Statisztika qrmánymegrendelésre

Közmunkások javítják a statisztikát?

A felnőttképzésben részt vevők aránya a duplájára nőtt egyetlen év alatt.

Látványos javulást ért el Magyarország a mostanában egyre nagyobb jelentőséggel bíró oktatási mutatóban: a felnőttképzésben részt vevők aránya a duplájára nőtt egyetlen év alatt. Magyarországon a 25–64 éves korosztály tagjainak 7,1 százaléka mondta azt tavaly, hogy az elmúlt négy hétben részt vett valamilyen oktatáson, vagyis továbbfejlesztette magát. Az élethosszig tartó tanulás legfontosabb mérőszámában hazánk alaposan elmaradt korábban az uniós átlagtól, de még a térség más országaitól is: a legrosszabbak között volt az EU-ban e mutatót tekintve. Most az utolsókból az átlag közelébe jött fel az ország – ez már meghaladja a térség többi államában mért, a korábbi hazaihoz hasonló értéket is.
Az élethosszig tartó tanulás persze több, mint a felnőttek képzése (benne van a fogalomban a diákkor ugyanúgy, mint a felsőoktatásban való részvétel), alapvetően mégis azt jelenti, hogy hányan újítják meg folyamatosan a tudásukat azt követően, hogy kikerültek az iskolapadból. A fogalom a munkaerőpiac rugalmasságának egyik fontos jelzőszáma, hiszen azt mutatja, mennyien hajlandók képezni magukat és alkalmazkodni a folyamatosan változó követelményekhez. A gyorsabb fejlődés miatt ugyanis – szól az elmélet – az iskolában megszerzett tudás elavul, elkerülhetetlen a már megszerzett tudás frissítése, kiegészítése. Ezenkívül fontos az új képességek megszerzése is: szakmák tűnnek el, így azok, akik nem tesznek szert új ismeretekre, kiszorulhatnak a munkaerőpiacról.

tata

Jellemzően a skandináv államok vezettek Európában ebben a tekintetben: Svédországban minden harmadik, Norvégiában minden negyedik felnőtt részt vett például képzésben tavaly – és korábban is ilyen magas volt az arány. A skandináv modell egyik kulcselemének tartják a felnőttképzés magas arányát, amely egyéni és nemzeti szinten is jelentős megtérülést hoz: a megújított tudással magasabb egyéni jövedelem érhető el, nagyobb lesz a termelékenység, és ez hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.
Az OECD nemrég kiadott, Magyarországról szóló elemzésében is arra hívta fel a döntéshozók figyelmét, hogy az utóbbi két évtizedben a tudásalapú gazdaság került előtérbe, amire az oktatási rendszer reagált ugyan, de relatíve lassan. Emiatt sokan megfelelő tudás nélkül kerültek ki a képzési rendszerből, képtelenül arra, hogy a munkaerőpiacon alkalmazzák a tanultakat. Az oktatási rendszer erős szelekciója az OECD szerint bebetonozza a szociális különbségeket, miközben az alacsony képzettségűeknek gyengék a munkaerőpiaci kilátásaik is. Magyarországon az OECD-tagállamok között az egyik legnagyobb a különbség a tekintetben, hogy mennyit javít az elhelyezkedési esélyeken egy érettségi vagy egy diploma. (Az alacsony képzettségűek kevesebb mint 50, a diplomások több mint 80 százaléka dolgozik a munkaképes korú lakosságból.) A gazdasági szervezet szerint ez a foglalkoztatási rátát és a termelékenységi mutatókat is rontja, ami lassítja az ország felzárkózását is. Ezért az OECD az oktatási rendszer különbségeket eltüntető, egyenlősítő hatásának erősítése mellett az élethosszig tartó képzés fejlesztését ajánlja: ez utóbbi az, ami segíti az egyéni képességek kibontakozását. A szervezet szerint a munkahelyi képzések és a duális szakképzés kiterjesztése jelenti az egyik megoldását a munkaerőpiaci problémáknak. Azt, hogy a látványos javulás mennyiben a már elindult felnőttképzési programok hatását mutatja, aligha lehet megmondani. Mindenesetre a statisztikát számottevően javíthatta az is, hogy tavaly a kabinet a közmunkások jelentős részét képzésre kötelezte: több tízezren jártak képzésre az elmúlt évben.
(vg.hu)
Bal-Rad komm: “…a statisztikát számottevően javíthatta az is, hogy tavaly a kabinet a közmunkások jelentős részét képzésre kötelezte: több tízezren jártak képzésre az elmúlt évben…” – Mondjuk betűvetést tanulni, vagy elsajátítani azt a tudományt, hogy egy felhőcskerajz mit is ábrázol. Természetesen hordafinanszírozta tanfolyamszervezők által összeütött gyorstalpalókon.
A lényeg, hogy a foglalkoztatási statisztika szépüljön! Azzal nincs is gond!
Csakhát a munka értelme és hatékonysága! Az még hagy maga után kívánnivalókat!
De olyan statisztikát qrmányunk nem rendel, ami arról is árulkodna!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:

Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Statisztika qrmánymegrendelésre bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Fergeteg11 szerint:

    Az Eximbank vajon tényleg “foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás”, vagy nem? Orbán itt is rátapintott a lényegre egy udvarlása alkalmával.
    “Döntöttünk a teheráni külkereskedelmi irodánk létrehozásáról, és amint – reményeink szerint – a megállapodásnak megfelelően a szankció kifut, a szankció rendszer leépül, az Eximbank általi finanszírozás is lehetővé válik. Magyarországon az iráni–magyar gazdasági együttműködéshez nem a pénz hiányzik. Ha van ötlet, és van elgondolás, akkor a magyar Eximbank szinte korlátlanul képes arra, hogy ilyen vállalkozásokat finanszírozzon. A pénzügyi háttér rendelkezésre áll, és a pénzügyminiszter boldogan bocsájt a költségvetésből rendszeresen forrásokat az Eximbank tőkéjének emelésére. Addig is, amíg ez nem áll elő, egy speciális államigazgatási engedéllyel lehetővé tesszük a finanszírozást a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területén, tehát ezeken a területeken már most képesek vagyunk finanszírozni a közös vállalkozásainkat.”
    (részlet Orbán Viktor beszédéből az I. Iráni–Magyar Üzleti Fórumon, megkereshető a kormany.hu-n)
    A Nemzetgazdasági Minisztérium ellenérvei az Eurostattal szemben:
    – az Eximbank minden tekintetben bankként funkcionál
    – a kamattámogatási konstrukció léte vagy a forrásbevonásra vonatkozó állami garancia nem ok a (költségvetésen kívüli finanszírozást megvalósító célszervezetként való) besorolásra
    – “Az Eximbank tevékenysége és elért sikerei tükrében is megkérdőjelezhető az Eurostat azon vélekedése, miszerint az exporttevékenység kamattámogatását másként kívánja kezelni, mint más kamattámogatási mechanizmusokat, illetve szintén vitatható azon felfogása, hogy az Eximbank a nemzeti jövedelem- és a vagyonelosztásában venne részt és nem-piaci javakat állítana elő, miként az államháztartás szervezetei.”
    Az Eximbank vezérigazgatója 2012-ben így nyilatkozott:
    “Magában a kormányzati struktúrában történt változás: a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az Eximbank és a Mehib közvetett állami tulajdonban volt. Azzal, hogy visszakerültek az NGM-hez, közvetlen lett az állami tulajdonlás. Az MFB a fejlesztési tárca intézménye, feladata a fejlesztéspolitika szolgálata, illetve a vagyonkezelés. Ugyanakkor az Eximbank és a Mehib nem vagyon- s nem is fejlesztéspolitikai eszköz, sokkal inkább gazdaságpolitikai, s mint ilyenek, helyük az NGM-nél van. Eredményességüket elsősorban a finanszírozott exportügyletek mértékében, a partnerek számában kell mérni, nem várható el tőlük, hogy nyereségesek legyenek.
    […]
    – Elégedett a jelenlegi költségvetési háttér által biztosított keretekkel? Mi várható 2013-ban?
    – Alapvetően a tőkepiacokról kell magunkat finanszírozni. Az állami háttér persze kiemelkedően fontos, hiszen a forrásbevonásunk mögött mindig állami kezesség áll. Az idén ennek felső határa 320 milliárd forint, a jövő évi költségvetési törvény tervezete ezt 1200 milliárdra állítja be. Meglesz a költségvetési háttér ahhoz, hogy megfelelően lássuk el a feladatainkat, részt tudjunk venni egyebek között a keleti nyitásban, a Wekerle-terv beindításában s egyéb, a külgazdasági stratégiában megfogalmazott célok megvalósításában. Hasonló bővülési számok szerepelnek a bankgaranciák, illetve az exporthitel-biztosítás háttereként.
    – Mennyire megy flottul a forrásbevonás a mostani válságos időszakban?
    – A piaci finanszírozást meg tudjuk szervezni, ám tény, ez függ az ország szuverén minősítésétől, amiben egy védőháló segítene, bár a helyzet jelenleg stabil. Nem annyira kereskedelmi banki forrásbevonást tartok egyébként célszerűnek, hanem inkább a partnerintézmények refinanszírozását, illetve a nemzetközi tőkepiaci – például a kínai, a japán, az orosz, esetleg a nyugat-európai – források bevonását. Ez utóbbit azonban szigorúan egyeztetve az ÁKK-val, illetve az MFB-vel, nehogy zavarjuk egymást.
    […]
    – Vannak olyan vélemények, hogy a végrehajtott személyi változások a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárca közötti birkózás eredményei.
    – Mind az NFM-mel, mind az MFB-vel nagyon szoros továbbra is az együttműködés. Birkózásról szó sincs, tudatos építkezésről, szervezet- és termékfejlesztésről, az állami pénzügyi, külgazdasági és fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel való szoros együttműködésről viszont annál inkább.”
    http://figyelo.hu/cikk_print.php?cid=373683_megujul_az_export_finanszirozas
    Vajon így működik egy “minden tekintetben bank”?
    Akkor lássuk! Az Eximbank esetében:
    – nem várható el, hogy nyereséges legyen, eredményességét “elsősorban a finanszírozott exportügyletek mértékében, a partnerek számában kell mérni” (vagyis ez nem a bank számára éri meg, ahogyan egyetlen piaci alapon működő banknak sem érné meg, a támogatásokra és keletkező adósságokra viszont a költségvetés vállal kezességet a jövőbeli nagyobb adóbevételek és sikeresebb gazdasági mutatók reményében)
    – “a pénzügyminiszter boldogan bocsájt a költségvetésből rendszeresen forrásokat az Eximbank tőkéjének emelésére”
    – az állami háttér “kiemelkedően fontos” (ezermilliárdos nagyságrendű kezesség)
    – forrásbevonásnál partnerintézmények refinanszírozása (trükkös intézmények egymás közti transzferei) és adósságnövelő tőkepiaci források bevonása (külön figyelve a nyugat-európaiakra nehogy…), amelynek eredménye ugyan nem közvetlenül állami adósságként jelenik majd meg, de végül az lesz, hiszen “nem várható el tőlük, hogy nyereségesek legyenek”
    – “speciális államigazgatási engedéllyel lehetővé tesszük a finanszírozást a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar területén […]” (vagyis az állam diktál)
    – az állami pénzügyi, külgazdasági és fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel való szoros együttműködés
    stb.
    A vetítés itt véget ér.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.