Ezermilliárdos lopási ügybe bukott bele a Népszabi?

A Népszabadság megszűnése, az UniCredit Bank végehajtásának kiderülése és a PATAI Mihály- MATOLCSY György házasság egyetlen pontra mutat: a Magyar Nemzeti Bankban 2012-ben eldugott 700 milliárd Ft-ra, ami a hitelkárosultakat illeti.

Képtalálat a következőre: „Patai és Matolcsy-kép”

Nyugodtan ideadhatod Misikém! Nálam jó helyen lesz…

Mára ez az összeg 1000 milliárd Ft-ra emelkedett. Patai Mihály Bankszövetségi Elnök segítségével az MNB elrejtette a devizahiteles károsultak elől a nekik járó hitelfedezeti biztosítási pénzt.

pame

…De becs’ szóra!-RISZTELÜNK!

 

És van még egy fontos dolog ezügyben: a devizahiteles szerződéseket ezért tartják életben: mert ha megszűnnének, akkor ki kellene fizetni a biztosítási pénzt a kisembereknek.
1 millió embernek fejenként 1 millió forintot.
Nem hergelek senkit senki ellen: de ezt kérem, osszák meg másokkal, és beszéljenek róla.
Köszönettel:
Orbán Tamás Péter+36 20 4889 051
Orbán Tamás Péter
Tegnap, 16:59 ·
A Népszabadsághoz pénteken 10:35-kor a 700 milliárdos sztorival mentem be, .a többit tudjuk. A hatalom Matolcsy Györgyöt védi, mert csak ő tud pénzt csinálni a Fidesznek országon belül úgy, hogy tradeltetik a kisemberektől összelopott Quaestoros, Buda-Cashes, és AIG-s kártérítési pénzeket. Ebből a tradelésből több százmilliárd ft keletkezik. Ezt osztják el utána. De ez jegybank nem csinálhatná, viszont Matolcsy meg meri tenni. Ezért mentik most is Matolcsy Györgyöt a Népszabadság bezárásával, mert én nekik akartam leadni az anyagot pénteken.
https://www.faceb…eter.orban
Bal-Rad komm: Hát akkor beszéljünk róla! (A link már nem elérhető)
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Ezermilliárdos lopási ügybe bukott bele a Népszabi? bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. 1tothgabor szerint:

    Mindent képes vagyok elhinni “ezekről”.

    Ha már banki téma. A múlt héten egymás követő két napon is betegeskedett az OTP webes felülete, de a “hibát elhárították”. Gyanús nagyon. Egy magára valamit is adó bank nem engedheti meg, hogy ÉVENTE egy-két alkalomnál, és egy-két óra kiesésen kívül több leállása is legyen. Azért fizetik meg kiválóan az informatikusaikat.

    De ez a hír, meg ez az ezer milliárdocska is felettébb gyanús.

    Rájöttem, a fidesz nem a polgárok, hanem a billiárdozók pártja!

    Ezek úgy görgetnek milliárdokat egyik zsebből a másikba, hogy egy menő sznúkeres is megirigyelné!

    Ui: A második képen szép a szabadkőműves kézfogás.

  2. egy paraszt szerint:

    Meglehet az informatikusok pont azért dolgoztak olyan keményen, hogy minden a legnagyobb rendben mehessen!

  3. lacii szerint:

    Nem egyszerű a Bankároknak.
    Benne vannak a saját világuk spiráljába, amiben azt remélik, hogy a pénz által lesznek boldogok.
    Boldogok nem lesznek, hanem egyre sivárabbá válik a lelkiviláguk.
    Talán imádkozni kéne értük.
    Ami a szabadkömüves kézfogást illeti , az nem más mint a pöcsösök játékszere.
    A Birkák azt hiszik, hogy a nagy titkolózások megfogják menteni a “Bőrüket”. Egyébként meg titok sincs. Még a WC sem vagyunk egyedül, még akkor sem ha rejtvényt fejtünk.
    Az utolsókat rúgják a sunyiságaikat élők. Aztán jön a változás.
    A szabad kőműves brigád, meg ott találja magát igazi kőművesként egy másik világban .
    Végül is Atyánk megengedi mindenkinek, hogy kiéljék a hajlamaikat. Itt az ő végtelen szeretete .
    Aki már kihúzta magát a kettősség és a dualitás világából, annak elé tárul a dolgok miértje is.
    Ehhez kívánok mindenkinek sok sikert.
    A Bánya ahol melóztam kutya füle,ahhoz képest amikor az Ember felteszi magának a kérdést, hogy vajon ki is vagyok én .
    Amikor valaki a saját lelkét lombtalanítja akkor a tudata is változni fog .
    De ehhez az emberiség nagy találmányát kell majd felül írnia. Amikor kitalálta magáról, hogy ember.
    De hát Jézus útmutatása mindig segít. Aki azt mondta.
    Ha furcsa szagokat érzel a konyhából, akkor a feleséged lefogja ordítani a fejedet , mert elfelejtetted elzárni a tűzhelyet.

  4. Köves István szerint:

    Sorra dőlnek ki a csontvázak, a világ egyik legmocskosabb bankja a Deutsche Bank
    Nagy Viktor
    2016. október 11. 11:18

    A Deutsche Bank 2008 eleje óta különböző csalások miatt több mint 9 milliárd dollár büntetést fizetett, és egyelőre nehéz megmondani, hol áll meg a végösszeg. A bank 5,5 milliárd eurót tett félre büntetésekre, de a legutóbbi botrányok, az akár 14 milliárd dolláros büntetéssel fenyegető MBS-botrány vagy az orosz pénzmosási csalás jóval nagyobb veszteséget okozhat a banknak, mint amire a menedzsment számít. Azon már régen túl vagyunk, hogy a Deutsche Bankot áldozatnak tekintsük, az elmúlt évek botrányai alapján minden szintet átjárt a bűnözés, korábbi vezérigazgatók, termékfejlesztők, ügyintézők, kereskedők, elemzők is nagyot hibáztak, és az sem menti fel őket, hogy más nagybankok is nyakig sárosak.

    Enron, MortgageIT, CDO, Freddie-Fannie

    Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a Deutsche Bank aktuális botrányaival, de miközben szinte evidencia, hogy a Deutsche Bank az elmúlt évek szinte minden banki botrányában érintett volt, nem sokan tudják, mik is ezek az ügyek, ezért a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a Deutsche Bankhoz kötődő fontosabb bűncselekményeket.

    Az Enron-botrány

    Az Enron 2001-es csődjét követően az amerikai energetikai nagyvállalat utódcége 2003-ban 11 bankot perelt be azért, mert azok különböző pénzügyi műveletekkel segítettek elkendőzni a vállalat könyvelési csalásait és hozzájárultak a nagyvállalat csődjéhez. 2007-ben a Deutsche Bank megállapodott a céggel, hogy 25 millió dolláros büntetést fizet, ráadásul lemond 416 millió dollárnyi követeléséről.
    Jelzáloghitel-botrány
    2012-ben a Deutsche Banknak 202,3 millió dollár büntetést kellett fizetnie, mivel gyakorlatilag hazudott az Amerikai Városfejlesztési Minisztériumnak az egyik amerikai leányvállalata, a MortgageIT által kibocsátott jelzáloghitelek minőségéről, ezzel pedig hozzájárult az amerikai jelzálogpiacról indult gazdasági válsághoz.
    A DB 1999 és 2009 között számtalan olyan hitelt bocsátott ki, amelyeket jó minőségűként tartottak nyilván, és amelyek után állami támogatást vettek igénybe, annak ellenére, hogy a hitelek nagy része szinte az első pillanattól kezdve késedelmes volt, 39 ezer hitelből 12,5 ezer be is dőlt.

    CDO-botrány

    2013-ban a Massachusetts-i pénzügyi felügyelet 17,5 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a Deutsche Bankot, amiért az nem megfelelően informálta a befektetőit arról, hogyan is működnek, és mit is tartalmaznak azok az adósságkötelezvények (collateralised debt obligation, CDO), amelyeket a bank közel 10 milliárd dollár értékben értékesített, és az sem lehetett tiszta a befektetőknek, hogy a bank értékpapír részlege és különböző hedge fundok milyen szerepet játszottak a CDO-k értékesítésében. Egy konkrét ügyben, a Carina CDO-nál a Deutsche Bank elfelejtette megemlíteni az ügyfeleinek, hogy a CDO-t kibocsátó hedge fund, a Magnetar a strukturált termék mögött lévő eszközök árának az esésére fogad, ez pedig durva érdekkonfliktus. A Deutsche Bank, a Magnetar és a State Street által 2006-ban kibocsátott Carina CDO értéke közel 1,6 milliárd dollár volt, egy évvel később, 2007-ben viszont a mögötte lévő eszközök bedőlése miatt már szinte semmit sem ért, ez egyébként igaz arra a közel 40 milliárd dollárnyi eszközre is, amit a Magnetar közreműködésével bocsátottak ki.

    Freddie-Fannie-botrány

    Az amerikai Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség 18 pénzintézetet (köztük természetesen a Deutsche Bankot) büntetett meg azért, mert a válság előtt összesen 196 milliárd dollár értékben adtak el jelzálog-fedezetű értékpapírokat (mortgage-backed security (MBS)) az Egyesült Államok két vezető jelzáloghitelező pénzintézetének. A Freddie Mac és a Fannie Mae hatalmasat bukott az MBS-eken, és az amerikai államnak kellett kimentenie őket. A Deutsche Banknak azért kellett 1,9 milliárd dolláros büntetést fizetnie, mert nem informálta a Fannie és a Freddie vezetését megfelelően arról, milyen minőségű eszközök állnak a nekik eladott strukturált termékek mögött.

    Áramár, kamatláb, arany-ezüst, Kirch

    Áramár-botrány

    2013-ban az amerikai energiaszabályozási bizottság 1,5 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a Deutsche Bank energiakereskedő részlegét, mert az 2010 elején a kaliforniai villamosenergia-hálózaton áramot értékesített, amivel jelentős haszna keletkezett az ugyanezen a piacon kötött pénzügyi termékein, miközben a tranzakciót nem támasztották elő a piaci fundamentumok, a DB minden “fizikai” tranzakción bukott, miközben a pénzügyi pozíciókon nagy haszna keletkezett, eközben pedig torzította az érintett piacokat így akár veszteséget is okozhatott más szereplőknek.

    Kamatláb-botrány

    2013 decemberben az Európai Bizottság összesen 1,49 milliárd euró pénzbüntetésre ítélt 8 pénzintézetet, köztük a Deutsche Bankot, amiért azok manipulálták a bankközi kamatlábakat és azon keresztül a bankközi kamatlábakra épülő hatalmas derivatív-piacot, ezért 2013-ban az Európai Bizottság, 2015-ben pedig brit és amerikai hatóságok ítélték pénzbüntetésre.
    • A Deutsche Bank részt vett abban a kartellben (DB, Barclays, RBS, Société Générale), amely 2005 szeptember és 2008 május között működött, és amelyben a résztvevő bankok nem csak manipulálták a kamatlábakat (LIBOR több devizanemben, EURIBOR) és a derivatív-piaci árakat, de előre leegyeztették egymással az árazási és kereskedési stratégiájukat, ezzel pedig haszonra tettek szert, miközben a kartellből kimaradó versenytársaik, partnereik veszteséget könyveltek el.
    • 2007 és 2010 között a UBS, az RBS, a Citigroup, a JP Morgan és a Deutsche Bank kétoldalú megállapodásokat kötött, amelynek keretében a pénzintézetek kereskedői üzleti szempontból érzékeny információkat cseréltek ki egymással.

    A Deutsche Bankot Az Európai Bizottság a kartellezés miatt 465,9, a kétoldalú megállapodások miatt 259,5 millió euró, vagyis összesen 725,4 millió euró pénzbüntetésre ítélte, ezzel a DB a két ügyben messze a legmagasabb büntetést fizette a vizsgálatba vont pénzintézetek között (az ügyek felderítésében játszott szerepe miatt a Barclays és a UBS nem kapott pénzbüntetést).

    A történet azonban itt nem ért véget, 2015-ben a Libor-botrány miatt a Deutsche Bankot brit és amerikai hatóságok összesen 2,52 milliárd dollár pénzbüntetésre ítélték.

    Arany- és ezüstbotrány
    2014-ben a Deutsche Bank elismerte, hogy több nagybankkal együtt manipulálta az arany és az ezüst árát (ezzel együtt az azokra épülő derivatív termékek árfolyamait is), hivatalosan azonban nem tette közzé, mekkora összeget kell büntetésként fizetnie. Egyébként a DB volt az a bank, amelyik a kartell tagjai közül együttműködött a hatóságokkal a manipuláció felderítésében, ezért valószínűleg kisebb büntetést kellett fizetnie, mint a többi pénzintézetnek.

    Kirch-botrány

    A Deutsche Bank korábbi vezérigazgatójának felelőtlen kijelentése miatt ment csődbe 2002-ben a Kirch Group, amely akkoriban a Bertelsmann után Németország második legnagyobb médiacége volt, tulajdonrésszel rendelkezett többek között a ProSiebenSat.1 Mediában, a Formula 1-ben és az Axel Springerben. A második világháború óta legnagyobb német vállalati csődöt nyilvánvalóan nem egy rosszul megfogalmazott mondat okozta, de a masszívan eladósodott cégnek a kegyelemdöfés volt, amikor a Deutsche Bank korábbi vezérigazgatója, Rolf Breuer a Bloomberg TV-nek azt mondta a Kirch médiacsoportról, hogy
    azok alapján, amit erről hallani vagy olvasni lehet, a pénzügyi szektor már nem kész arra, hogy változatlan feltételek mellett hitelt nyújtson (a Kirch-csoportnak).
    Két hónappal később a médiacég csődbe ment, a cég alapítója, Leo Kirch és családja pedig pert indított a Deutsche Bank ellen. Az ügy évekig húzódott, 2014-ben viszont a Deutsche Bank 925 millió eurót fizetett Kirch örököseinek (Leo Kirch 2011-ben meghalt), a korábbi vezérigazgatónak, Rolf Breuernek pedig idén 3,2 millió euró pénzbüntetést kellett fizetnie a 2002-es kijelentése miatt a Deutsche Banknak.

    Toys”R”Us-botrány

    2014-ben az amerikai pénzügyi felügyelet összesen 43,5 millió dolláros pénzbüntetésre ítélt 10 pénzintézetet, köztük a Deutsche Bankot (4 millió dollár), amiért azok az elemzőiket, és azok elemzéseit használták arra, hogy befektetési banki üzleteket nyerjenek el. A konkrét esetben a játékokat értékesítő amerikai kiskereskedelmi lánc, a Toys”R”Us részvénykibocsátásakor (IPO) követtek el kirívó szabálytalanságot a befektetési bankok, ugyanis a tőzsdére igyekvő cégről igencsak kedvező elemzéseket készítettek azért, hogy az IPO-ban ők is részt vehessenek.

    A Toys”R”Us mind a 10 cég elemzőitől prezentációt kért azért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a fontosabb kérdésekben, például az árazásban az elemzők és a kiskereskedelmi lánc menedzsmentjének a véleménye egybeesik, azonban kezdettől fogva világos volt, hogy minél kedvezőbb képet alakít ki az elemző a cégről, annál biztosabb, hogy a befektetési banki részlegük is megbízást kap.

    Átutalási-botrány

    Tavaly novemberben 258 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a New York-i pénzügyi szolgáltatási hivatal a Deutsche Bankot, amiért a bank egyes alkalmazottai amerikai szankciókkal sújtott országok cégeinek és állampolgárainak bonyolított pénzügyi tranzakciókat. A szervezetten és szisztematikusan végrehajtott csalásban több banki alkalmazott vett részt, akik iráni, líbiai, szíriai, mianmari és szudáni ügyfelek átutalásait hajtották végre 1999 és 2006 között, mégpedig összesen 10,9 milliárd dollár értékben.

    CO2 certifikát-botrány

    2010 előtt a Deutsche Bank több alkalmazottja is részt vett abban a körhintacsalásban, amivel közel 220 millió euró forgalmi adót csaltak el. A csalás úgy történt, hogy a körhintában részt vevő cégek külföldről széndioxid certifikátokat vettek, és úgy értékesítették tovább német cégeken keresztül, hogy nem fizettek utánuk forgalmi adót, a sor végén álló külföldi cég viszont visszaigényelte az adót, amit előtte nem fizetett be. A Deutsche Bank több alkalmazottja is részt vett a körhinta üzemeltetésében, közülük a rangidős 3 év börtönbüntetést kapott, 6 további kollégáját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Deutsche Bank egyébként 2010-ben felfüggesztette a széndioxid certifikátok kereskedését, és befizetett 220 millió eurót az államkasszába.

    MBS-botrány

    Idén szeptember közepén jelentette be a Deutsche Bank, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) 14 milliárd dolláros büntetést szabna ki a német bankra, amiért az 2005 és 2007 között jelzálogfedezetű értékpapírokat (mortgage-backed securities, MBS) bocsátott ki, illetve kereskedett ilyen értékpapírokkal. Bennfentesek szerint a vád az, hogy a Deutsche Bank (más bankokkal egyetemben) megtévesztette az ügyfeleit, és jó minőségű eszközökként értékesítették az egyébként sok esetben másodrendű jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírokat. Hasonló ügyben a Bank of America 17 (!), a Goldman Sachs 5,1, a Morgan Stanley 2,6 milliárd dollár büntetést fizetett.

    A 14 milliárd dollár egyébként nem a végleges összeg, amit a banknak ki kell fizetnie, a háttérben (lapértesülések alapján a német kormány segítségével) folynak az egyeztetések, a végső összeg valószínűleg jóval alacsonyabb lesz ennél (szeptember végén már csak 5,4 milliárd dolláros büntetésről, és a közeli megállapodásról szóltak a hírek), a befektetőket azonban sokkolta a bejelentés, mert egyrészt előzetesen jóval kisebb büntetésre lehetett számítani, másrészt a 14 milliárdos “tárgyalási alap” azt is előrevetíti, hogy más európai bankok is magas büntetésre számíthatnak, a DOJ ugyanis jelenleg is vizsgálódik a Barclays, a Credit Suisse, a UBS és az RBS hasonló ügyeiben, a következő hetekben ott is várhatók bejelentések.

    Nincs még vége

    Nem csak a jelzálogfedezetű értékpapírok szabálytalan értékesítése miatt kiszabható akár 14 milliárd dolláros büntetés aggasztja a Deutsche Bank befektetőit, az állítólagosoroszországi pénzmosással, vagy a több mint 100 esetben, több mint 10 milliárd euró összegre rúgó mérlegmanipuláció is sokba kerülhet még a Deutsche Banknak. Persze a befektetők ezt már nagyrészt beárazták, csak az elmúlt egy évben több mint 50 százalékot esett a bank részvényárfolyama, van, aki szerint jóval többet ér a bankrészvény, mint ahol most az árfolyam áll.

    Sorra dőlnek ki a csontvázak, a világ egyik legmocskosabb bankja a Deutsche Bank
    Nagy Viktor
    2016. október 11. 11:18

    A Deutsche Bank 2008 eleje óta különböző csalások miatt több mint 9 milliárd dollár büntetést fizetett, és egyelőre nehéz megmondani, hol áll meg a végösszeg. A bank 5,5 milliárd eurót tett félre büntetésekre, de a legutóbbi botrányok, az akár 14 milliárd dolláros büntetéssel fenyegető MBS-botrány vagy az orosz pénzmosási csalás jóval nagyobb veszteséget okozhat a banknak, mint amire a menedzsment számít. Azon már régen túl vagyunk, hogy a Deutsche Bankot áldozatnak tekintsük, az elmúlt évek botrányai alapján minden szintet átjárt a bűnözés, korábbi vezérigazgatók, termékfejlesztők, ügyintézők, kereskedők, elemzők is nagyot hibáztak, és az sem menti fel őket, hogy más nagybankok is nyakig sárosak.

    Enron, MortgageIT, CDO, Freddie-Fannie

    Az elmúlt hetekben sokat foglalkoztunk a Deutsche Bank aktuális botrányaival, de miközben szinte evidencia, hogy a Deutsche Bank az elmúlt évek szinte minden banki botrányában érintett volt, nem sokan tudják, mik is ezek az ügyek, ezért a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a Deutsche Bankhoz kötődő fontosabb bűncselekményeket.

    Az Enron-botrány

    Az Enron 2001-es csődjét követően az amerikai energetikai nagyvállalat utódcége 2003-ban 11 bankot perelt be azért, mert azok különböző pénzügyi műveletekkel segítettek elkendőzni a vállalat könyvelési csalásait és hozzájárultak a nagyvállalat csődjéhez. 2007-ben a Deutsche Bank megállapodott a céggel, hogy 25 millió dolláros büntetést fizet, ráadásul lemond 416 millió dollárnyi követeléséről.
    Jelzáloghitel-botrány
    2012-ben a Deutsche Banknak 202,3 millió dollár büntetést kellett fizetnie, mivel gyakorlatilag hazudott az Amerikai Városfejlesztési Minisztériumnak az egyik amerikai leányvállalata, a MortgageIT által kibocsátott jelzáloghitelek minőségéről, ezzel pedig hozzájárult az amerikai jelzálogpiacról indult gazdasági válsághoz.
    A DB 1999 és 2009 között számtalan olyan hitelt bocsátott ki, amelyeket jó minőségűként tartottak nyilván, és amelyek után állami támogatást vettek igénybe, annak ellenére, hogy a hitelek nagy része szinte az első pillanattól kezdve késedelmes volt, 39 ezer hitelből 12,5 ezer be is dőlt.

    CDO-botrány

    2013-ban a Massachusetts-i pénzügyi felügyelet 17,5 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a Deutsche Bankot, amiért az nem megfelelően informálta a befektetőit arról, hogyan is működnek, és mit is tartalmaznak azok az adósságkötelezvények (collateralised debt obligation, CDO), amelyeket a bank közel 10 milliárd dollár értékben értékesített, és az sem lehetett tiszta a befektetőknek, hogy a bank értékpapír részlege és különböző hedge fundok milyen szerepet játszottak a CDO-k értékesítésében. Egy konkrét ügyben, a Carina CDO-nál a Deutsche Bank elfelejtette megemlíteni az ügyfeleinek, hogy a CDO-t kibocsátó hedge fund, a Magnetar a strukturált termék mögött lévő eszközök árának az esésére fogad, ez pedig durva érdekkonfliktus. A Deutsche Bank, a Magnetar és a State Street által 2006-ban kibocsátott Carina CDO értéke közel 1,6 milliárd dollár volt, egy évvel később, 2007-ben viszont a mögötte lévő eszközök bedőlése miatt már szinte semmit sem ért, ez egyébként igaz arra a közel 40 milliárd dollárnyi eszközre is, amit a Magnetar közreműködésével bocsátottak ki.

    Freddie-Fannie-botrány

    Az amerikai Szövetségi Lakásfinanszírozási Ügynökség 18 pénzintézetet (köztük természetesen a Deutsche Bankot) büntetett meg azért, mert a válság előtt összesen 196 milliárd dollár értékben adtak el jelzálog-fedezetű értékpapírokat (mortgage-backed security (MBS)) az Egyesült Államok két vezető jelzáloghitelező pénzintézetének. A Freddie Mac és a Fannie Mae hatalmasat bukott az MBS-eken, és az amerikai államnak kellett kimentenie őket. A Deutsche Banknak azért kellett 1,9 milliárd dolláros büntetést fizetnie, mert nem informálta a Fannie és a Freddie vezetését megfelelően arról, milyen minőségű eszközök állnak a nekik eladott strukturált termékek mögött.

    Áramár, kamatláb, arany-ezüst, Kirch

    Áramár-botrány

    2013-ban az amerikai energiaszabályozási bizottság 1,5 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a Deutsche Bank energiakereskedő részlegét, mert az 2010 elején a kaliforniai villamosenergia-hálózaton áramot értékesített, amivel jelentős haszna keletkezett az ugyanezen a piacon kötött pénzügyi termékein, miközben a tranzakciót nem támasztották elő a piaci fundamentumok, a DB minden “fizikai” tranzakción bukott, miközben a pénzügyi pozíciókon nagy haszna keletkezett, eközben pedig torzította az érintett piacokat így akár veszteséget is okozhatott más szereplőknek.

    Kamatláb-botrány

    2013 decemberben az Európai Bizottság összesen 1,49 milliárd euró pénzbüntetésre ítélt 8 pénzintézetet, köztük a Deutsche Bankot, amiért azok manipulálták a bankközi kamatlábakat és azon keresztül a bankközi kamatlábakra épülő hatalmas derivatív-piacot, ezért 2013-ban az Európai Bizottság, 2015-ben pedig brit és amerikai hatóságok ítélték pénzbüntetésre.
    • A Deutsche Bank részt vett abban a kartellben (DB, Barclays, RBS, Société Générale), amely 2005 szeptember és 2008 május között működött, és amelyben a résztvevő bankok nem csak manipulálták a kamatlábakat (LIBOR több devizanemben, EURIBOR) és a derivatív-piaci árakat, de előre leegyeztették egymással az árazási és kereskedési stratégiájukat, ezzel pedig haszonra tettek szert, miközben a kartellből kimaradó versenytársaik, partnereik veszteséget könyveltek el.
    • 2007 és 2010 között a UBS, az RBS, a Citigroup, a JP Morgan és a Deutsche Bank kétoldalú megállapodásokat kötött, amelynek keretében a pénzintézetek kereskedői üzleti szempontból érzékeny információkat cseréltek ki egymással.

    A Deutsche Bankot Az Európai Bizottság a kartellezés miatt 465,9, a kétoldalú megállapodások miatt 259,5 millió euró, vagyis összesen 725,4 millió euró pénzbüntetésre ítélte, ezzel a DB a két ügyben messze a legmagasabb büntetést fizette a vizsgálatba vont pénzintézetek között (az ügyek felderítésében játszott szerepe miatt a Barclays és a UBS nem kapott pénzbüntetést).

    A történet azonban itt nem ért véget, 2015-ben a Libor-botrány miatt a Deutsche Bankot brit és amerikai hatóságok összesen 2,52 milliárd dollár pénzbüntetésre ítélték.

    Arany- és ezüstbotrány
    2014-ben a Deutsche Bank elismerte, hogy több nagybankkal együtt manipulálta az arany és az ezüst árát (ezzel együtt az azokra épülő derivatív termékek árfolyamait is), hivatalosan azonban nem tette közzé, mekkora összeget kell büntetésként fizetnie. Egyébként a DB volt az a bank, amelyik a kartell tagjai közül együttműködött a hatóságokkal a manipuláció felderítésében, ezért valószínűleg kisebb büntetést kellett fizetnie, mint a többi pénzintézetnek.

    Kirch-botrány

    A Deutsche Bank korábbi vezérigazgatójának felelőtlen kijelentése miatt ment csődbe 2002-ben a Kirch Group, amely akkoriban a Bertelsmann után Németország második legnagyobb médiacége volt, tulajdonrésszel rendelkezett többek között a ProSiebenSat.1 Mediában, a Formula 1-ben és az Axel Springerben. A második világháború óta legnagyobb német vállalati csődöt nyilvánvalóan nem egy rosszul megfogalmazott mondat okozta, de a masszívan eladósodott cégnek a kegyelemdöfés volt, amikor a Deutsche Bank korábbi vezérigazgatója, Rolf Breuer a Bloomberg TV-nek azt mondta a Kirch médiacsoportról, hogy
    azok alapján, amit erről hallani vagy olvasni lehet, a pénzügyi szektor már nem kész arra, hogy változatlan feltételek mellett hitelt nyújtson (a Kirch-csoportnak).
    Két hónappal később a médiacég csődbe ment, a cég alapítója, Leo Kirch és családja pedig pert indított a Deutsche Bank ellen. Az ügy évekig húzódott, 2014-ben viszont a Deutsche Bank 925 millió eurót fizetett Kirch örököseinek (Leo Kirch 2011-ben meghalt), a korábbi vezérigazgatónak, Rolf Breuernek pedig idén 3,2 millió euró pénzbüntetést kellett fizetnie a 2002-es kijelentése miatt a Deutsche Banknak.

    Toys”R”Us-botrány

    2014-ben az amerikai pénzügyi felügyelet összesen 43,5 millió dolláros pénzbüntetésre ítélt 10 pénzintézetet, köztük a Deutsche Bankot (4 millió dollár), amiért azok az elemzőiket, és azok elemzéseit használták arra, hogy befektetési banki üzleteket nyerjenek el. A konkrét esetben a játékokat értékesítő amerikai kiskereskedelmi lánc, a Toys”R”Us részvénykibocsátásakor (IPO) követtek el kirívó szabálytalanságot a befektetési bankok, ugyanis a tőzsdére igyekvő cégről igencsak kedvező elemzéseket készítettek azért, hogy az IPO-ban ők is részt vehessenek.

    A Toys”R”Us mind a 10 cég elemzőitől prezentációt kért azért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a fontosabb kérdésekben, például az árazásban az elemzők és a kiskereskedelmi lánc menedzsmentjének a véleménye egybeesik, azonban kezdettől fogva világos volt, hogy minél kedvezőbb képet alakít ki az elemző a cégről, annál biztosabb, hogy a befektetési banki részlegük is megbízást kap.

    Átutalási-botrány

    Tavaly novemberben 258 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a New York-i pénzügyi szolgáltatási hivatal a Deutsche Bankot, amiért a bank egyes alkalmazottai amerikai szankciókkal sújtott országok cégeinek és állampolgárainak bonyolított pénzügyi tranzakciókat. A szervezetten és szisztematikusan végrehajtott csalásban több banki alkalmazott vett részt, akik iráni, líbiai, szíriai, mianmari és szudáni ügyfelek átutalásait hajtották végre 1999 és 2006 között, mégpedig összesen 10,9 milliárd dollár értékben.

    CO2 certifikát-botrány

    2010 előtt a Deutsche Bank több alkalmazottja is részt vett abban a körhintacsalásban, amivel közel 220 millió euró forgalmi adót csaltak el. A csalás úgy történt, hogy a körhintában részt vevő cégek külföldről széndioxid certifikátokat vettek, és úgy értékesítették tovább német cégeken keresztül, hogy nem fizettek utánuk forgalmi adót, a sor végén álló külföldi cég viszont visszaigényelte az adót, amit előtte nem fizetett be. A Deutsche Bank több alkalmazottja is részt vett a körhinta üzemeltetésében, közülük a rangidős 3 év börtönbüntetést kapott, 6 további kollégáját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A Deutsche Bank egyébként 2010-ben felfüggesztette a széndioxid certifikátok kereskedését, és befizetett 220 millió eurót az államkasszába.

    MBS-botrány

    Idén szeptember közepén jelentette be a Deutsche Bank, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) 14 milliárd dolláros büntetést szabna ki a német bankra, amiért az 2005 és 2007 között jelzálogfedezetű értékpapírokat (mortgage-backed securities, MBS) bocsátott ki, illetve kereskedett ilyen értékpapírokkal. Bennfentesek szerint a vád az, hogy a Deutsche Bank (más bankokkal egyetemben) megtévesztette az ügyfeleit, és jó minőségű eszközökként értékesítették az egyébként sok esetben másodrendű jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírokat. Hasonló ügyben a Bank of America 17 (!), a Goldman Sachs 5,1, a Morgan Stanley 2,6 milliárd dollár büntetést fizetett.

    A 14 milliárd dollár egyébként nem a végleges összeg, amit a banknak ki kell fizetnie, a háttérben (lapértesülések alapján a német kormány segítségével) folynak az egyeztetések, a végső összeg valószínűleg jóval alacsonyabb lesz ennél (szeptember végén már csak 5,4 milliárd dolláros büntetésről, és a közeli megállapodásról szóltak a hírek), a befektetőket azonban sokkolta a bejelentés, mert egyrészt előzetesen jóval kisebb büntetésre lehetett számítani, másrészt a 14 milliárdos “tárgyalási alap” azt is előrevetíti, hogy más európai bankok is magas büntetésre számíthatnak, a DOJ ugyanis jelenleg is vizsgálódik a Barclays, a Credit Suisse, a UBS és az RBS hasonló ügyeiben, a következő hetekben ott is várhatók bejelentések.

    Nincs még vége

    Nem csak a jelzálogfedezetű értékpapírok szabálytalan értékesítése miatt kiszabható akár 14 milliárd dolláros büntetés aggasztja a Deutsche Bank befektetőit, az állítólagosoroszországi pénzmosással, vagy a több mint 100 esetben, több mint 10 milliárd euró összegre rúgó mérlegmanipuláció is sokba kerülhet még a Deutsche Banknak. Persze a befektetők ezt már nagyrészt beárazták, csak az elmúlt egy évben több mint 50 százalékot esett a bank részvényárfolyama, van, aki szerint jóval többet ér a bankrészvény, mint ahol most az árfolyam áll.

    Sorra dőlnek ki a csontvázak, a világ egyik legmocskosabb bankja a Deutsche Bank
    Nagy Viktor
    2016. október 11. 11:18

    A Deutsche Bank 2008 eleje óta különböző csalások miatt több mint 9 milliárd dollár büntetést fizetett, és egyelőre nehéz megmondani, hol áll meg a végösszeg. A bank 5,5 milliárd eurót tett félre büntetésekre, de a legutóbbi botrányok, az akár 14 milliárd dolláros büntetéssel fenyegető MBS-botrány vagy az orosz pénzmosási csalás jóval nagyobb veszteséget okozhat a banknak, mint amire a menedzsment számít. Azon már régen túl vagyunk, hogy a Deutsche Bankot áldozatnak tekintsük, az elmúlt évek botrányai alapján minden szintet átjárt a bűnözés, korábbi vezérigazgatók, termékfejlesztők, ügyintézők, kereskedők, elemzők is nagyot hibáztak, és az sem menti fel őket, hogy más nagybankok is nyakig sárosak. ….mai hír!

    • Temesi József szerint:

      Néhány téma többször is megjenik a felsorolásban: Kirch-, átutalási-, CO2 szertifikát botrány. Ez azt jelenti,hogy többször is mgtörténtek?

  5. fatum szerint:

    Rendkívül hiteles a nyugatimádó népszabi.
    Admin. Akár tetszik neked, akár nem, de az egykor nívós népszabi egy szennylap lett. Nem kár érte. A Matolcsy legnagyobb bűne, hogy nem tömi az eu központi és a német bankokat a pénzzel, mint az elődjei. A devizánál is csúsztatás van, mert nem Matolcsy a külföldi csaló bankok vezetője.

    Admin:

    ÉN EGYÁLTALÁN NEM BÁNOM A NÉPSZABADSÁGOT! De…! Ha polgári demokráciát hirdetnek nagyjaink, akkor legyen polgári demokrácia! “A krumlileves az legyen krumlileves!”

    Számomra pedig olyan hogy Orbán meg Matolcsy NEM LÉTEZIK! Léteznek közönséges bűnözők Döbrögi és Mekkmester néven! Meg a többiek. Maffiacsaládtól függetlenül. EZEK MINDEGYIKE A BANKOK HELYTARTÓI!

    • cicvarek szerint:

      Matolcsy legnagyobb bűne, hogy lop, tömi a saját és a slepp zsebét, a kurvája nem számottevő. Játszik a forinttal saját zsebre. Matolcsy egy rákos daganat.

  6. Kaktuszpapa szerint:

    Egyszerű embereknek egyszerűen kell magyarázni. Ebből egy kukkot sem lehet érteni, pedig én még értenék is kicsit a pénzügyekhez. Olyat viszont nem adok tovább, ami tök sötét.

  7. Patási szerint:

    Ezek szerint az épp aktuális politikai elit minden 8-10 évben
    meglovasítja azt a bevált kis 1000 milliárdocskát!
    Ugye-ugye Gyurcsány, és Kóka elvtársak!? 2005! Rémlik? 😉
    http://nibiru.hu/holapenz.htm

  8. Agnes40 szerint:

    Az MNB viselt dolgai ellen tüntettek tavasszal az Együtt szervezésében.
    Pikó István Questor károsult részletesen elemezte az állami szintű csalás mechanizmusát.

  9. gyanakvó szerint:

    Mikor ilyeneket olvasok, kezdem elhinni, hogy a devizahitelesek tényleg a spekuláció áldozatai. Nem a sajátjuké, hanem a nagy pénzzel dobálódzóké, akik előre meg tudták “jósolni” a forint ilyen mértékű gyengülését .

  10. fatum szerint:

    Admin. Téged az nem zavar, hogy a maszopszadesz ügyeit kenik a fityiszre?
    Azért illett volna, hogy szúrja a szemed, hogy az AIG a deviza hiteleknél mindig egy egy nyugati bank biztosítója volt. Ahhoz semmi köze a mai MNB elnökének. A deviza hiteles csalások a maszopszadesz bábáskodásával jöttek létre.

    Admin:

    A Járai melyik hordának a tagja?

    • egy paraszt szerint:

      A lakossági devizahitelezésnek Balga Mihály 2001 agusztusában adott szabad jelzést. Odáig hivatalosan nem volt, mert nem létezett törvény rá.
      Ezt a törvényi szabályozást a fijjuk nagyon hiányosra szerkesztették meg tudatlanságukban, avagy eleve rosszhiszemű célzattal.

      fatum, ne kenegessük a szart másra, amikor megvan annak is a gazdája!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.