Közel a kijózanodás!

Veszélyben Orbán nagy álma – Vége a régió tündöklésének

Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért – kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.

Átfogó és üzenetében igencsak lesújtó elemzést állítottak össze a közép-európai régió növekedési modelljének jövőjéről a Citi elemzői. Ez pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyszabású vízióját is kikezdi. A kormányfő ugyanis az elmúlt években rendszeresen úgy foglalt állást, hogy Európa növekedési motorja Közép-Európában van és ez a térség lesz az Európai Unió növekedési motorja a következő egy-másfél évtizedben. Az elemzésben foglaltak pedig megkérdőjelezik a hazai gazdaságpolitika távlati célját, miszerint Magyarország 25 év múlva utolérheti Ausztriát.
A növekedési modell, ami megtört
A Citi közgazdászai már az elemzés elején megrázó megállapítást tesznek:
A kelet-közép-európai gazdaságok elmúlt 20 évben alkalmazott növekedési modellje többé már nem tűnik fenntarthatónak.
Pótlólagos reformlépések nélkül a tőkefelhalmozás nem fog tudni jelentősen gyorsulni. A belföldi megtakarítások ugyanis nem elegendőek, a külföldi működőtőke beáramlás lassulni fog és az EU-forrásokhoz is mérsékeltebb lesz a hozzáférés. Mindeközben a térség demográfiai helyzete romlik, ami pedig nyomás alá helyezi gazdasági növekedést.
Az elemzők szerint a közép-európai térség 1990 óta kivételes fejlődésen ment keresztül, a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően fejlettségi szintjük konvergált a nyugat-európai országokéhoz, a fejlettségbeli különbség csökkent. Ez elsősorban a külföldi működőtőke beáramlásának, a vezetői készségek javulásának, a nyugati technológia alkalmazásának, a sokkal hatékonyabb szektorok felemelkedésének és az olcsó képzett munkaerőnek volt köszönhető.

negy

A szakértők ezt követően részletesen bemutatják a térség gazdasági növekedésének összetevőinek kilátásait, így a munkaerő, a tőkefelhalmozás és a termelékenység jövőjét.
Csökkenő munkaerő
Más feltörekvő régiókkal szemben a közép-európai térség soha sem arról volt híres, hogy a demográfiai folyamatok hozzájárultak volna a növekedéshez és a kilátások sem túl rózsásak. A munkaképes korú lakosság vonatkozásában ugyanis további jelentős csökkenés prognosztizálható, sokkal nagyobb, mint más uniós tagállamok esetében. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013 és 2025 között a térség munkaképes korú lakosságának száma 8,9%-kal csökkenhet.
A Citi elemzői úgy vélik, hogy a kedvezőtlen demográfiai trend nem is fog megfordulni a közeljövőben. Még ha a termékenységi ráták látványosan javulnak is, akkor is még 20 évbe telne, hogy érezhető pozitív hatása legyen a gazdasági növekedésre. Más szóval:
a közép-európai kormányok demográfiai helyzetet javító (gyermekvállalást ösztönző) törekvése ellenére nem képesek megszüntetni a régió legsúlyosabb kihívásait a következő 5-10 évben.
Ebben a helyzetben a leginkább kézenfekvő megoldás a munkaerőpiaci részvétel emelése. A térség gazdaságaiban (Csehországot leszámítva) az uniós átlag alatti foglalkoztatottsági rátákat látunk, ami elsősorban a nők és az alacsony iskolázottsággal rendelkezők mérsékeltebb foglalkoztatottsága miatt alakult így. A foglalkoztatottságot javító intézkedések ellensúlyozhatják a népesség öregedésének negatív hatását, azonban a trendet nem képesek megfordítani.
A Citi elemzőinek becsléseiből azonban az is kiderül, hogy Magyarország és Romániára igaz az, hogy a következő 10 évben az euróövezetben látható szintre emelt foglalkoztatottsági ráta növelné a munkaerő kínálatát. A többi régiós országban csak mérsékelni tudja a munkaerő csökkenését.

mne

A közgazdászok egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak a foglalkoztatottsági ráta javítására, így például:
-a nyugdíjkorhatár emelését,
-a várható élettartam kiterjesztését,
-a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaszorítását,
-a családtámogatás infrastruktúrájának javítását, ami könnyebbé tenné a nők számára a munkába történő visszatérést.
Azt ugyanakkor elismerik, hogy a nyugdíjkorhatár emelés nem népszerű intézkedés a kormányok számára, ezért tartózkodnak ettől. Pozitív példaként említik meg a Magyarországon 2010-ben végrehajtott nyugdíjreformot, melynek értelmében fokozatosan emelkedik a nyugdíjba vonulás életkora és korlátozták a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ezek az intézkedések az aktív munkaerő számát 9%-kal növelték meg 2009 óta és nagyrészt emiatt csökkenhet mérsékeltebben a következő évtizedben Magyarországon a munkaképes korú lakosság létszáma a térség többi országával összevetve. Felhívják a figyelmet azonban arra is, hogy a megfelelő képzettség hiánya, a közmunkaprogram miatt a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon.
Meglátásuk szerint a viszonylag alacsony várható élettartam a régióban akadályt jelent bármilyen korhatáremelésnek. Ennek érdekében az országok fontos prioritása között kellene szerepelnie az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítása, és a várható élettartam javítása.
És ha a fentiek nem lennének elegendők, akkor még figyelembe kell venni a térségből kivándorolt munkaképes korú lakosság nagy számát. A Citi elemzői itt emlékeztetnek az IMF nemrégiben megjelent tanulmányára, melynek megállapítása szerint 1990 óta a térség elveszítette munkaképes korú lakosságának 6%-át, ami látványos gazdasági veszteséget okozott.
Ebben a tekintetben pedig ördögi körben vannak ezek az országok. Az alacsonyabb felzárkózási ütem fenntartja a kivándorlást a következő években is. Közben pedig a bevándorlás nem tud jelentősen hozzájárulni a munkaerő kínálat növekedéséhez – figyelmeztetnek.

ke

Közben a térség munkaerő piaca (Csehországot leszámítva) problémákkal küzd a rugalmas munkaerőpiaci megoldások tekintetében és a tehetség gondozás esetében. Ezeket a problémákat pedig csakis strukturális intézkedésekkel lehetne kezelni, amire közép távon nem látnak esélyt a bank elemzői.

une

Majd ez segít rajtunk?
A gyászos munkaerőpiaci kilátások mellett is javulhatna a térség növekedése a magasabb tőkefelhalmozásnak köszönhetően, a tőkeállomány tekintetében még van is tér a felzárkózásra a Citi elemzői szerint. A beruházások gyors bővítéséről azonban sokkal könnyebb beszélni, mint megvalósítani. Az elmúlt években a térség országainak beruházási rátái nem voltak kimagaslóak – jegyzik meg.
Megítélésünk szerint a jövőben nehéz lesz olyan beruházási rátát elérniük a térség gazdaságainak, ami megfelelő magas szintet jelentene a tőkefelhalmozás szempontjából
– vetítik előre.
A belföldi megtakarítások tekintetében látott lemaradás is akadálya lehet a felzárkózásnak. A régióban látott alacsony belföldi megtakarítási ráta volt az egyik oka a múltban, hogy ezek az országok külső forrásból finanszírozták a beruházásaikat. Ez pedig magas külső adóssághoz, magas tőkebeáramláshoz és magas folyó fizetési mérleg hiányhoz vezetett. A globális pénzügyi válság óta azonban jelentős változások történtek ebben a tekintetben, ezért sem a befektetők, sem pedig a kormányok nem fogadnák el a jelentős külföldi forrásbevonást – magyarázzák az elemzők. A régió gazdaságai nem ismerték fel, hogy mit okoz a külföldi működőtőke beáramlás visszaesése, mivel közben fokozatosan futottak fel az EU-források, amelyeket elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére és egyes cégek beruházásaira fordítottak a kormányok.
Az uniós források beáramlásának nagy nyertesei voltak ezek az országok. Számításaik szerint
Magyarország növekedését dobták meg leginkább az uniós transzferek: a kumulatív GDP-növekedés 10%-kal lenne alacsonyabb 2004 óta az uniós források nélkül. Lengyelország és Csehország esetében ez a szám 4-5% volt.

vne

A nagylelkű uniós forráshoz való hozzáférés sem tart azonban örökké – figyelmeztetnek a közgazdászok. A jelenlegi hétvéges uniós fejlesztési ciklus 2020-ban véget ér és az elemzők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a következő költségvetés már nem lesz annyira kedvező a térség országainak. Ennek gazdasági és politikai okai is lehetnek. Azzal, hogy ezek a térségbeli országok inkább a szorosabb EU-integráció ellen érveltek stratégiájukban nem javítja az uniós forrásokhoz való hozzáférésüket. Külön megemlítik az elemzők Magyarországot és Lengyelországot, ahol fiskális korlátokba ütközhet az a kormányzati törekvés, hogy a kieső uniós forrásokat költségvetési forrásokból pótolják a beruházások finanszírozásában. Ezzel ugyanis költségvetési instabilitást kockáztatnának.
Emlékeztetnek arra, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a kormányok jelentős tőketranszfert tudtak kiutalni úgy, hogy közben nem szállt el a költségvetés hiánya (ezt mutatja be a következő ábra).

uk

A Citi elemzői ezek után felteszik azt a logikus kérdést, hogy vajon az állami beruházások visszaesését képesek lesznek-e pótolni a magánberuházások az elkövetkező időben. Meg is válaszolják a kérdést: szerintük ez kétséges, több okból kifolyólag:
-viszonylag alacsony növekedési ütemek
-magas a nem teljesítő hitelek aránya
-a bankszektort visszatartó tényezők
-nem támogató üzleti környezet
-magasabb kockázati prémium és kamatok.
Mindezek mellett visszahúzza a magánberuházásokat, hogy a térségben gyenge az intézményi környezet.
De akkor legalább ez a csodaszer megment minket
A Citi elemzői azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy van-e esélyük ezeknek az országoknak a termelékenység javítására, vagyis milyenek a teljes termelékenységi arányszám (TFP) kilátásai. A felzárkózási folyamat beindulásakor viszonylag egyszerű volt a termelékenységet javítani, leegyszerűsítve már az is nagy előrelépés volt a kommunista időkhöz képest, ha egy közepesen modern gyárat húztak fel a külföldről importált technológiával. Mostanra azonban egyre nehezebb a termelékenység további javítása. A Citi közgazdászai azonban három fő megoldást is felvázolnak, amivel a TFP javítható lenne:
A forrásokat sokkal inkább a termelékeny szektorok szolgálatába állítani. Itt példaként említik a mezőgazdaságból felől történő elmozdulást a foglalkoztatásban. Az autóiparból érkező legutóbbi régiós bővítések is ebbe az irányba mutatnak, azonban ezeknek nem lesz tartós hatása és az itt kibontakozó fejlődésnek gátat szab a munkaerőhiány.
A termelékenység emellett úgy is javítható, ha a gazdasági fejlődést leginkább hátráltató tényezőket küszöböljük ki. Több indikátor is azt mutatja, hogy a régió versenyképességének korlátja az intézményi és infrastruktúra minősége. Vagyis javulást kéne elérni a jogrendszer tekintetében, valamint a korrupció elleni küzdelemben.
Értelemszerűen a termelékenység az innováción keresztül is javítható. A térség gazdaságai az innováció szinte minden mutatószámában lemaradásban vannak, talán Csehország kivételével.
Két évtizedig tartó látványos gazdasági növekedés után Közép-Európára lassabb gazdasági növekedés vár. A demográfiai és strukturális tényezők azt sugallják, hogy ezt a trendet nehezen lehet megfordítani reformok nélkül. Egyszerre több területen érdemes lépni a térség kormányainak: növelni kell a foglalkoztatottsági rátát (a nyugdíjkorhatár emelésével, vagy a nők részvételének javításával), erősíteni kell a tőkefelhalmozást, a megtakarítási ráta emelésével és a magánberuházásokat korlátozó intézményi akadályok leépítésével, és harmadrészt az innovációra kell helyezni a hangsúlyt.
A strukturális tényezők alapján rangsorolták a térség gazdaságait. A rangsor azt mutatja meg, hogy hol a legnagyobb a kockázata annak, hogy jelentős gazdasági lassulás következik be a strukturális reformok hiányában.
A Citi elemzői látnak kockázatot arra, hogy a térség országainak döntéshozói nem ismerik fel, hogy ez a gazdasági lassulás nem ciklikus okokra, hanem strukturális tényezőkre vezethető vissza. Ha a döntéshozók tévesen monetáris és fiskális lazítással válaszolnak erre a hosszú távú növekedés-lassulási problémára, akkor elszabadulhat az infláció és romolhatnak a költségvetési egyenlegek.
szi
(portfolio)
Bal-Rad komm: A fenti írás tipikusan kapitalista-fiskális szemléletű, régiós keretbe foglalva. Ugyanakkor teljes egészében ráhúzható az országunkra. Egy kifosztott, a politikai elitje által már több mint negyedszáz esztendeje szipolyozott-lezsarolt ország kilátástalansága. Amelynek politikai elitje-ha úgy tetszik-“idegen tollakkal ékeskedik”. Azaz: az ország iparának, kereskedelmének, mezőgazdaságának átjátszásáért folyósított júdáspénzekből kivitelezett mihaszna látványberuházásokkal.
A cikket figyelmesen elolvasva kiderül: ami hiányzik a boldoguláshoz-AZ A SZOCIALIZMUSBAN MIND MEGVOLT! 1989-ig volt MAGYAR gazdaság, amely egy kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági együttműködési rendszerbe (KGST) beágyazódva SAJÁT FORRÁSOKAT BIZTOSÍTOTT az ország működtetéséhez, az állam feladatainak ellátásához, az állampolgárok egyéni boldogulásához. Lényeges: SAJÁT FORRÁSOKAT BIZTOSÍTOTT! Nem másoktól kegyelemkenyeret, nem alamizsnát, nem júdáspénzt!
A rendszerváltás után az állam és polgárainak boldogulása valamennyi feltételétől-AZ ÖNÁLLÓ ÉS JÓL MŰKÖDŐ MAGYAR GAZDASÁGTÓL-fosztották meg a rendszerváltás külföldi kitervelői és hazai segéderőik Magyarországot. Forintosítva ki sem fejezhető összegű kárt okozva, miközben az államadósságot mára legalább a ’89-es összeg HATSZOROSÁRA duzzasztották.
Magyarország a rendszerváltást követő első évtizedben a II. világháborús veszteségeit meghaladó károkat szenvedett! BÉKEIDŐBEN.
Az utóbbi 26 esztendőben a lakosság létszáma FÉLMILLIÓVAL CSÖKKENT, etnikai összetétele pedig rendkívül kedvezőtlen átrendeződésen esett át.
Az utóbbi tíz esztendőben legkevesebb félmillió magyar menekült el AZ IMMÁRON JELZŐ NÉLKÜLIVÉ SILÁNYÍTOTT ORSZÁGUNKBÓL!

A RENDSZERTVÁLTOTT ORSZÁGOK KÖZÖTT EGYEDÜLIKÉNTI MÉRTÉKŰ VESZTESÉG!

Az országot felváltva uraló-kiszolgáltató elitet pedig a megkaparintott érték töredékével jutalmazta-jutalmazza a Nyugat! A középtávú júdáspénz folyósításával. Ezt nevezik nagystílűen “Felzárkóztatási Alapnak”-miközben egyre jobban leszakadunk még régiós szinten is. Amelyből a maradékelv alapján csillivilli látványberuházásokkal keltik a pórnépek előtt azt a látszatot, hogy minden a legnagyobb rendben van!
És már látszik a “mézesmadzag” vége, a katasztrófa kezdete!
“…A nagylelkű uniós forráshoz való hozzáférés sem tart azonban örökké – figyelmeztetnek a közgazdászok. A jelenlegi hétvéges uniós fejlesztési ciklus 2020-ban véget ér…”
-Jó okkal feltételezhetjük, hogy az addig hátralévő még négy esztendőben az eddigi 26 év veszteségeit nem sikerül pótolni! Semmilyen vonatkozásban. Viszont a mézesmadzagról az Új Nemmzetthy Elyth még mindent le tud nyalogatni! Hogy erősödhessen nemzetközi szinten is. Ami annyit jelent, hogy az Új Nemmzetthy Elyth legjelesebbjei a Forbes magazin nemzetközi listájának középmezőnyében tűnhetnek fel! Maximum féltucatnyian!
Az egykori “legvidámabb barakk”, a sokak által irigyelt “gulyáskommunista” Magyarország póri milliói pedig…
-Hát ők legfeljebb nosztalgiáznak a kádári szocializmuson.
Mert a jövő az…-alakulgat! A “magyar” kis és középvállalkozások vezetői számára háromszáz órás INGYENES NÉMET ÉS ANGOL NYELVOKTATÁSOKAT szerveznek. Éves szinten tízezer résztvevővel kalkulálnak a “szervezők”!
LEGALÁBB ŐK MEGÉRTIK A PARANCSSZAVAKAT!
A pórnép meg magyarul zokog majd. Az összeszereldék szalagjai mellett, meg a nagybirtokokon.
Az Új Nemmzetthy Elyth mélymagyar és kevésbé mélymagyar erősségei pedig yachtjaikon, eldugott-napsütötte mediterrán szigeteken lévő villácskáikban szopogatják hűtött bóléikat.
ŐK MEGTETTÉK A MAGUKÉT! MEGBÍZÓIK PARANCSAIT TELJESÍTETTÉK, az azért kapott júdáspénzt bezsákolták, oszt’ jónapot!-…ország!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Közel a kijózanodás! bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    A baj ettől is nagyobb!Csak a cigányok maradnak a fiatalok elmennek és nem magyarrá válnak.Nem érdemes egyéni szinten magyarnak lenni.”Nem éri meg!” Ezért a magyar nemzetáruló elit is vagy elmenekül máshová,vagy tönkre megy mint a Qvesztor? és a devizahitelesek károsúltjai. Nincs miből kártalanítani őket.A magyar harácsolók besegítenek rendesen.A tanyasi parasztok állatait hamisított rendőrautóval lopták el ezer számra. Jólmenő magyar tejgazdaságok és állattartó telepek estek áldozatúl ennek a segítségnek.Mint ahogy az egész ország.Igaza van Thürmernek ebből ki kell lépni.Milyen segítség az ahol 100 forint segítség 1000 forintba kerűl. Mint a devizahitelnél mint a Qvesztor és Kunmediátor esetében történt.Ez nem az államot,hanem egyes magyar állampolgárokat tette tönkre százezer számra.Már pedig ha egy magántulajdonú gazdaságban a magántulajdonokat nem tudja a tulajdonos megvédeni és úgy tűnik ehhez a magyar állam nem is akar segítséget adni,akkor az az ország lakatlan sivataggá válik.A Citi Bank előre jelzése túl optimista.Részben a valóság nem ismeretéből fakad.

  2. istvan szerint:

    A Cyti Bank előre jelzése túl optimista.Részben a valóság nem ismeretéből fakad.Vagyis inkább eltagadásából!!(?)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.