EURÓPAI KULTÚRKÖRBŐL MERÍTVE

Gyakorlatilag blöffölt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, amikor egy konferencián azt mondta: „a magyarországi szakképzett munkaerő hiányára részben megoldás lehet, hogy a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a korábbi állami alkalmazottakat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni”.

csena

 

Ugyanis ma Magyarországon például az asztalos, a lakatos, a bádogos, a pék, a kőműves, a villanyszerelő, a hegesztő, a mezőgazdasági és az ipari gépész, illetve a szociális gondozó és ápoló, valamint a vegyipari technikus számít hiányszakmának.
Kevéssé valószínű, hogy az állami szférából elbocsájtott közalkalmazottak építkezéseken fognak kőművesként, netán épületgépészként tevékenykedni – szaktudásuk nyilvánvalóan más jellegű. Így ha ki is rúgnak az állami szférából tíz- vagy százezreket, a hiányszakmák ugyanúgy betöltetlenek maradna. Ráadásul azonos képzettséget követelő munkák esetén sem automatikus az átjárás: az állami és a versenyszféra követelményei messze nem azonosak.
„Javaslom, tájékozódjon az országban, különösen vidéken a valós munkaügyi helyzetről” – így kommentálta Csepreghy kijelentését Boros Péterné.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a létszámhiány már a csökkenteni kívánt közigazgatási szektorban is érezhető: nincs elég ember a járási hivatalokban, a szociális és egészségügyi szférában, a kormányhivatalokban és az önkormányzatoknál. Ráadásul, akik most felmondanak, nem a magánszférában, hanem külföldön keresnek majd munkát.
Ugyanakkor szeptemberben Varga Mihály azt mondta, a kormány készen áll arra, hogy a hiányszakmákat Ukrajnából „importált” munkaerővel töltsék fel, akkor a Heti Választ azt írta, a jogszabályokat már csendben átírták és a közeljövőben vendégmunkások tízezrei érkezhetnek.
(vh)
Bal-Rad komm: Bizony nehezen elképzelhető, hogy a közszférából elbocsátott -a gyakorlati életben legfeljebb jogászdiplomát hasznosítható-“munkaerő” építkezéseken vagy az ipar-vagy a mezőgazdaság területén hasznosítsa szakmai tudását, esetleg szerezzen szakmai tudást. Ők inkább “…külföldön keresnek majd munkát…”
“Akinek ez nem teccik, el lehet menni…”-adta ki a jelszót El Qro! Aki pedig meg is valósította/valósítja, az Döbrögi vajda!
Az persze nagyon is könnyen elképzelhető, hogy közmunkán fognak íróasztal mellett “dolgozni”-az eddigi bérük töredékéért. Amiből megintcsak probléma lesz a bér mellett. Mert mi lesz azokkal a “kicsikkel”, akiktől az íróasztalt elbirtokolják?
Na ezek a “kicsik” mennek majd az összeszereldékbe meg a hiányszakmákba. Az ukrán és moldáv vendégmunkásokkal együtt.
A vendégmunkások pedig keresnek háromszor annyit mint hazájukban, VISZONT EZZEL SEGÍTIK MÉLYEN TARTANI A DÖBRÖGISZTÁNI BÉREKET!
Amelyek-ugye-Döbrögisztán versenyképességének és vonzerejének a legfőbb záloga! Etekintetben őrizni fogjuk az EU-legversenyképesebb tagállama büszke címet! Stabilan és magabiztosan!
DE LEGALÁBB EURÓPAI KULTÚRKÖRBŐL MERÍTVE! Nem mindegy!
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

EURÓPAI KULTÚRKÖRBŐL MERÍTVE bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    Mentül alacsonyabb a bér attól kisebb a kereslet a piacon! Egyszerű politikai gazdaságtani formula.Előbb elkel adni a munkaerőt mint árut!Lehetőleg nyereséggel.Ezt nevezik bérnek.Utána a pénzzel lehet vásárolni a munkaerő újratermeléséhez szükséges termékeket a piacon.Az így keletkezett munkaerőt újból ellehet adni a termelésben.(Áru>pénz>áru!) Aki másként gondolja mint harácsoló az bolond!Ebből a szempontból a gyerekcsinálás és nevelés a termelési folyamat része.

  2. ficko szerint:

    Átképzés ? Na ezt tették a 90-es évek óta ,és hova jutott a Magyar gazdaság ?
    Bányászból ,kohászból, szövőnőt képezni ! Hol van a textil ipar ? Nem jött be .
    Jöttek olyan cégek mint a Flextronics akiknek csak betanított munkások kellettek.
    Ja és nem a Munkaügyi központokból hanem a munkaközvetítő cégektől, akik így a töredék bért adtak a dolgozóknak. Ezek a munkaközvetítő cégek most is működnek a multik össze szereldéinek dolgozói biztosítására. Jó, többet keresnek az ott dolgozók ,mint a Magyar cégek tudnak adni ,de kevesebbet mintha külföldön dolgozna ,ráadásul 1-2 év és kiég a dolgozó !

  3. cicvarek szerint:

    Az OKJ-s átképzések szart sem érnek. Az ilyen baromagyú meg államtitkár.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.