Befektetés a jövőbe

Czibere: 91 milliárd forintból folytatódik a komplex telepprogram

Augusztustól 91 milliárd forint áll rendelkezésre a komplex telepprogram folytatására – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelő államtitkára a Fejér megyei Sárkeresztúron tartott pénteki sajtótájékoztatón.

Czibere Károly elmondta: 47 milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) van elkülönítve, a többi támogatás pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból származik. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt összesen négymilliárd forintot fordítottak a komplex telepprogramra, utána meg eddig nyolcmilliárd jutott rá.

Az államtitkár elmondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. Hozzátette: a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.
Czibere Károly szerint, ha nem a szegregált telepeken élők saját erőforrásaira támaszkodik a program, akkor “a pénz elapadása után a rendszer összeomlik”. Megjegyezte, hogy a közösségfejlesztés mellett képzésekkel, tanfolyamokkal a foglalkoztatási esélyek javítását érnék el, valamint az egészségügyi helyzetet javítanák szűrésekkel, megelőző programok szervezésével.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 2011-ben elfogadott nemzeti felzárkózási stratégia tapasztalatait levonták. A komplex beavatkozásokat tartalmazó, megújított programok áprilisban elindultak, miután a kormány tavaly szeptemberben elfogadta a következő hat-hét év lépéseit meghatározó új stratégiát.
Varga Gábor (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője kiemelte: nehéz sorsú közösségről van szó Sárkeresztúron, az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a roma gyerekek aránya.
Rámutatott, hogy a szegregált területen élők a program révén nem új helyre költöznek és “nem is a telep kicsinosításáról és az ott élők magukra hagyásáról van szó”, hanem visszavezetik őket a normális életbe és képessé teszik őket az önfenntartásra.
(hirado)
Bal-Rad komm: “…az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a roma gyerekek aránya…”
-Mindaddig pedig, amíg ez az arány az “Új Nemmzetthy Burzsoáréteg” nebulóinak szánt iskolák kivétel általánossá nem válik, a tenyészet fokozott anyagi tákolgatását föl kell pörgetnie a Nemmzetthy Ügyek Kormányának!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:



Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Befektetés a jövőbe bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Fergeteg11 szerint:

    Idézet a 2014-2020-as időszakra tervezett Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) dokumentumának 17. oldaláról:
    “Az EFOP célja az Európa 2020-as célkitűzésnek megfelelően a felsőfokú végzettségűek arányának növelése, különös tekintettel a hátrányos helyzet célcsoportokra. A felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves korosztályban jelentősen emelkedett a 2007. évi 20,1%-ról 2012-ben 29,9%-ra. Ezen eredmények a felsőoktatási expanziónak köszönhetők, ami 2005-re elérte a csúcsát, azóta csökken a teljes hallgatói létszám, de az arány emelkedése még várható. Ennek népesedési okai is vannak, évről évre csökken az érettségiző középiskolások és így a felsőoktatásba jelentkezők száma (KSH alapján a 18 évesek létszáma 2000-ben 137.000 fő, 2015-ben 105.000 fő). A nemzeti reform programban vállalt célkitűzés a 30,3%-os arány elérése 2020-ra. Az EFOP fejlesztésekkel 2023-ig 35%-os arány elérését célozzuk meg.”

    Ez a nagyívű elképzelés kb. 5%-nyi növekedést jelentene a korosztálybeli felsőfokú végzettségűek arányában a 2014-eshez képest 2023-ig, és ezt különösen a hátrányos helyzetű célcsoportokra koncentrálva oldanák meg (papíron). Összesen kb. 30-35 ezernyi felsőfokú végzettségű többletről lenne szó így a korosztályban 2014-hez képest, ha jól becsültem a teljes magyar népességbeli arányát. Miközben 1990. és 2001. között 0,4 %-kal növekedett a felsőfokú végzettségű cigányok aránya ugyanebben, tehát a 30-34 éves korosztályban:
    http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2007_04/cikk.php?id=1511
    A fenti tanulmány 2021-re, tehát csak két évvel korábbra szintén nagyívűen, összesen 4,1%-nyi felsőfokú végzettségűvel számol a cigány 30-34 évesek körében (bár szerintem erősen alábecsült összcigánysággal). A tanulmány saját számait használva ez ÖSSZESEN 2190 embert jelent. Vagyis a 30-35 ezernyi diplomás többletet nem cigányok fogják adni, ha meg is valósul. És egy részüket az EU a saját, Magyarországon kívüli munkaerőpiacára képzi majd, nem adja tehát ingyen a támogatást. Mert egy jelentős hányaduk elhagyja gyenge bérszínvonalú hazáját a jobb lehetőségekért. Ennyit erről a “nemes” célról.

    • vitorla123 szerint:

      A cigányság saját kutatásaim szerint nem alkalmas értelmiségi feladatok ellátására.A beltenyészet miatt.A különleges magyar beszéd miatt.(Cigány beszéd)Politikai gazdaságtanilag alap funkciójuk a fogysztás.Ehhez kell nekik a feltételeket biztosíta ni.A kézimunka visszaszorúlása miatt nem lehet a modern korba részükre alkalmas munkát és bért biztosítani. Röhely amit közmunka címén művelnek velük!

      • Fergeteg11 szerint:

        A probléma mérséklése a mostani “európai” liberális keretek között szerintem nem lehetséges, és én az “elittel” ellentétben biztosan óvakodnék attól, hogy lehetőségként tekintsek rájuk. A kivétel soha nem erősíti a szabályt. A népességrobbanásuk addig tart majd, amíg a számukra kedvező szociális és egészségügyi rendszer, illetve a politikai környezet azt biztosítja. Amikor már magukra lesznek hagyatva, a számuk visszaesik. Ha viszont ilyen mértékben folyik a magyarok elszívása, a végső kezdőarány még annál is félelmetesebb lesz, mint amit eddig gondoltunk, és nem biztos, hogy valaha is jól jövünk ki belőle.
        Visszatérve az EFOP-ra, ha ez a pontja (felsőfokú végzettségűek arányának további növelése) netán megvalósul, ami korántsem biztos, akkor amellett, hogy újabb magyarokat (mert zömükben magyarok lesznek) képezne, arra lenne még alkalmas, hogy az EU-nak biztosított diplomásokon túl tovább maszkírozza a fiatalok munkanélküliségi adatait, és újabb lopásokat biztosítson különböző oktatási és egyéb fejlesztések címén. Ha viszont ezt az egészet nem kíséri az ország saját termelő gazdaságának érdemi fejlesztése (beleértve a hazai mezőgazdaságot, ipart, a szolgáltatásokat és a K+F szektort), akkor ez csak az erőforrások kimerítése lesz. Márpedig tapasztalataim szerint a birodalmak, mint az EU is, a perifériák esetében ebben érdekeltek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.