A magyarországi maffiák kapják a legtöbb júdáspénzt!

Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

A második negyedévben éves alapon 20%-os zuhanást láttunk a magyarországi beruházásoknál, így a második negyedéves GDP-növekedéshez -4,5%-kal járultak hozzá. Így mérve a hanyatlás még a válságkor tapasztaltnál is nagyobb volt. Ebből is eredt, hogy a mindössze 1,8%-os éves GDP-növekedésünk a tágabb értelemben vett régiónkban az utolsó előtti helyre volt elegendő.
A rendkívül gyenge magyar beruházási teljesítmény azért is elgondolkodtató, mivel nemcsak nálunk, hanem az egész régióban véget ért tavaly év végén a 2007-2013-as uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája. Ráadásul ahogy egy korábbi elemzésünkben bemutattuk: a 7 évre járó magyar keret felhasználási pályája (abszorpció felfutása) nem tért el érdemben attól, mint amit a régióban láttunk. Nem arról van tehát szó, hogy mi a többieknél jobban iparkodtunk az utolsó években a források lehívásával és emiatt sínylené ezt most meg a magyar gazdaság.

graf

A fentiek tehát nem indokolják, hogy a régióhoz képest nálunk miért sínyli meg jobban a gazdaság az előző ciklus EU-pénzeinek elapadását, de az alábbi tényezők alapján ez már jobban érthetővé válik. Egyrészt fontos újra emlékeztetni arra, hogy az utóbbi években Magyarország a saját gazdaságának (GNI) méretéhez képest kiugróan magas összegben használta fel az EU-támogatásokat. Ahogy rámutattunk: 2013-ban és 2014-ben régiós csúcsot állítottunk fel, és 2015-ben is csak kevéssel maradtunk le erről a címről.

graf1

Az előző évekbeli magas forráslehívás, mint függőségi tényező, mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a régiós országokhoz képest még ezzel együtt is alacsony volt a GDP-arányos beruházási rátánk. Amint egy korábbi elemzésünk alábbi ábráján bemutattuk: a nettó (éves amortizációt meghaladó) beruházási rátánk a régiós országok átlagától elmaradt az utóbbi években és alig haladta meg a nullát.

graf2

Az alacsony nettó beruházási rátát tovább bontva láthatjuk, hogy a kormányzati beruházási ráta is alacsony volt 2012-ig, majd hirtelen felfutást láttunk 2014-ig 3%-ra.

graf3

Az EU-támogatásoktól való kiugró függőségünket a fentiek alapján az alábbi ábra mutatja be a legjobban, amely a Hitelintézeti Szemlében megjelent közelmúltbeli elemzésből származik. Amint látható: az állam által végrehajtott beruházásokon belül az EU-forrásokból végrehajtott beruházások aránya régiós összevetésben Magyarországon volt messze a legnagyobb (40-50% között alakult). Ezzel párhuzamosan a magánszektori beruházásokon belül is felfelé lógtunk ki a 8-9% körüli arányunkkal. Így tehát a 2007-2013-as ciklus pénzfelhasználási hajrájának vége után (és az új ciklus eddig csekély pénzkifizetése mellett) érthető, hogy miért omlottak most ennyire csúnyán össze a magyarországi beruházások.

graf4

A fenti ábra csak a 2014-es adatokat tartalmazza, de frissebb adatokat is tudunk már kalkulálni, ami az EU-támogatásoktól való rendkívüli függőségünket még inkább alátámaszthatja. Az MNB közelmúltbeli elemzése szerint 2015-ben még mindig kiugróan magas: 52%-os volt a kormányzati beruházásokon belül az EU-források aránya (a 2245 milliárdból 1168 milliárd forint). Ebből az adatból, a tavalyi tényleges magyarországi EU-kifizetésekből (kb. 1900 milliárd forint), valamint a KSH 2015-ös magánszektori beruházási adataiból (4947 milliárd forint) azt kalkuláljuk, hogy a magánszektorban EU-forrásokból végrehajtott beruházások aránya közel 15%-ra megugrott. A fenti ábra szerint ez rendkívüli gyorsulás lenne a megelőző évek 8-9% körüli rátájához képest és bár nem számoltuk végig a régiós országok 2015-ös adatait, de feltételezésünk szerint abszolút kilóghatott felfelé a régiós mezőnyből.
A fentiek alapján tehát kijelenthetjük, hogy a régióban Magyarország függ a legjobban az EU-támogatásoktól, és különösen az állami beruházásokon belüli magas EU-s részarány okoz fokozott sérülékenységet. Ebből a szempontból persze kedvező, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus keretének már 60%-át gazdaságfejlesztésre (magánszektor) akarja fordítani a kormány, és amellett, hogy ennek a rátának az elérésével kapcsolatban még vannak kételyeink, távolról sem jelenti ez a függésünk kiküszöbölését.
Arra, hogy hosszabb távon is sérülékeny Magyarország az EU-forrásoktól, a Citi is céloz a ma közzétett átfogó elemzésében, hiszen 2020 után a számunkra elérhető EU-támogatások mérete érdemben is csökkenhet.
(portfolio)
Bal-Rad komm: “…kijelenthetjük, hogy a régióban Magyarország függ a legjobban az EU-támogatásoktól…”

(Pontosabban politikai maffiacsaládjaink!)

-Ennek persze oka van! A rendszertváltott egykori szocialista országok közül egy sem jutott olyan mértékű vagyonvesztésre, mint Magyarország.
Lengyelország, Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia rendszerváltó politikai elitje nem vetette oda a teljes országot gazdaságostól a nyugati hódítóknak. Szlovákiának pedig eleve nem nagyon volt mit odavetnie!
Ellenben a MI “ELITÜNK” MINDENT odaadott! Ipart, mezőgazdaságot, külpiacokat, szolgáltatóágazatokat. Szőröstül-bőröstül. Csak az állami fenttartású-NEM RENTÁBILIS SZOLGÁLTATÁSOK-maradtak meg!
Az EU a megkaparintott javakért JÚDÁSPÉNZT FIZET, “fölzárkóztatási alapok” hangzatos címszó alatt. Hosszú lejárati idő alatt, a kapott érték kb. öt százalékát fizetik ki, DE CSAK AZ ÁLTALA MEGSZABOTT DOLGOKRA fordíthatóan! A júdáspénzből pedig jobbára csak az EU-kínálatából vásárolhatja meg a “magyar” állam a beruházásokhoz szükséges anyagokat, szolgáltatásokat. Ezt a júdáspénzt csapolgatják maffiabandáink. Ennek a fölnek a megszerzésére szakosodtak a Voldemortok. A maradékból betonoznak, térköveznek, aszfaltoznak, látványberuháznak!
Az ajándékba kapott iparért és külpiacokért cserébe pedig az EU-multijainak összeszereldéiben hasznosul a magyar melós tudása-szorgalma!
Döbrögi maga mondta ki nem is oly régen: minden egyes itt befektetett eurojuk a többszörösét fialja NEKIK! Amit szabadon ki is vihetnek, és ki is visznek!
A júdáspénzen csak csillogó sztaniolleplet borítanak a magyarok szemei elé! Elfedni a valóságot, és a még szörnyűbb jövőt!
AMIKOR KIFUTNAK A JÚDÁSPÉNZEK!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

A magyarországi maffiák kapják a legtöbb júdáspénzt! bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. zz szerint:

    Van is a nyugati cégeknek 200 eurós alkalmazott ! Meg a dolgozói szegénység ! Meg jól képzett magyar migráns nyugaton !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.