Oda Buda!

Ma 475 esztendeje annak, hogy a török muszlim hadak 1541 augusztus 29.-én kitűzték Buda várára a félholdas zászlót.

Képtalálat a következőre: „Buda várának török bevétele-kép”

Buda török elfoglalása valódi jelentőségénél sokkal kevésbé él a nemzet emlékezetében, pedig Trianonhoz hasonló igazi sorsforduló volt.

A 16. század első felében augusztus 29. két évtizeden belül háromszor is a Magyar Királyság „fekete napjává” vált: 1521-ben e napon esett el Nándorfehérvár, 1526-ban pedig súlyos vereséget szenvedett a magyar sereg Mohácsnál, odaveszett az országot irányító elit jelentős része, élén az uralkodóval.
Az ország egysége megrendült, az állam nem tudta megvédeni a területén élőket, a déli és keleti országrészek felett egyre inkább a török dominált, a nyugati területeken pedig fokozatosan kiépült a Habsburg-fennhatóság. Ennek tragikus következménye, hogy a két szembenálló birodalom között kialakuló patthelyzetben a magyarok nemzedékeken át testvérháborúra kényszerültek.
Így történt ez például Pest és Buda falainál nemcsak a korszak kezdetén, 1540 és 1542 között, de még 1686-ban is, amikor egy nagyobb részt nemzetközi sereg visszafoglalta Budát, miközben magyarok harcoltak a török oldalon Thököly Imre fejedelem vezetésével.
A korra jellemző, hogy az 1541 tavaszán Budát ostromló több tízezres Habsburg-sereg lovasságát egy magyar főúr, Perényi Péter vezette, míg a Budát védő Szapolyai-párti, török segítségért folyamodó erők egyik vezére Török Bálint volt. Nem sokkal később Perényit a Habsburg-uralkodó vetette fogságba, miközben Török Bálint az isztambuli Héttorony rabjaként hunyt el.
Szulejmán szultán, miután szétverte a Budát ostromló több tízezres Habsburg-sereget, 1541. augusztus 29-én a Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is megörökített módon csellel elfoglalta a magyar fővárost. Majd úgy döntött, a város ezután az Oszmán Birodalom előretolt bástyája lesz.
Ebben az eseménysorban Buda 1541. évi elestének kiemelkedő, Mohácséhoz mérhető jelentősége volt, ám ez napjainkig nem jelent meg kellőképpen a köztudatban. Ennek talán az lehet az oka, hogy míg a mohácsi tragikus vereség a nemzeti szimbolikában hatásosan megjeleníthető világos jelképpé vált, ahol egyértelmű, hogy kik a hősök, addig Buda eleste nem egy egyértelműen megjeleníthető esemény, hiszen máig nem könnyű eldönteni, melyik volt a jó és melyik a rossz oldal, kik voltak az árulók.
Buda török kézre kerülésének a korabeli Európában óriási visszhangja volt: ez volt az első és egyetlen európai latin keresztény főváros, amelyet az oszmánok meghódítottak, az addig távolinak tűnő török veszély pedig Bécstől alig több mint 200 kilométerre kézzelfoghatóvá vált.
Az „első Trianon” a mai napig érezteti hatását
Buda elestéhez a mohácsi vereségen keresztül vezetett az út, ez az eseménysor pedig mintegy „első Trianonként” a magyarság történelmét mind a mai napig meghatározó sorsfordulóvá vált. Ezután évszázadokig nem volt a magyarságnak olyan saját fővárosa, amely úgy ösztönözhette volna a politikai, gazdasági és kulturális fejlődést, ahogy az más országokban megfigyelhető.
A magyar uralkodói udvar ezután a 20. századig Bécsben volt. Ezzel összefüggésben nem volt és nem is lehetett önálló, egységes magyar érdekeket követő külpolitika. A belpolitika centruma, az országgyűlés pedig a 19. század közepéig Pozsonyban ült össze, miközben Erdély és Horvát-Szlavónország országgyűlései erősítették ezeknek az országrészeknek az elválását. A déli térség gazdasági súlypontja a konszolidáltabb helyzetű Belgrád felé tolódott, az önálló magyar főváros nemzeti kultúrát ösztönző szerepe pedig csak részben volt Pozsonyban, Gyulafehérvárott és főúri udvarokban pótolható.
A történelem groteszk fintora, hogy a középkori magyar állam fővárosa rangját, funkcióit és jelentőségét a maga teljességében csak mintegy 400 évvel később, a következő nagy országcsonkításhoz, Trianonhoz kapcsolódva nyerhette vissza.
(Forrás: MH)
Bal-Rad komm: “…évszázadokig nem volt a magyarságnak olyan saját fővárosa, amely úgy ösztönözhette volna a politikai, gazdasági és kulturális fejlődést, ahogy az más országokban megfigyelhető…”
-MOSTANSÁG MÁR VAN SAJÁT FŐVÁROSUNK. (?!)
Benne Törökországnak és az EU-nak udvarló “magyar” főúri réteggel, zsinagógákkal, nemmzetthy “országgyűléssel”
Hadaink már nincsenek! Így aztán a magyarok pusztulása nem az egymás fegyverrel való irtásában nyilvánul meg, hanem hanem a “magyar” főúri réteg által kiváltságokkal megáldott bankok csendes-ám annál hatékonyabb-“műveletei által.
MERT NEKÜNK MOHÁCS KELL! BÁRMI ÁRON!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Oda Buda! bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. ... szerint:

    ” MERT NEKÜNK MOHÁCS KELL! BÁRMI ÁRON!”
    Kedves Admin!
    Kivel akarod ezt kiviteleztetni? Mert magyarhonban mára a fijjúk pokémonoznak, s nem érnek rá…

    Admin:

    Mohácsot MÁR elértük! A Népköztársaságért Mozgalom alakulgató beszélgetésein mindig azzal tolódik el a “lenni vagy nem lenni”-kérdésre a válasz, hogy ORSZÁGUNK SOHA EKKORA BAJBAN MÉG NEM VOLT!

    Hiányzik a jelenlegi politikai elitekből a legminimálisabb őszinteség is, és mind csak igér! Hogy majd az ő vezetésével…-aztán minden szép lesz, minden jó lesz!

    Ugyanez igaz a marginális politikai csoportosulásokra, és az alternatív mozgalmakra is! A problémákat senki őszintén nem meri kimondani!

    AKI-AMI pedig kimondaná!-és a MEGOLDÁST IS ELÁRULNÁ!-(miszerint csak kőkemény diktatúrával lehetne, könnyek és szenvedés árán Magyarországot IGEN HOSSZÚ IDŐ ALATT ISMÉT FELÉPÍTENI ÉS LEGALÁBB AZ 1985-ÖS SZINTERE FÖLHOZNI)-hát az csak választói elutasításra számíthat!

    EZZEL a társadalommal, DEMOKRATIKUS MÓDSZEREKKEL LEHETETLEN!

    EHHEZ minimum egy új 1945-re van/lenne szükség!

    • vitorla123 szerint:

      Más a tapasztalatom.Szeretnek harcjárművet vezetni.Szeretnek célba lőni. Szeretnek harcjátékokon részt venni,persze úgy,hogy mindig ők győznek.Meg vannak döbbenve,ha 30 lábról 30 lövésből csak két esetben találják el a célt.Fránya dolog a vízszintes hajítás problémája.Még a volt hívatásosok is kijöttek a gyakorlatból.Kiugrik a kezükből a terepjáró.”Más az ábra,más a hám,harmadik dolog az Árahám!”

  2. Gonda István szerint:

    Csak igen csendesen kérdezem meg: Ha Erdély meg tudott egyezni a törökkel, megúszta a rombolást, és tovább élte virágkorát, akkor a Magyar Királyság miért nem tette meg ugyanezt?

    • TERMIN8ATOR szerint:

      Mert Erdélynek volt egy okos kormányzója, akit úgy hívtak,hogy FRÁTER GYŐRGY, tisztelt Gonda ISTVÁN. De a Németek-Osztrákok orvul msggyilolták,utána Erdély is pusztulásnak indul. Fráter Győrgy tudott lavírozni a török áfium és a német maszlag között.

  3. TERMIN8ATOR szerint:

    Tisztelt Adminn ! Máma 490 éve MOHÁCSNÁL 29 000 magyar, katona, TOMORI PÁL ÉRSEK vezérsége alatt veszett oda az ISZLÁM elleni harcban, II. Lajos királyunkal együtt, aki a Csele patakba fúlt bele és akit csak két hónap elteltével találtak meg .

    • Gonda István szerint:

      Bár nekem is meghalt ott egy ősöm, de nem gondolom, hogy az iszlám elleni harcra példa Mohács. Nekem sokkal inkább egyszerű butaságnak tűnik, hogy egy gyenge, széthúzó ország királya csatába bocsátkozik a világ legnagyobb hatalmának hadseregével, ahelyett, hogy egy reális kompromisszumot kötne velük. Miért kellett legyilkoltatni a magyar elitet tök feleslegesen?

      • TERMIN8ATOR szerint:

        Akkoriban más volt a gondolkozási mód, és az akkori magyar oligarchák is csak immel ámmal gyülekeztek a táborban, és indultak Mohácsra. Ha II. Lajos nem végeztette volna ki a török követet, előzőleg megalázták másképen alakulhatott volna az ország sorsa. De ekkor már a törökök elfoglalták a összes déli határokon lévő várakat, töbek közöt Sabácot, erőditményeket, csak Nándorfehérvár dacolt az iszlám áradattal. Amikor pedig segitséget kérő követ érkezett Nándorfehérvárról, AMAGYAR KIRÁLY és OLIGARHÁI CSERBENHAGYTÁK A HUNYADI ERŐSSÉGET aval a mondattal, hogy “amit főztek azt egyék is meg”, mármint a magyar védők. Így eset,hogy a töröknek már semilyen akadálya sem volt. Azt a 29 000 embert is csak sebtében toborozták össze,de adig nem voltak hajlandóak kimozdulni a BÁTASZÉKI gyülekező táborból, mig nagy húzódozások után rá nem kényszeritették a királyt is a táborba jövésre, de ekkor még nem volt megválasztva a fővezér, csak sebtében tették meg Tomori Pált fővezérnek. Tomori pedig nem várta be az akori ERDÉLYI vajda, SZAPOLYAI JÁNOS hadait, megérkezett az, de már későn,a csata eldőlt a törökök javára. Későb ő lett a király de nemsokájra meghalt, Izabella lett a királyné. Ekor tünt fel MARTINUZI FRÁTER GYÖRGY. Amikor, ma 475 éve SZULEJMAN török CSÁSZÁR álnokul megszálta BUDÁT-egy puskalövés nélkül, IZABELLA királynét, a fiával JÁNOS ZSIGMONDAL együt KILAKOLTATTÁK a budai várból, Fráter Györgyöt “bízta meg” Szulejman Erdély közigazgatásával, mivel ő volt a még akkor csecsemő JÁNOS ZSIGMONDNAK kereszt apja -SZULEJMAN. Ezért,és még sok másért hagyta békén a török, erdélyt, Fráter Györgyöt kormányozni. Ez viszont az Osztrák császári udvarnak szálka volt a szemében, és orgyilkossal megölették Fráter Györgyyöt. Ami ezután következett, azt egyetlen szóval, enyhén úgy lehetne jellemezni,hogy HANYATLÁS.

      • vitorla123 szerint:

        Nálad a pont!Konfuciusz”Százszor ütközni és százszor győzni nem a legfőbb jó a jók között!”Pláne egyszer ütközni és szétveretni magunkat!A magyar felsőbbség tudat!Tök úgy mint most.Még a fociba is ez van!Még hogy határ revízió!!! Ha Szerbia megindul elfoglalja az országot.Romániáról nem is beszélve Csauseszku mondta Kádárnak:”Mi már kétszer foglaltuk el Budapestet maguk meg egyszer sem Bukarestet.”Észnél legyünk,ha nehezünkre esik is.

        • Élőfa szerint:

          Ez csak a románok pofátlanságát jellemzi, nem az akkori erejüket. A magyarok sohasem vágytak LE Bukarestbe, ellenben a románok nagyon sóvárogtak FÖL, Budapestért.

          A magyarok évszázadokon keresztül föltartóztatták és hódoltatták a besenyő-kun leszármazott románokat, és az első világháborúban amellett, hogy fölszabadították Erdélyt, elfoglalták Bukarestet is.

        • Gonda István szerint:

          Én úgy tudtam, hogy egyszer azért már elfoglaltuk Bukarestet:
          http://mult-kor.hu/magyar-huszarok-bukarestben-20141208

  4. ő szerint:

    Ez a Mohácsi téma kicsit nagy hülyeség. Javaslom mindenkinek, olvassa el a TÖRÖK VISSZAEMLÉKEZÉST !!!!!!
    Ők azt hitték kikaptak !!!!! egész este készültségben voltak a lovak melett aludtak kardal a kézben . . . Azt hitték több napos csata lesz mint Hunyadi idejében volt a Várnai három napos. Várna után is akkora veszteséget szenvedtek, nem tudtak a szultáni sereggel évekig támadni, még ha mi is veszitettük el magát a csatát ++ !!!
    Igenis volt esélyünk Mohácsnál. Ha csatlakozott volna az Erdélyi hadsereg ami 80 km re letáborozott nyertünk volna .
    Szóval könnyhullató nyivákolás helyett . a TÖRÖK VISSZAEMLÉKEZÉST !!!!

    • TERMIN8ATOR szerint:

      Talán Szapolyai még komoly veszélyt jelentett volna, de ő Budára igyekezett gyorsan, megkoronáztatni magát királyá. Egyes feltevések szerint azért is késet, mert a fő célja a királyi trón megszerzése volt,egy olyan országban, amely oszmán csizma alatt hevert. Nem is élvezte sokáig a hatalmat,meghalt,még mielőt megszületet volna a fia JÁNOS ZSIGMOND. A Várnai csatáról meg csak anyit, hogy ottan sajnos nem Hunyadi János győzött,hanem a török. Egy CSELLEL ! Látszólag hátrálásba fogott a török sereg, a Francia lovagok elbizakodottan lóról száltak,zsákmányolni kezdtek,Hunyadi hiába könyörgött nekik, cseltől tartva. A zsákmányoló franciákra rátörtek a törökök zavart és pánikos menekülést okozva, magával rántva a még rendezett csapatokat, felbontva szétzilálva azokat is. Hiába próbált Hunyadi rendet teremteni, nem sikerült, őis csak nagy kanyarodással tudta elkerülni, hogy török fogságba ne kerüljön.Ezután a csata után terjedt el a törökök “legyőzhetetlenségéről” keltet hír, amelyet a gőgös pökhendi Francia lovagok terjesztettek szét Európában leplezve szégyenüket ( UGYE MEGINT CSAK NYUGAT EURÓPA). Ekortól vetették meg lábukat a Balkánon, Európa területén, földjén a törökök. Az ezutáni Hunyadi vezette hadjáratok a török ellen sikeresebek voltak, mert a seregében NEM VOLTAK NYUGATIAK. Hunyadi ki is verte volna a törököket Európából, ha nem éri a hazai oligarhák részéről ármánykodások, gáncsokodások, sőt maga V. László (ha jóltudom akor tájban ő volt a király), is mérhetetlenül irigy,és féltékeny volt az ország főkapitányának a sikereire. Hunyadi nagy tervét -Európa török mentesitését nem tudta megvalósitani, egyrészt az ármánykodások miatt,másrészt a VILÁGRA SZÓLÓ NÁDORFEHÉVÁRI DIADALA UTÁN rövidel PESTISBEN meghalt, ZIMONYYBAN (most Szerbia) volt eltemetve. Két fia volt,László és Mátyás. H. Lászlót V.László kivégeztette a Budai Szent Gyögy téren, Mátyást bebörtönöztette, de amikor ez ellen az ország nemesei fellázadtak, a király félemében Prágába menekült, magával hurcolván H.Mátyást is. V. lászló Prágában, relytélyes körülményk között meghalt. Időközben Szilágyi Mihály hadak élén üldözőbe vette V.lászlót, de nemvolt módja a királyal hadakozni, mivel meghalt. Anyi értelme volt ezután a Szilágyi hadainak, hogy hazahozta Mátyást Prágából, ő lett az “igazságos Mátyáskirály”. V.lászló pont azon a napon halt meg amelyiken egy ével azelőt megesküdött a Hunyadiaknak, hogy nem ál bosszut a CYLLEI URLIK meggyilkolásáárt. Ez a CYLLEI volt a Hunyadiaknak a leghalálosab ellensége, talán azért, mert nem őtet, hanem Hunyadit választották kkorményzónak és országos főkapitánynak . Hunyadit a törökök úgy emlegették hogy “az átkozotJankó”. Ha meglátták villogni pallosát, tudták hogy nyitot az út allah hetedik menyországába , paradicsomába a hurikhoz.

  5. D vitamin szerint:

    Fiúk, ez a dolog sokkal összetettebb, mint ahogy mi gondoljuk. Nagyon jelentős tényezőről például nem is szóltatok, ez pedig a korabeli Európa politikai helyzete. Ahogy ma, úgy 1526 ban is leszarták a németek, hogy muszlim veszély fenyeget, a Fuggerek saját vagyonuk gyarapításával voltak elfoglalva….bármi áron.
    A franciák – mint ahogy ma is -, a törökök (muszlimok) szövetségesei voltak, mert a törökök és a franciák is Bécs (a Habsburgok) ellenségei voltak.
    Ebben a helyzetben egy igazi szövetségesünk sem volt – a zsoldosok nem szövetségesek! -, legfeljebb a hozzánk menekült horvát és szerb katonákat lehet valamiféle segítségnek nevezni (Ők voltak néhány ezren.)
    Természetesen még ezzel a túlerővel szemben is lehetett volna eredményesen védekezni, ha nincs a belső széthúzás, és a magyar dilettantizmus.
    A magyar véderőnek a Drávánál kellett volna összegyűlnie, ahol a Dráva mocsaras vidéke természetes védővonalat jelentett. Ez a természetes védővonal – magyar és szerb helyismerettel – felért volna legalább 20 ezer katonával. Néhány napig, hétig feltartóztathatta volna a török erőket, ezalatt az ellenség hadtápban és emberéletben jelentős veszteségeket szenvedett volna, a kisegítő lengyel, cseh és horvát seregek pedig megérkezhettek volna addig a Drávához.
    Nem így történt…
    ————–
    Valamit azonban az osztrákok (Habsburgok) védelmében is szólnom kell:
    A Habsburgok sokáig azért nem “mertek ” beszállni a török ellenes harcokba, mert a féltek a francia (és néha a szász, tehát német) hátbatámadástól, ezért erőik jelentős részét Nyugaton kellett állomásoztatni. Mihelyst 1684-ben létrejött a francia-spanyol-osztrák béke, egyből lehetőség lett a törökök kiűzésére jelentős osztrák-lengyel és orosz közreműködéssel, amely Szent Liga néven 1686-ban felszabadította Budát és Magyarországot.
    (Paradox módon és sajnálatosan: a szent Ligában alig voltak már magyar katonák, viszont Thököly kuruc csapatai még ekkor is a török szultán mellett harcoltak…a Magyarországot felszabadító Szent Liga ellenében………. Tisztára, mint a mai Szíria?!)

    16

  6. Gonda István szerint:

    Mennyi okos, higgadt, részletes, árnyalt hozzászólás!
    Javaslom, hogy ezután Bal-Rad többi cikkéhez is ilyen szellemben szóljunk hozzá. Mit szóltok?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.