Hazugság kontra valóság!

Álom marad Orbán egymillió új munkahelye

Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?

Mit is mérünk?
A kormányfő jól számolt, a foglalkoztatottak száma 2010 első negyedéve és 2016 második negyedéve között valóban 664 ezer fővel emelkedett.

emu

Az eredmény értékelése szempontjából azonban nem mindegy, pontosan hogyan is hangzott az egymillió új munkahelyről szóló ígéret. Egymillió általában, Magyarországon, vagy esetleg a versenyszférában?
Ezt próbáltuk kideríteni, és rá is leltünk a 2010. májusi jegyzésű, Orbán Viktor által aláírt Nemzeti Együttműködés Programjára a parlament honlapján, amelyben szerepel, hogy “a cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre.”
És az is, hogy: “Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg.”
Mindehhez hozzátette, ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet teremtsenek, bizalomra és kiszámítható gazdasági/politikai környezetre van szükség.
Vagyis egymillió magyarországi piaci álláshelyről szólt az ígéret.
Ennek fényében tesszük most rendbe, hogy mennyi az annyi. Van egy-két “apró” részlet, ami elsőre nem látszik a foglalkoztatottság eddigi emelkedésén, de nagyban befolyásolta az eredményt.
1. A válság mélypontjáról indultak
A munkaerőpiac szempontjából pont 2010 elejére tehető a válság mélypontja, ekkor 135 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint két évvel korábban. Éves átlagban nézve pedig 2010-re olyan drasztikusan visszaesett a foglalkoztatottak száma, hogy ennél kevesebben utoljára 1998-ban dolgoztak Magyarországon.

emu1

A gazdasági válságnak természetes velejárója a munkaerőpiac átmeneti hanyatlása, hiszen ilyenkor a kereslet visszaesése miatt a cégek nem termelnek annyit, és kénytelenek megválni a munkaerőtől. Azonban a konjunktúra beindulásával újra kénytelenek lesznek létszámot növelni, ha újra növelni akarják a kibocsátást.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a válság során megszűnt munkahelyek újrateremtése ne számítana pozitív eredménynek, de ez viszonylag könnyebb feladat. Ami ennél is fontosabb, ez olyan növekmény, amelynek az okai a további növekedésben nem játszanak szerepet.
2. Ebben a külföldre ingázó magyarok is benne vannak
A foglalkoztatottak között tartják számon azokat a magyarokat is, akik ugyan rendelkeznek magyarországi állandó lakhellyel, külföldre járnak dolgozni.
A határon túlra ingázó népesség a hivatalos számok szerint 70 ezer fővel emelkedett 2010 eleje óta, amit nyugodtan levonhatunk a 660 ezres foglalkoztatottság-bővülésből, hiszen ezeket a munkahelyeket nem “a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg”

emu2

A hivatalos statisztika szerint idén már közel 120 ezer főre rúg a külföldre ingázók tábora, azonban szakértői becslések szerint a valós létszám ennek a háromszorosa lehet. Ennek oka, hogy a külföldön dolgozókat sokkal nehezebben érik el a felmérést készítők, mivel még ha van is magyarországi lakhelyük, idejük nagy részét a határon túl töltik.
3. Az állami közmunka nem teljesítmény
Mivel rendes piacgazdaságokban a munkahelyteremtés alapvetően a vállalkozások feladata, és az állam csak a gazdaságpolitikáján keresztül szokta támogatni azt, a magyar kormány által 2010 óta, adófizetői pénzből felfutatott és fenntartott közmunka-programoknak köszönhető 175 ezer fős létszámbővülés nem igazán könyvelhető el munkahelyteremtési sikernek.
Emellett, mivel nem piaci munkahelyekről van szó, ezért az egymillió új álláshely ígéretének sem felel meg.

emu3

A közmunka másról szól
A közmunka lényegében a szociális ellátórendszer átalakításának terméke. A korábbi passzív segélyek helyett most egy látszólag aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel oldják meg a szociális juttatások kérdését. Hogy miért csak látszólag aktív? Mert köztudott, hogy a közmunkaprogramok csak nagyon kis arányban érik el céljukat, vagyis azt, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket be, illetve visszasegítsék az elsődleges munkapiacra. Azon kívül ugyanis, hogy ezeknek az embereknek némi egyszerű, kétkezi munkáért havi 50 ezer forintot fizet az állam, nem sok mindenben segíti őket, hogy a versenyszférában – magasabb bérért – elhelyezkedhessenek. Sőt, egyes szakértői vélemények szerint a közmunka lehetősége inkább visszafogja az aktív álláskeresést.
Megjegyezzük, a program célzottságával is komoly gondok vannak, hiszen nem világos, hogy mit keres 6000 felsőfokú végzettségű a közmunkások között, de a 40 ezer érettségizett részvétele is indokolatlannak tűnik. Különösen az elmúlt egy-másfél évben felerősödött munkaerőhiány idején.
Az állam 2010 és 2016 között összességében több mint 1300 milliárd forintot áldozott a közfoglalkoztatási programokra.
Ehhez jön még 2017-ben további 325 milliárd az eddig elfogadott irányszámok szerint.

emu4

Csupán gazdasági szempontból vizsgálva a közmunkaprogramok fenntartásának, de különösen ilyen volumenben való fenntartásának nincs túl sok értelme. Persze tudjuk, hogy más, nem gazdasági szempontok is fontos szerepet játszanak, mint “a munkára nevelés”. Ahhoz azonban túl sok közpénz megy el erre, nem hatékonyan.
Mennyinél is tartunk akkor?
Ha a 660 ezres foglalkoztatottság-emelkedésből levonjuk a külföldre ingázók és közmunkások létszámnövekedését az elmúlt hat évben, arra jutunk, hogy 420 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon a válság mélypontja óta, azaz bő hat év alatt.
Ebből a 420 ezer fős növekedésből 135 ezer lényegében a válság hatására (2008Q1-2010Q2 között) megszűnt munkahelyek újrateremtését jelenti, vagyis a válság előtti időkhöz képest most nagyjából 285 ezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon. (Ennek a növekedésnek az okairól többször írtunk. A munkaerőpiaci konjunktúra mellett a 2007-től fokozatosan szigorodó szabályozás is hozzájárult: a korhatáremelés, az inaktív státuszba kerülés könnyű – és gyakran indokolatlan – módszereinek lezárása, a munkanélküli ellátás szűkítése egyaránt növelte az aktivitást a magyar gazdaságban.)
Így néz ki az eddigi eredmény egy ábrán, összevetve az egymilliós piaci álláshelyekről szóló tervvel.

emu5

Megjegyezzük, a külföldre ingázók és a közmunkások kiszűrésével még nem kapjuk meg a versenyszektorban létrejött piaci álláshelyek számát, hiszen a közszféra dolgozói is benne maradnak. Azonban becsléseink szerint közmunka nélkül számítva a közszféra állománya nem növekedett számottevően 2010 óta, így lényegében a piaci álláshelyek létrejöttét takarja az elsődleges munkaerőpiac.
A jövőben szükséges erőfeszítések megbecsüléséhez azt kell figyelembe vennünk, hogy a következő három-négy évben még 580 ezer piaci munkahelyet munkahelyet kéne teremteni, hogy teljesüljön az ígéret.

emu6

Összességében az elmúlt bő hat év 660 ezer fős foglalkoztatottság-növekedését több tényező is befolyásolta: benne volt a válság utáni 135 ezer álláshelynyi korrekció, a külföldre ingázók 70 ezres bővülése, illetve a közmunkások 175 ezer fős létszámemelkedése is. Tisztán a gazdaságpolitikai erőfeszítések köszönhetően nagyjából 280 ezer munkahely jött létre bő hat év alatt. Az egymilliós cél teljesüléséhez hiányzó 580 ezer munkahelyet ugyanígy gazdaságpolitikai erőfeszítésekkel kéne létrehozni a hátralévő 3-4 évben. Vagyis lehet, hogy a fő számok alapján időarányosnak tűnik az elvégzett munka, ám valójában ettől messze vagyunk ha azt nézzük, hogy a további 580 ezer fős foglalkoztatásbővüléshez olyan eszközökre támaszkodhatunk, mint az eddigi 280 ezer fős piaci alapú, nem korrekciós jellegű foglalkoztatásbővülés esetében.
A feladat azért is nagy kihívásnak tűnik, mert nemhogy a válság után újraépülő munkahelyek hatására nem számíthatunk, hanem épp ellenkezőleg: sok gazdasági területen kifejezetten munkaerőhiányról beszélhetünk. A nyugdíjkorhatár emelkedése a következő években még növelheti valamelyest a tartalékot, de közben a belépési oldalon a demográfia már bőven ellenünk dolgozik. Valószínűnek látszik, hogy az egymilliós cél eléréséhez olyan új eszközök lesznek szükségesek, mint az állami szektor leépítése vagy a külföldi munkaerő bevonása.
(portfolio)
Bal-Rad komm: “…cél eléréséhez olyan új eszközök lesznek szükségesek, mint az állami szektor leépítése vagy a külföldi munkaerő bevonása…”
-Az akció már elindult, a megodás folyamatba téve! Ám a probléma az továbbra is megmarad: NINCS MAGYAR GAZDASÁG!-ennélfogva bárakármennyi adózó munkahely is létesül, az a külföldi tulajdonú összeszereldék tulajdonosainak extrapfitját növeli. Hazai vonatkozásban legfeljebb a nyugdíjkassza valamelyest egyensúlyban tartását még talán időlegesen elősegíti!
Az állami szektor-közalkalmazotti állomány-leépítése kontraszelektív lesz, míg a külföldi rabszolgaállomány bevonása a haszonelőállításba csak a magyar melós rabszolgasorsban tartását biztosítja!
Bármelyik megoldás a további leszakadásunkat fogja eredményezni, és az ország fokozottabb ütemű kiürülését! Vagy inkább egy tervezett lakosságcserét!
A döbrögista álom nem egymillió új munkahelyet takar valójában, hanem hatmilliós rabszolgahadat!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Hazugság kontra valóság! bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. egy paraszt szerint:

    Rengeteg apró trükkel éltek a fijjuk, pl. aki havi 1 órát dolgozik fizetésért, az már nem munkanélküli -régebben ez napi minimum 2 óra volt; és egy sereg foglalkoztatást és statisztikát érintő kérdést is.

    Az állami feladatok kiszervezésével is piaci foglalkoztatást lehet teremteni bőséges juttatásért!

    A munkát végzők száma-minősége és a termelt GDP-t egyszerre érdemes vizsgálni, mert a magas technikai ágazatok térnyerése ellenére azorbáni statisztika statisztikában is a termelékenység folyamatosan romlik!!!!!!!!!!!!

  2. 1tothgabor szerint:

    A „Magyar” Köz(l)öny 2016.10.20-i, 159. számú erotikus hetilapból szemezgetés

    1.,

    2016. évi CIII. törvény

    Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

    Leírás:

    „A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása… A pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint kell foganatosítani a vagyonelkobzást a másik európai uniós tagállamban (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: másik tagállam) vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során is, ha azt a vagyontárgy értékének megfelelő összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendeli el a bíróság.”

    Vélemény:

    Vagy elmész Ausztráliába a mérges kígyók és pókok földjére, de Európa, Neked 10.000 éve itt élő Magyarnak, már nem ad védelmet. Meg fogsz dögleni és ki fognak semmizni, akárhová bújsz. A „saját” kormányod.

    2., +3.,

    16/2016. (X. 20.) AB határozat

    A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

    17/2016. (X. 20.) AB határozat

    A Kúria Pfv.IV.20.283/2015/4. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

    Leírás + Vélemény:

    Ez egy fantasztikus regény volt. Arról szól, hogy a sajtószabadságon és a méltóságvédelmen alapuló törvényi értelmezésben, (ki kell, ki lehet-e takarni a rendőrök szemét) kinek van nagyobb [email protected]@, A Fővárosi Ítélőtáblának, vagy az Alkotmánybíróságnak.

    Belém bújt az ördög…

    Mivel a szem kitakarása fontosabb az AB számára, mint az éhező gyermekek, az orvosi ellátás minőségi és időbeli hiányosságai miatt testileg, lelkileg pusztuló emberek, az érvénytelen devizahitelek miatt megtört emberek, ezért lefestek egy lehetséges jövőképet az AB tagjai számára! De nyugodjanak meg, nem kell félniük semmitől! Úgysincs érvényes Alkotmány!

    Na, szóval Ők bent lesznek egy teremben. Még tán az is lehet, hogy idegesek lesznek. Nem tudom miért. Én pedig bemegyek egy Kalasnyikov típusú Alkotmánnyal a nyakamban, oszt aszondom:

    – Jó napot kívánok, Önök bűnösök! Megyünk tárgyalásra!
    – Osztán kiszerint? – kérdezik gondolom az agyontanultak.
    – Há az Alkotmány szerint. – mondom majd én.
    – Osztán milyen Alkotmány szerint? – kérdezik gondolom az okosok.
    – Há eszerint ni! – mutatok a nyakamban lévő igazságosztóra!
    – Há azt nem ismerjük el! Az nem érvényes! – mondják majd a tudósok.
    – Én sem ismertem el a tiéteket, nektek sem kell az enyémet.- mondom majd, oszt kiveszem a tárat, majd azt mondom, hogy Ne úgy tekintsetek a lőszerre, mint lőszer, hanem mint törvény.
    – Héló-héló, ájjunkmámmeg! – mondják majd a soknevűek – oszt ki lesz a bíró?
    – Há a kisemmizettek – mondom majd én, És legyetek nyugodtak! EBBEN VALÓS KÉTHARMADUNK VAN!

    4.,

    315/2016. (X. 20.) Korm. rendelet

    A Kormány 315/2016. (X. 20.) Korm. rendelete az állami tisztviselők képesítési előírásairól

    Leírás + Vélemény:

    Ezek megbolondultak. Tengeralattjáró-kezeléstől agysebészetig mindent tudniuk kéne az állami tisztviselőknek. Na de ha ennyi mindent tudniuk kéne, akkor miért csak személyes ismeretséggel, kihalásos alapon bejutó hülyékkel van tele a sok állami intézmény, ahol reggel nyolctól délután négyig azon gondolkodnak, hogy kell kézzel-lábbal még ragaszkodni a székükhöz az elkövetkező 20 évben, ameddig nyugdíjba nem vonulnak?

    Az erotikus hetilap letölthető innen:

    http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16159.pdf

  3. TERMIN8ATOR szerint:

    NEM FÜGG ÖSSZE A JELENLEGI CIKKEL ! Hír : Londonban az egyik repülőtéren “VEGYI INCIDENS TÖRTÉNT ! Töb embert légzési nehézsédekkel korházba szálitottak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.