“…már csak emlék…”

Egy magyar falu, ahol már csak emlék, hogy valamikor emberek éltek
sszi
Somogyszentimre mezőgazdasági központ volt pár évtizede. Most – egy magtár híján – az összes ház eltűnt. A falu területe 25 éve magántulajdon, a lakói az évek során elhagyták a házakat. A külföldi tulajdonos a napokban bontja el a még megmaradt épületeket.


(24.hu)
Bal-Rad komm: Szívfájdító!
“…A külföldi tulajdonos a napokban bontja el a még megmaradt épületeket…”
A FOLYAMAT MÁR ZAJLIK! A SZEMÜNK ELŐTT, TUDTUNKKAL ÉS BELEEGYEZŐ AKARATUNKKAL!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:



Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

“…már csak emlék…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    A Szovjetunió százszor jobb gazdasági partner volt mint az Európai Unió!Kár mocskolni.A német-zsidó irtja a magyarságot.Külföldre kényszeríti dolgozni,mert ők nem nevelnek gyereket és nem szeretnek dolgozni (mert ugye ki szeret az marha)mert a gyereknevelés fáradságos és nehéz munka.Ráadásul nem biztos ,hogy sikeres.A magyar ugyan úgy mint a migráns egy-két évtizedig el lesz Európában.Utána hazatoloncolják a nacionalisták.Minden népnek van hazája a magyarnak is.Itt kell megélni és boldognak lenni. Ezért kell tenni minden nap!Hogy mindenki felfogja.

  2. Limbó-hintó szerint:

    A település már 25 éve elnéptelenedett, kihalt. Ez a folyamat valószínűleg már a “gulyáskommunizmus” idején, akár a ’70-es évek derekán megindulhatott.
    Amúgy az ilyen “kísértet települések” kialakulása annak az évtizednek az elején kezdődtek el. Amikor a falusi és a tanyasi iskolákat bezárták. Bizony, azokat Kádárék zárták be! Ők kezdtek el központosítani erőnek erejével.

    Reményik Sándor szavaival:
    Ti nem akartok semmi rosszat,
    Isten a tanútok reá.
    De nincsen, aki köztetek
    E szent harcot ne állaná.
    Ehhez Isten mindannyitoknak
    Vitathatatlan jogot ád:
    Ne hagyjátok a templomot,
    A templomot s az iskolát!

  3. bizony szerint:

    ” Amikor a falusi és a tanyasi iskolákat bezárták. Bizony, azokat Kádárék zárták be! Ők kezdtek el központosítani erőnek erejével. ” Na ezzel a mondatoddal máris népszerű lettél a Balradon. De nem éltél a teljesség igényével, így elhappolom előled a legnépszerűbb kommenter vitéz címét,
    Szóval, a falusi és tanyasi iskolák felemlegetésével ne feledkezzünk meg Gróf Klebelsberg Kunó, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó kultuszminiszeréről! Az írott történelem legnagyobb kultúr-demokráciáját építette fel. Egyenesen akkorát, amekkorát űberelni már nem lehetett, csak rombolni. Ahogy azt mondtad.
    Pár adat erről az emberről, vagy inkább égigérő lángoszlopról a mélysötétben:
    ” 5.000 népiskola (elemi) felépítése, főleg az elhanyagolt Alföldön, tanyasi iskolák is. Az elcsatolt, menekült egyetemek elhelyezése, a pozsonyi „Erzsébet” és a kolozsvári „Ferenc József” Tudományegyetem. Előbbit Pécsre, utóbbit Szegedre telepítették át. 1.500 népkönyvtár, főként a falvakban, kisebb településeken. A debreceni Tisza István Egyetem – amely 1914 őszén kezdte meg működését – építkezéseinek befejezése. Külföldi egyetemeken tanuló magyar ifjak számára Collegium Hungaricumok (Bécs, Berlin, Róma) alapítása. Tihanyi Biológiai Intézet. Az ógyallai Csillagvizsgáló elhelyezése a Svábhegyen. A szegedi Dóm téri egyetemi épületek, a dóm téri pantheon, Tisza parti klinikák, Testnevelési Főiskola. Budapesti Fedett Uszoda. Művelődéspolitikájának alaptétele volt a szakemberképzés, a tudományos utánpótlás. Ezért létesítette a Collegium Hungaricumokat és a szegényebb egyetemi-főiskolai hallgatók számára az állami ösztöndíjakat. Vezérkart akart nevelni nemzetének azokból, akik a legjobb kiképzésben részesültek, nyelveket tanultak és elsajátították az európai modort.
    Akiben tehetséget látott, annak munkáját mindenben szemmel tartotta. Szent-Györgyi Albertet ő hívta haza külföldről a szegedi egyetemre. Hogy véglegesen itthon tartsa, aRockefeller-Alapból biztosított intézete számára korszerű felszerelést.”

  4. M G Miklós szerint:

    Érdekes, hogy vannak olyan személyek, akik csak akkor szólnak hozzá, ha a mai vagy a horthy korszak mundérját kell védeni, vagy a kádár rendszert kell becsmérelni.
    Klebelsberg Kuno érdemei mellett azért illő lenne megemlíteni, hogy 45 után a lakosság zöme elsődlegesen volt analfabéta.
    Az iskolázottság gyakran 3-4 elemi elvégzését jelentette, már azoknál akik egyáltalán jártak iskolába. Még a 60-as években is az aláírást néhány x helyettesítette számos embernél.

    A tanyasi iskolák zöme un. osztatlan iskola volt, ahol gyakran egy tanító házaspár oktatott (az összes tantárgyat). Ezeknek egy részét fokozatosan felszámolták, mivel a tanyavilág összezsugorodott, a képzési igényesség pedig nőtt. 1945-től folyamatos volt az iskolák és kulturális intézmények létrehozása, bővítése, korszerűsítése városokban és falvakban, Ez a folyamat az 50-es évek végétől fokozatosan felgyorsult.

    A rendszerváltás az analfabetizmus bizonyos fajtáit újra generálta.
    Pontosan a rendszerváltás után indult be a tömeges iskolabezárás, tanulócsoportok összevonása, pedagógusok tömeges elbocsátása, az oktatás színvonalának tönkretételével együtt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.