Mekkmester remekel?

Miért nem erősödik a forint a jó hírekre?

kassza

Nagyjából 12-13 százalékkal kellene erősebbnek lennie a forintnak a Bank of America – Merrill Lynch szakemberei szerint. A régóta várt felminősítéseket követően lehetőség is adódna az erősödésre, csakhogy a jelek szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudatosan gyengíti a magyar fizetőeszközt. Vagyis ha csak a fizetési mérleg egyenlegét vesszük alapul, akkor már nem az lenne a kérdés, hogy 300 alá erősödik-e a forint, hanem nagyjából a 280-as euróárfolyamnál lenne az egyensúly. Ezzel szemben tegnap, lapzártánk idején egy euró közel 308 forintba került.

A jegybank egyébként tegnap is beavatkozhatott a forint árfolyamába a Portfólió.hu szerint. A nap elején ugyanis az euró 307 forintba került, majd a 306-os szint közelébe erősödött a forint, hogy aztán megmagyarázhatatlan módon egészen 308-ig gyengüljön az euróval szemben. A gazdasági portál szerint nem igazán világos, hogy miért kezdett gyengülni a forint, ez akár fel is élesztheti azokat a véleményeket, amelyek szerint a jegybank időnként „a piacon van”.
Nemrégiben az Erste Bank szintén arra a következtetésre jutott, hogy a forintnak egyenes útja van a 300-as árfolyamig rövid távon, a gond csak az, hogy a jegybank inkább a 310 körüli árfolyamot preferálja. A piacon egyébként már korábban is lehetett hallani arról, hogy a jegybank beavatkozik annak érdekében, hogy gyengén tartsa a magyar fizetőeszközt, ám az MNB ezeket a lépéseket következetesen tagadta. Most viszont már nem is arról beszélnek az elemzők, hogy a jegybank beavatkozik-e, hanem arról, hogy be tud-e egyáltalán avatkozni akkora mértékben, hogy megakadályozza a forinterősödést.
Mindenesetre a forintgyengítés számos kérdést felvet. A drágább euró ugyanis elsősorban az exportáló cégek érdekeit szolgálhatja. Őket juttatja versenyelőnyhöz az által, hogy forintban magasabb árat kaphatnak a termékeikért. (Mint ahogy az alacsony munkabérek is hasonló célt szolgálnak.) A lakosságnak azonban egyáltalán nem jön jól a gyenge forint, hiszen a külföldről behozott termékek árát megemeli. Emellett az inflációt is növeli, ami szintén fontos szempont a jegybank számára, hiszen jelenleg nagyon messze van a 3 százalékos céljától. Ráadásul a jegybanki nyereséget is megnöveli, ezáltal az MNB több pénzt tud az alapítványain keresztül a saját céljaira fordítani. A devizában eladósodott embereknek és vállalkozásoknak azonban kifejezetten rossz a gyenge forint, hiszen az euró drágulásával a hiteleik egyre drágábbak lesznek.
Az sem lehetetlen, hogy az MNB tartósítja a fent felvázolt helyzetet, és ha elfogynak a forintgyengítésre használható eszközei, végül a cseh jegybankéhoz hasonló megoldást választ, és árfolyamküszöböt vezet be, nem engedi egy bizonyos szint fölé erősödni a forintot. Ez azonban csak feltételezés. Mindenesetre az MNB ezek után nehezen győzheti meg a piacot és az ország lakosságát arról, hogy nem neki köszönhető a drága euró.
(mno)
Bal-Rad komm: “…a jegybanki nyereséget is megnöveli, ezáltal az MNB több pénzt tud az alapítványain keresztül a saját céljaira fordítani…”
-Csilingel Mekkmester családi kasszája-hízik a holdudvar! Hiszen az MNB az egy Zrt!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Mekkmester remekel? bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. egy paraszt szerint:

    Vígadva mulat a magyar, még ha beledöglik is
    Mutyisztáni mindennapok:

    “Százmilliárdokat bukunk Brüsszelben!
    Továbbra is lezáratlanok a 2007–2013-as uniós ciklus magyarországi operatív programjai, sorakoznak a tisztázatlan ügyek. Még mindig nem utalt át Brüsszel 263 milliárd forintnyi forrást, de a szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség eleve 200 milliárdos büntetésre számít.

    Mivel egy európai uniós fejlesztési ciklus hét plusz két évig tart, a 2007–2013-as időszak legfontosabb feladatait 2015 decemberéig el kellett volna végeznie a magyar kormánynak. A végleges elszámolás és az adminisztráció azonban elhúzódhat az Európai Bizottsággal. Erre hivatkozik a kabinet is, amiért az egyes operatív programoknál a zárás továbbra sem történt meg, így kitolódhat az utolsó utáni, 2017. március 31-i határidőig is. Az idő pénz, a lezáratlan programok miatt pedig hatalmas összeg van még függőben. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség azt a tájékoztatást adta lapunknak, hogy a zárásig mintegy 857 millió eurós, azaz 263 milliárd forintos utalást várnak Brüsszeltől. Az Európai Bizottság a teljes támogatási keret 81 százalékát utalta át időközi kifizetésként augusztus végéig Magyarország számára. Viszonyításképp hazánk 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesült, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. A tárca szerint a bizottság által már a ciklus elején átutalt előleggel a programozási időszak végéig kell elszámolni; fontos kiemelni, hogy az uniós keret 5 százalékát is visszatartja a brüsszeli testület, és csak záráskor fogja rendelkezésre bocsátani.

    Lapunk arra is kíváncsi volt, a továbbiakban mekkora összegű pénzbüntetésre lehet számítani az uniós jogszabályok, főként a közbeszerzési irányelvek megsértése miatt. A Miniszterelnökség arról tájékoztatott, hogy a várható jövőbeni korrekció 200 milliárd forintot tehet ki. A tetemes összeg mögött javarészt a versenykorlátozó útépítések miatti vita, vagyis az aszfaltkeverőügy állhat, a Lázár János vezette kancellária korábbi becslése szerint itt 125 milliárd forint a tét. Ezzel ellentétben úgy tudjuk, valójában 150 milliárd forint körül mozoghat a bírság. A Demokratikus Koalíció viszont Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztosra hivatkozva tudatta, 180 milliárd forintnak megfelelő összeg a büntetés.

    Nézetkülönbség van Brüsszel és Budapest között az elvileg iskolai tanterem-felújításokat célzó Öveges program esetében is, itt 2,1 milliárd forint lehet a büntetés. Továbbá a Regionális operatív programot (Rop) 34,6 milliárd forint értékben függesztették fel, ez az összeg a Környezet és energetikai operatív programnál (Keop) 24,7 milliárd forint. Veszni látszik 10,6 milliárd forint társadalmi infrastruktúrafejlesztés, illetve egy további keopos program 4,7 milliárd forint értékben.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.