A szidolozás ára

Mennyi? Ötvenmilliárd! – és ebből rengeteget szakít egy régi arc a Fidelitasból

kuna

Csaknem 50 milliárdot fordított kommunikációra 2014 óta az állami szféra. A pénzosztás egyik fő nyertese a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó cégcsoport.

Nem sajnálják a pénzt a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok, ha kommunikációról, esetleg házon belüli bulik, fesztiválok szervezéséről van szó. A Népszabadság számításai szerint a legnagyobb árbevételű, a médiában rendszeresen feltűnő állami cégek a mostani kormányzati ciklus első felében 26,3 milliárd forintot különítettek el kommunikációra és rendezvényszervezésre.
Azért böngésztük át a csaknem ezer­ oldalnyi közzétett dokumentumot, gyűjtöttük össze a fellelhető szerződéseket, mert a kormány rendszeresen hivatkozik arra, hogy a 2014-es választások után kialakított új közbeszerzési rendszer révén milliárdokat takarítottak meg, és kevesebbet költenek, mint a 2010 előtt. Csakhogy a 26,3 milliárdot az állami vállalatok azon a 25 milliárdos kereten felül költötték, amit az Orbán-kormány még tavaly különített el a kommunikációs kiadásokra.
Miközben a kormány nagyszabású kampányainak bonyolítójaként a Rogán Antal szomszédságában lakó Csetényi Csaba és érdekeltsége, a Network 360 van a figyelem középpontjában, egy másik kommunikációs ügynökség surranópályán nőtt hatalmasra. Kutatásaink során legalábbis alig találtunk olyan állami vállalatot, amely ne szerződött volna a Young & Partners–Trinity csoporttal. Ők intézik a Szerencsejáték ügyeit is, de kommunikációs tanácsokat adnak a légi irányítással foglalkozó HungaroControlnak, és szervezik a vasutasnapokat a MÁV-nál. Számításaink szerint legalább 13 milliárdnyi megrendelésre tettek szert 2014 óta, amire még rájönnek az Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKoH) kapott megbízásaik: ez további 7,2 milliárdot jelent.
Neve ellenére a csoport magyar tulajdonban van. Tulajdonosa, Kuna Tibor a Fidesz ifjúsági szervezetében indította el karrierjét. A Fidelitasban került kapcsolatba a szervezet korábbi elnökével, Szijjártó Péterrel, és az állami cégek egy részét felügyelő miniszter, Seszták Miklós kabinetfőnökével, Mihalovics Péterrel. Két cége azután futott fel, hogy a kormánypártban eldőlt: kiszorítják Simicskáékat az állami kommunikáció szervezéséből. Tavaly már egymilliárddal volt több a bevételük, mint a Networknak. Kuna 2015-ben 880 millió osztalékot vehetett ki a cégeiből, saját bevallása szerint úgy kalkulál, idén 12 milliárdos lesz a csoport árbevétele.
Az intenzív költések miatt egyébként a 25 milliárdos keret kimerülőben van, kezelője, a NkoH augusztus végén már ki is írta az új tendert. Azt, hogy a következő években a központi apparátus, az állami intézmények mennyit költhetnek, a pályázatból nem derül ki, mert az NKoH szándékosan nem tette közzé a számot – ez egyben azt is jelenti, hogy nincs felső korlát.
Tehát ha a következő másfél évben hasonló ütemben költekezik az állam, akkor megdöntheti az a csúcsot, amelyet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda negatív példaként szokott emlegetni.
Ha a kormány kommunikációs költéseit – például a migránsellenes kampány költségvetését – firtatja az ellenzék, rendszeresen azzal vágnak vissza, hogy „Gyurcsány–Bajnai-korszakban” 84 milliárdot fordítottak kommunikációra.
Ha a 2018-as kormányalakításig akkora összeg folyik ki, mint 2014 tavasza óta mostanáig, akkor a teljes kiadás meghaladhatja a 100 milliárdot is. Ez az összeg nem is tűnik irreálisnak, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányok a választások előtt mindig is intenzívebben kampányolnak. Bár 2010 előtt a pártfinanszírozási törvényről folyó vitában a Fidesz felvetette, hogy a szavazás előtt halkuljon el az állami szféra, kormányra kerülve már elfeledkeztek erről az ötletükről. Ráadásul a 26,3 milliárd még csak nem is a teljes összeg: sok cég „elfelejti” kitenni honlapjára a szerződések listáját, mások – mint például a Magyar Posta – sokszor az összeget nem tüntetik fel. Mi több, a Magyar Turizmust szándékosan nem vettük fel a listánkra, mert elsődleges feladata a kommunikáció, a hazai vendéglátás segítése.
Azért, mert állami tulajdonban van egy cég, nem várható el, hogy ne reklámozza termékeit. A legnagyobb költő, a Szerencsejáték Zrt.-nek rögzítenie és sugároznia kell az ötöslottó sorsolását a tévében, hirdetnie kell, ha új lottózó nyílik valahol az országban. Az persze már nem mindegy, hol vesz reklámfelületet: ha egy alacsony példányszámú lapban vagy egy kevésbé nézett tévében, akkor rosszul hasznosulnak a hirdetésekre költött milliárdok.
Márpedig a Szerencsejáték adatai alapján úgy fest, ez az állami cég pár hónapos késéssel, de mindig igazodik a politikai változásokhoz. 2014-ben megvált a reklámok közvetítésével foglalkozó francia hátterű ügynökségétől, saját kézbe vette a szervezést. Ebben az időszakban még fontos partnere volt a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos adója, a Hír Tv – bár a csatorna alig érte el az egyszázalékos közönségarányt. A következő év márciusától a Hír Tv már kiesett a pikszisből, viszont relatíve sokat költött a cég a Fidesz-közeli cégek által kiadott Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban. Annak ellenére hogy egyik lapnak sem voltak akkreditált értékesítési adatai, becslések szerint pár ezer példányban fogyhattak. Az okok ismertek: Simicska 2015. február 6-án fordult szembe nyilvánosan Orbán Viktorral.
A TV2 2014 novemberétől tűnik fel egyre nagyobb összegekkel a Szerencsejáték szerződési listáján. Talán nem véletlenül: a menedzsment akkoriban szervezte át a médiacsoportot úgy, hogy Simicskáék elveszítették az opciós jogukat. Később kiderült: ez kellett ahhoz, hogy Andy Vajna kormánybiztos akadálytalanul vehesse át a tévétársaságot. 2015 tavaszán viszont újabb fordulat következett be: a Szerencsejáték szívesebben reklámozott a kisebb kábeladókon. Akkoriban üzente meg a TV2 átmeneti tulajdonosai ellenálltak Vajnának, mert több pénzt szerettek volna kapni a tévéért. Végül a médiacég olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy a nyáron a menedzsment beadta a derekát. Feltűnő: a szerződött partnerek listájáról hiányzik az RTL, amely még 2014 nyarán került szembe a reklámadó miatt a kormánnyal.

szid

Tavaly júliusban a Szerencsejáték végül ismét egy ügynökségre bízta a médiastratégia kidolgozását, azóta nincs hivatalos, nyilvános adat arról, hol reklámoznak többet. A piackutatók becsléseiből viszont tudható, az állami szféra a TV2-t, a köztévét és a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád lapjait favorizálja. Ugyanakkor több állami vállalat esetében nehezen érthető a milliárdos reklámvásárlás. Számításaink szerint a második legnagyobb költő a MVM-csoport. Kérdés, kiket szeretne elérni a kormánypárti lapokban elhelyezett egy oldalas hirdetéseivel az a cég, amelyiktől így is, úgy is megveszik az áramot. Úgy fest tehát, az állam vállalatok reklámköltései fontos szerepet játszanak az új fideszes média felépítésében.
(NOL)
Bal-Rad komm: 84 milliárd az El Qro-Libás korszakban, és 100 milliárd Döbrögiék alatt. Kb. 16 év “termése” CSAK KOMMUNIKÁCIÓRA! A lopás-rablás kimagyarázására! Önmaguk szidolozására-fényezésére, a magyar tragédia tündérmeseként való eladására.

Képtalálat a következőre: „Sidol-kép”

Ráadásul ez csak egy csepp a tengerben. De ragadjunk le CSAK ennél a kb. 180 milliárdnál.
MENNYI IS A MAGYAR KÖZEGÉSZSÉGÜGY BÉREMELÉSRE SZÁNT ÖSSZEGE?
A következő négy évben ENNEK A 180 MILLIÁRDNAK A NEGYEDE!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.