Vive La Commandante!

Ma 90 éves “A” Commandante! 1926 augusztus 13-án született Fidel Castro Ruz, a kubai forradalom legendás vezére, aki 1959-től 1976-ig a szocialista Kuba elsőszámú vezetője volt.
2011-ben végleg nyugdíjba vonult.

Kuba aktív majd később már “csak” szellemi vezetőjeként TIZENEGY (!) amerikai elnököt “fogysztott el”, pedig azok mindent elkövettek eltávolítására!

amel

90. születésnapja alkalmából kívánunk minden jót Fidel Castro Ruznak!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:



Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Vive La Commandante! bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. furnan szerint:

    A Kommunisták Istene tartsa meg Őt, jó egészségben és erőben sokáig, hogy tanácsaival segítethesse az utódokat, mai mohó kapitalista világunkban….

  2. Limbó-hintó szerint:

    Adidas melegítőben. Az a qrva imperialista kapitalizmus ugye…

  3. TERMIN8ATOR szerint:

    Tizenegy amcsi elnököt fogyasztott el, pedig azok mindent elkövettek az eltávolitására, a Disznó öböltől kezdve az orv lövésekig a külömböző válogatott merényletekig, talán az emberrablást is beleszámitva ! BOLDOG 90-dik SZÜLETÉSNAPOT COMMANDANTE !!

  4. medve szerint:

    Jó fej az öreg! Nem félt- olyan közel ami-hoz- ellenállni.
    Kedves Limbo-Hintó! Mi is megvettük az ADIDASZ terméket pedig egyszerű emberek voltunk, vagyunk. Tudod apám azt mondta,hogy szegény ember nem engedheti meg magának,hogy bóvlit vegyen. Nem is ment szét, mint a kínai, hát spórol az öreg. Nagy szám még ma is. Tizenéves korában az akkori amerikai elnöknek írt, hogy szeretne egy egy dollárost /azt hiszem 1 dollárost/ kapott is. Aztán ezt visszanézték és meg is találták ezt a levelét. Éljen egészségben és békében.

  5. Már Tamás szerint:

    Emlékszem amikor hazánkban járt a frászt hozta a védelmére kirendelt “profi” biztonsági emberekre. Történt, hogy pánikba esve rohangálva keresték a Béla Király úti rezidencián de sehol nem találták, míg egyszer csak jött egy telefon, hogy egy pont olyan fickó sétál a Váci utcában mint Fidel. Volt ám pofára esés…

  6. vargaistván szerint:

    Ugyanmár-a kubai nép sosem akart kommunizmust–egyik diktaturábol a másikba—castro elárulta kubai népet–pedig kuba adottságai lehetövé tette volna hogy földi paradicsommá s benne lako emberek nagyon boldog jomodu emberek legyenek—-kubának semleges országnak kellett volna maradnia s engedni kellett volna magángazdaságot–igaz természetesen erös állami gazdaság mellett…minden ideologia rossz-ördögtöl valo

    • pistikus szerint:

      Te szerintem troll vagy .Tudod hogy élt a Kubai nép Fulgencio Batista alatt? Állati sorban.Az usa még csak gyarmatának se mondható volt egyszerű termő földje és szórakoztató centruma volt.

    • cogito ergo sum szerint:

      Castroék számára a legfontosabb szerintem az amerikai befolyástól való megszabadulás volt, ehhez viszont az akkor másik legerősebb világrend tudta biztosítani a hátteret. A Latin-amerikai kommunizmus nemzetibb jellegű, sőt a nemzeti identitás, a kommunista-szocialista identitással egyáltalán nincs konfrontációban. Kuba egy kupleráj volt, Amerika kuplerája Castro előtt, nem független nemzetállam. Latin-Amerika nyersanyag kincseinek nagyrészét az Egyesült Államok és Európa nyugati felének globalista óriáscégei uralták. Épp ma olvastam Kádár Jánostól, hogy a Szovjetunió ellentétben a tőkés államok szokásaival, egyenrangú államközi- gazdasági kapcsolatokat alakított ki a KGST országokkal, ez Magyarországon azt jelentette, hogy a szovjetek nyersanyagot szállítottak ide, amiből a magyarok kész terméket állítottak elő és azt visszavásárolták, nagyjából azért, hogy legyen önálló iparunk, ez pont fordítva történt Latin-Amerikában, ahol egy két államot kivéve még a mai napig is a nyersanyagok az USA.ba és más tőkés országokba vándorolnak, az olcsó munkaerő meg a bányákban az életét kockáztatva dolgozik, a chilei réz és a brazil mangán az egyik ilyen fontos nyersanyag. A másik Kubát mindig gúnyolja a magyar sajtó és a nyugati is, hgoy szegény ország, azt is hozzá kell tenni, hogy több mint 50 évig gazdasági embargó alatt volt a szigetország.

  7. Azorka1861 szerint:

    Kuba törtènete röviden.
    A sziget meghoditàsa 1492-ben kezdödött el. A spanyol gyarmatositok 150
    ezer öslakost öltek meg. 1522-töl kezdve kb. 850 ezer afrikait hurcoltak a
    szigetre, akik rabszolgakènt dolgoztak a cukor- ès dohànyültetvènyeken.
    Harcok a spanyol gyarmatositok ellen:
    1866-1878 Hosszu hàboru (Guerra larga) 1866-1878
    1879-1880 Kis Hàboru (Guerra Chiquita)
    1880 a rabszolgasàg megszüntetèse
    1895-1898 Függetlensègi hàboru (Guerra Independencia)
    1898 Az USA a havannai kikötöben horgonyzo “Maine” amerikai hadihajo
    felrobbantàsàval – 268 halàlos àldozattal – spanyol-amerikai hàborut provokàlt.
    (Valoszinüleg az elsö “false flag” müvelet)
    1902 Platt-Amendement:
    Az USA nyomàsàra a kubai alkotmànyba kiegèszitö cikkely került.
    E cikkely èrtemèben az USA katonai beavatkozàsra jogosult, ha az amerikai
    tulajdon veszèlyeztetettnek làtszik valamint Guantanamo, melyet 1898 ota
    birtokoltak, amerikai tàmaszpont marad.
    1906 ès 1919 között az USA az amerikai tulajdon vèdelmèben többször beavatkozott.
    https://de.wikipedia.org/wiki/Geschichte_Kubas
    http://www.chachachicas.de/pdf/Kubainfo.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.