns stop. Ezt azért elég nyakatekertnek látom. Nálam a legnegatívabb politikai szereplő Gyurcsány. Abban az esetben, ha ezt a népszavazást Gyurcsány kormánya alatt írták volna ki, akkor is elmentem volna behúzni a nemet. Összeszorított fogakkal, sziszegve az igaz, de ott lettem volna.

            Admin:

            SZERVEZETT radikális baloldal nincs! A Bal-Rad az csak egy…

            A probléma a referendum KÉRDÉSÉVEL VAN! Ami mögött egy sanda szándék (nem is egy) húzódik meg!

      • Szabi szerint:

        SubZero, brüszelnek üzensz? LOL Aztán marhán fogja érdekelni mit üzengetsz
        Soroljam mi mindenre szart eddig brüsszel, és azok sem kispályás dolgok voltak

        De üzengessetek csak addig is elvagytok a kiszáradt legelőn

    • V.kutya szerint:

      Minden távol maradó polgár Orbán ellen szavaz, ez világos!
      Kifejezhetjük megvetésünket Orbán fasiszta rezsimjével szemben, akik között sok korábbi migráns található, ha kitallózzuk a névsort, és megnézegetjük a családneveket.
      Több generációra visszavezethető terrorista migráns horda a fidesz, meg a több is.
      Minden politikus migráns, akinek egynél több útlevele van, a többi ócska lózung.
      Sajnos, a Munkáspárt (is) támogatja a részvételt, ezzel végleg kiírta magát az igazi baloldali értékrendet valló polgárok közösségeiből.
      Ma ez az egyetlen szavazási lehetőségünk a jelen rezsim ellen, hogy nem megyünk el.
      – Maga a népszavazás sokszorosába kerül, mint kerülne az 1500 körüli menekült befogadása, és mert
      – Jelenleg ennek a többszöröse tartózkodik az országunkban.
      Abszurdum, néphülyítés (már, ha van még hová), igazi “tévékettős” politikai marketing, olyan, mint egy Zepter edény reklám, undorító.

      • forradalom! szerint:

        Sajnos a Munkáspárt nem először áll olyan ügy mögé,ami amúgy is még maradék “népszerűségét” is leviszi.Kommunisták vannak Magyarországon,de olyan párt,amely össze tudná szervezni őket,nincs.Hiányzik hozzá egy karizmatikus vezető,profi szervező gárda,és hogy ezek az emberek ezek után elő tudjanak jönni a megfélelmesítésből,és vállalni elveiket.Hogy a Munkáspárt milyen pártnak vallja magát,nem tudom,hogy nem kommunista,az biztos.
        27 éve ugyanott tartanak,ahol anno nagy dérrel elkezdték.

  3. Smith szerint:

    Én biztosan elmegyek szavazni, csak “az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is” részt ki fogom húzni. Ezzel érvénytelen lesz a szavazatom, de ezzel kívánok lázadni a kormány túlhatalma ellen. Ha sokan így szavaznának, akkor üzenhetnénk a kormánynak, hogy ők is megértésék.

  4. M G Miklós szerint:

    Teljes mértékben egyetértek veled Admin. Valójában mindegy hogy mire szavazunk, a lényege a mindenkori hatalom legitimációjának megerősítése.
    26 éve szavazgatunk, és egyre rosszabb, a hatalom egyre gátlástalanabb.
    Egy gyarmaton szavazni, amúgy is nevetséges.
    Orbánék megint átvernek. Mindegy hogy a parlament hozzájárulásával, vagy anélkül, de Ők döntenek.
    A referendum akkor tükrözné az igazságot, ha a nép hozzájárulása nélkül nem lehetne betelepíteni, befogadni, állampolgárságot osztogatni.

    • Szabi szerint:

      Erről van szó!!! “A referendum akkor tükrözné az igazságot, ha a nép hozzájárulása nélkül nem lehetne betelepíteni, befogadni, állampolgárságot osztogatni.”

      • vitorla123 szerint:

        A magyar fiataloknak ez a gondjuk!
        Kedves hazaiak!
        A nevem T. Sipos Barbara, 25 éves lány vagyok, Londonban élek, immáron két éve. Azért írok most nektek, hogy feltegyek egy kérdést, amit én is feltettem magamnak, mielőtt elhatároztam, hogy nem folytatom tovább magyarországi pályafutásomat.
        Először elmesélem az előzményeket. Agárdon születtem, majd Budapesten tanultam magyar szakon. Négy szemesztert el is végeztem, de úgy alakult, hogy nem tudtam fenntartani magam a fővárosban. Szinte minden tárgyból jelesre vizsgáztam, maximális ösztöndíjban részesültem, aminek mértéke 15 ezer forint volt havonta. Emellett szociális juttatást is kaptam 10 ezer forint értékben, ugyanis a szüleim nem tudtak segíteni otthonról, sőt, a Diákhitelemből én adtam haza nekik. Ebből adódóan egyszerűen nem tudtam folytatni az egyetemet, dolgoznom kellett. Gondoltam, hogy majd levelező tagozaton folytatom, de aztán, amikor bekerültem a sokat emlegetett mókuskerékbe, már erre nem volt módom.
        Egy call centerben helyezkedtem el, direkt értékesítéssel foglalkoztam, úgynevezett “hideghívásos” rendszerben, ami azt jelentette, hogy ismeretlen, (főleg idős) embereknek telefonáltam, hogy különféle biorezonanciás készülékeket sózzak rájuk. Pontosabban nem is nekem kellett eladnom ezeket a méregdrága, de teljesen hatástalan és tudományos alapokat mellőző szerkentyűket, hanem úgynevezett “egészségnapra” invitáltam őket, ahol szűréseken vehetnek részt teljesen ingyen. A valóságban ez azt jelentette, hogy megmérték a vérnyomásukat, és 4 órán keresztül kellett hallgatniuk egy profi értékesítő rábeszélő szónoklatát, míg meg nem vásároltak valami több százezres kütyüt.
        Kitűnően teljesítettem. A jutalékom már olyan magas volt, hogy megkerestem a nettó 200 ezer forintot is vele. Szeretem az időseket, úgy tűnik, jól tudok velük kommunikálni, de miután a régebb óta ott dolgozó kollégáim elmondták, hogy valójában hova küldöm őket, szó szerint felfordult a gyomrom. A 20 perces ebédszünetet hányással töltöttem. Aznap már nem volt sikeres hívásom. Hazafelé menet befordultam a Kálvin térről a Ráday utcára. Elindultam, és az a kérdés járt a fejemben, hogy: mi a célom ezzel az egész bohóckodással?
        A 200 nettó jól hangzik, de Budapesten elment 60 az albi plusz rezsire, emellett a szülőknek felvett személyi kölcsön törlesztőjére, ami 30 ezer forintot tett ki. Bérletet is vásároltam havonta 10 ezerért. Ezzel épp a fele el is ment. Havi háromezer forintot költhettem. Ez volt magammal a deal. Nem vagyok otthonülős típus, és Budapesten azért találtam magamnak mindig társaságot, akikkel kiültünk a “Gödörhöz” vagy éppen ami jött, viszont komolyabb bulikba már nem tudtam elmenni. A ruhatáramat ebből a pénzből képtelen voltam frissíteni, hiszen napi háromezerből konkrétan a kaját tudja kigazdálkodni az ember, és ezzel be is fejeződött a történet. A call center pedig lélekgyilkos volt. A monoton, folyamatos koncentráció és a szkriptek újramondása kikészített az évek alatt.
        Szóval a Ráday utcán sétáltam, és megláttam egy kávézót. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve kiültem a teraszára, kértem magamnak egy lattét, és csak bambultam magam elé. Úgy éreztem, most valami mást csinálok. Nem szoktam erre jönni, nem szoktam spontán beülni egy kávézóba, de akkor és ott szabadnak éreztem magam. Csak az a kérdés pörgött a fejemben, hogy mi a célom ezzel az egész bohóckodással?
        Eszembe jutott, hogy akár lehetnék mindig ilyen, mint most. Gondtalan, súlytalan és szabad. Elegem volt a magyar politikából, a depresszióból, az acsarkodásból, és abból, hogy a tisztességesnek hazudott munkámból sem tudtam megélni. Akkor azt mondtam magamnak: “Barbi! Te egy tökös csaj vagy! Fogd a cókmókod, és húzz el innen a vérbe!” Amint ez a gondolat a fejembe fúrta magát, hirtelen jó kedvem lett. Elhatároztam, hogy meglépek. Nem érdekel semmi, elhagyom az országot, és zenét hallgatva fogok takarítani valahol, vagy bánom is én, de el innen! Elvégre: mi a célom ezzel az egész bohóckodással?
        Felálltam a kávézó teraszán, fizettem, és gyors léptekkel elindultam. Dühös voltam magamra. Rendkívül ideges lettem, amiért eddig csináltam ezt. Úgy akarok élni, hogy az életem a spórolásról szóljon, miközben egy call centerben megőröl az ördögi gépezett? Megvárjam, amíg a kapitalizmus sötétebbik felének legvérszomjasabb korcsa, a direkt értékesítés lerágja az agyamat? Ebből álljanak a napjaim? Mi lesz egy év múlva? Ugyanez? Na és utána? Semmi más, mi lenne. “Élünk, és fúj a szél.”
        Én ebből nem kérek, – gondoltam, és már aznap hirdetéseket néztem a neten. Találtam Londonban egy hotelt, ahol minibárok feltöltésére, szobák rende hozatalára és egyéb okosságokra kerestek alkalmazottat. Felhívtam őket, egy hétre rá kellett mennem interjúra. Becsapattam egy bankba, és azt mondtam, mindent vagy semmit! Felvettem 3 kiló folyószámlahitelt, írtam egy londoni magyar lánynak egy erre szakosodott csoportban, aki épp szobatársat keresett, és last minute vettem egy repjegyet. Két napra mentem haza Agárdba, hogy elbúcsúzzak az otthoniaktól. A főnökömet még aznap felhívtam, és azt mondtam: “csesszétek meg a biorezonanciás cuccaitokat!” Aztán rátettem a telefont. Ebből talán levágta, hogy mi van, mert nem hívott vissza.
        Tudtam, hogy felvesznek? Nem. Beszéltem jól az angolt? Nem, csak épp úgy, ahogy még ne tudjak letenni egy középfokú nyelvvizsgát, de azért megértessem magam. Viszont nem féltem. Egyáltalán nem. Tudtam, hogy boldogulni fogok. Ha Budapesten sikerült, ott is fog. Így is történt. Elfoglaltam a szobámat, bementem az interjúra, alig kérdeztek valamit, mondtam, hogy bevállalok mindent, ennyi elég is volt nekik. Nem sokáig kellett ott dolgoznom. Összeszedtem magam. Hónapok alatt visszafizettem a folyószámlahitelt, amit kezdő forrásnak vettem fel, kaptam egy jobb állást, mostanra már meglehetősen jól beszélem az angolt, lettek itt barátaim, nem stresszelek, meg tudok élni a béremből, a munkám valóban tisztességes, és hogy mi a különbség? Jól élünk, és fúj a szél…
        Drága itthon maradt magyar fiatalok! Nem buzdítalak titeket semmire, csak hogy tegyétek fel magatoknak a kérdést: mi a célotok ezzel a bohóckodással?
        Üdvözlettel,
        T. Sipos Barbara
        egy boldog, angliai magyar lány

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.