Kádár réme maffiáink feje fölött!

Kádár János olyan jól csinálta, hogy nem tudunk leszokni róla

(Ez a cikk 3 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.)
Aki nem követi Kádár János észjárását, és letér az útjáról, jobb, ha elfelejti a hatalmat – nagyjából ez a kép rajzolódik ki, ha megnézzük, hogy mit szerettek az emberek az utolsó pillanatig a Kádár-rendszerben, és mit sírnak vissza belőle. A kádári hagyománnyal csak párszor próbáltak szakítani a magyar politikusok, és az Orbán-kormány sem igazán mer szembemenni a berögződéseinkkel.

A Kádár-korban élni maga volt a boldogság. A magyar társadalom nagyobbik hányada gondolkodik így még ma is, a közvélemény-kutatások ebben egymást erősítik. Például az a felmérés, amelyből az derült ki, hogy tízből hat felnőtt szerint a második világháború és a rendszerváltás közötti időszak volt a legboldogabb a magyarok életében. Arányuk a 2001-es 53 százalékról 2008-ra 62 százalékra nőtt.
Kádár Jánostól kénytelenek tanulni a mai politikusok is, ugyanis az elvárások még mindig ugyanazok. A rendszerváltás után egymást követő magyar kormányok intézkedései alapján pedig elég egyértelmű, hogy a politikusok tisztában vannak ezzel a helyzettel.
A néhai Közvéleménykutató Intézet (MKI) eddig nem nyilvános, 1989-ben készült felméréseiben kerestük a választ arra, hogy mit szerettek az emberek igazán a Kádár-rendszerben. Azért éppen ebből az évből, mert a rendszerváltás kellős közepén már kevés okuk volt a magyaroknak arra, hogy eltitkolják a véleményüket a kérdezősködő szociológusok elől, viszont bőven volt okuk számvetést készíteni az utolsókat rúgó szocialista berendezkedésről. Megnéztük azt is, hogy milyen intézkedésekkel táplálták az előző kormányok a Kádár-korban kialakult elvárásokat, és hogyan próbált ezeknek megfelelni Orbán Viktor – egyébként korszakváltást hirdető – második kormánya is.
1. A magyar politikus legyen puritán, mint Kádár János

kjk

Kádár Jánosnak mindenhol örültek

ork

1989 júliusában, Kádár János halála után a válaszadók jóval több mint fele, 50-60 százaléka ítélte inkább hasznosnak Kádár politikáját. Ráadásul nemcsak alacsonyabb státuszú és iskolázatlanabb rétegek támogatták, hanem a felsőfokú végzettségűek és a vezető beosztásban dolgozó értelmiségiek is. A megkérdezettek húsz százaléka volt azok közé sorolható, akik egyértelműen szerették Kádárt, szerintük “személyében a magyar nép egyik nagy jótevőjét” és a “magyar politikai élet egyik legnagyobb személyiségét” vesztette el. Egy másik 1989-es kutatásból az derült ki, hogy Kádár személyiségéből főként puritánságát és közvetlenségét tartották pozitívnak az emberek. “Én szeretem Kádárt” – fejezte ki az egyik válaszoló a szimpátiáját, és 87 százalékuk azt mondta, mindig is pozitív véleménnyel volt róla.
A politikus ne legyen túl gazdag, az autója, a háza, a ruhája ne legyen túl menő – Rogán Antal közismert Louis Vuitton táskája ma is kirívó luxuscikknek számít, legalábbis kivételes abból a szempontból, hogy a Fidesz frakcióvezetője nem csinál titkot belőle, hogy van ilyenje. A politikusok többsége azonban visszafogottságot mutat magáról a külvilág felé. Ha egy politikus túl nagy házat épít, látványosan drága autóval jár, túl jó helyre utazik nyaralni, akkor ezzel szerepelni fog a bulvárlapokban. Papíron a parlamenti képviselői illetmények sem magasak, évről évre nyilvánosságra hozott vagyonbevallásuk szinte semmi kézzelfoghatót nem tartalmaz, többen pedig nyilvánvalóan nagyobb lábon élnek, mint ami ebből kiderül, mégis titkolják, nehogy magyarázkodniuk kelljen miatta. A politikusok ma is szívesen vegyülnek el a hétköznapi emberekkel, hogy demonstrálják, ők is közülük valók: Gyurcsány Ferenc emlékezetes akciója volt, amikor beköltözött az Avas lakótelepre, de Orbán Viktor is vevő az ilyesmire. Legutóbb egy vidéki trafikoshoz állított be, a trafikbotrány miatt kissé balszerencsés módon.
2. A lényeg, hogy sok minden legyen ingyen

cam

 

Autós kemping Zamárdiban. Sokan megengedhették maguknak

bar

Mi volt a legjobb az előző rendszerben? – A rendszerváltás közepette erre is rákérdezett az MKI. 1989 szeptemberében végzett kutatásukból az derült ki, hogy “a létező szocializmus piaci jellegű és pluralista irányú megreformálásának igénye mellett a szocializmus eredményének könyvelik el az emberek az ingyenes, mindenki számára biztosított oktatást (61 százalék egyetért), az ingyenes orvosi ellátást (58 százalék egyetért), valamint az államilag garantált nyugdíjat (55 százalék egyetért), s ezeket a többség vélhetőleg meg is akarja tartani”.
A rendszerváltás utáni magyar kormányok sokáig nem is nagyon mertek hozzányúlni a szorosra húzott szociális hálóhoz. A Bokros-csomagot ugyan vállalta a Horn-kormány, de ennek jelentős szerepe lehetett a következő választás elvesztésében, azaz nagy politikai áldozattal járt. Az első Orbán-kormány ezzel szemben még bővítette is a lehetőségeket, mindenkinek ingyenessé tette az első diploma megszerzését. Az állami nyugdíj ma is garantált – csak a magán-nyugdíjpénztári rendszert számolta fel majdnem teljesen a kormány -, több korábbi kampányban is egymásra licitálva ígértek tizenharmadik, tizennegyedik havi nyugdíjat a pártok. A felsőoktatási tandíjat és az egészségügy vizitdíjjal való részben fizetőssé tételét sikeresen állította meg a Fidesz a 2008-as népszavazási kampányával.
3. Mindig legyen egy kicsit jobb

mlj

Kell az autó, a sztereó rádió, az automata mosógép

rfe

A Kádár-rendszer azért volt igazán sikeres, mert az életszínvonal folyamatos emelkedését fenn tudta tartani. “Az emberek igen magasra értékelték a hatvanas-hetvenes éveket életszínvonal szempontjából” – foglalta össze az MKI A fordulat éve című 1989-es felmérésében. 1989-ben még a Kádár Jánossal szemben szkeptikusabbak is a politikus javára írták a “gazdasági reform bevezetését”, de még a kifejezetten reformpártiak is pozitívnak tekintették a “konszolidáló politikáját”, valamint “a ’68-as reformot”.
Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus alapozta meg ugyanis a szerény egyéni gyarapodást azzal, hogy szabadabb viszonyokat teremtett a jövedelmekben és az árakban. A tömegek életszínvonalának emelése a rendszer egyik legfontosabb célja volt. Ezt a nyolcvanas évek vége felé (Gorbacsov és sleppje már javában ténykedik, a szocialista országok mindegyikében eredményes a bomlasztás! B-R) már nem lehetett tartani, akkor nőtt is a rendszerből kiábrándultak aránya.
Lakossági igényszint, az MKI 1987-es felmérése
Egy mai családban az alábbiak luxusnak vagy természetesnek számítanak?
IGÉNY                                              LUXUS (%)                        TERMÉSZETES (%)
Fürdőszoba                                               3                                           93
Vízvezeték                                                 1                                            94
Meleg víz                                                   2                                            92
Vízöblítéses WC                                       3                                            90
Központi vagy etázsfűtés                        9                                             71
Telefon                                                    36                                             37
Hűtőszekrény                                           2                                             93
Automata mosógép                               18                                             59
Sztereó magnetofon                              30                                            43
Lemezjátszó                                            16                                            60
Sztereó rádió                                          20                                            54
Színes televízió                                      30                                            44
Autó                                                         32                                            44
Üdülőtelek                                              64                                             17
Víkendház                                               66                                             17
Étterembe járás                                     65                                             17
Nyaralás                                                   19                                            58
Külföldi utazás                                        59                                            21
Divatos öltözködés                                  33                                            42
Az első Orbán-kormány “három szoba, három gyerek, négy kerék” jelszava tanúskodik arról, hogy az életszínvonal emelésének mindenekfelettiségét pontosan felmérték a politikusok a Bokros-csomag után is. Medgyessy Péter egyik legfontosabb választási ígérete volt a száznapos program – a nyugdíjasok egyszeri juttatást kaptak, a közalkalmazottak 50 százalékos béremelést, az egész osztogatás nettó 150 milliárdba került -, vagy Gyurcsány Ferenc 2005-ös száz lépés programja. Bajnai Gordon volt az egyetlen kormányfő, akinek a választók felé közvetített leghangsúlyosabb üzenete az volt, hogy “fájni fog”. A második Orbán-kormány a kampánya során mindvégig tagadta, hogy megszorításokra készülne, sőt arra a tételre épített, hogy az életszínvonal csökkentése nélkül is lehetséges a válságból való kilábalás. A kormány 2010 óta több kiigazítást is végrehajtott, de ezeket vagy külső kényszerre fogta, vagy egyszerűen letagadta.
4. Inkább nyugalom és pénz legyen, mint szabadság

aug

 

Jólét vagy szabadság? Jólét!

oer

A biztonságérzet az egyik legfontosabb erénye volt az előző rendszernek, még akkor is, ha utóbb kiderült, hogy hamis volt. “A történelmi közgondolkodásban is tetten érhető az utóbbi harminc év legfőbb játékszabálya, az, hogy a társadalom a mérsékelt gazdagodási lehetőségek és a korábbi tömeges zaklatásoktól mentes, békés élet fejében lemondott szabadságjogainak gyakorlásáról” – ez egyértelműen kiderült A fordulat éve című MKI-kutatás eredményeiből. A többség “az állampolgári szabadságot szem előtt tartva lényegesen kevésbé ítélte a Kádár-korszak fénykorát kiemelkedőnek. A kádári kompromisszum ezek szerint húsz évig volt sikeres” – foglalták össze a felmérés készítői az eredményt.
A fordulat éve című MKI-kutatás 1989 decemberéből
Mit szeretne? Az a párt, amelyikre ön szívesen szavazna, melyik célt tekintse a legfontosabbnak? Sorrendben:
1. életszínvonal
2. szabadság
3. függetlenség
4. demokrácia
5. egyenlőség
6. szocializmus
7. kapitalizmus
A jelenlegi kormány számos olyan lépést tett, amely egyes demokratikus intézmények függetlenségét csorbítja, átértelmezte a törvényalkotást, és szinte teljesen kiiktatta a rendszerből a társadalmi egyeztetést. Nemzetközi bírálatokat váltott ki a negyedik alkotmánymódosítás, a jegybank függetlenségének csorbítására vonatkozó kormányzati törekvések és a bírálói szerint a sajtószabadságot korlátozni hivatott új médiatörvény. Mégsem csökkent rohamosan a kormány népszerűsége, a következő választásra pedig a rezsicsökkentés jelszavával melegít a kormány.
Öröklődik a Kádár-nosztalgia
Rainer M. János történész szerint 1989 vége felé már nem valószínű, hogy a közvélemény-kutatási eredményeket komolyan befolyásolhatták volna a retorzióktól való félelmek. Rainer M. szerint a Kádár-rendszer iránti nosztalgia egyértelmű oka, hogy a kádári kompromisszum nagy és tartós hatást gyakorolt a társadalomra. A múlt század első felében a magyarok életét a kiszámíthatatlanság jellemezte, ez változott meg az ötvenes-hatvanas évek fordulóján. Kádár Jánosnak nagy szerepe volt abban az 1956 utáni felismerésben, hogy az előző kaotikus évtizedek után az életszínvonal és a fogyasztási javak bővülése vált nagyon fontossá a magyaroknak, és a rendszer tett is róla, hogy ez a hatvanas-hetvenes években kézzelfogható valósággá váljon.
Kádár jótevősége a történész szerint nem csak az anyagi jólét biztosításával függhet össze az emberek fejében. Hozzátartozik az azokban az évtizedekben tapasztalt biztonság érzete, a gondoskodás, a “nem hagynak sorsára senkit” érzése. A nyolcvanas évek közepétől ez megváltozott, a rendszerváltás alatt friss élmény volt, hogy az emberek elveszthetik a munkájukat, a javaikat, és lecsúszhatnak. Néhány évvel később pedig, amikor már a rendszerváltás izgalma – például az olyan új tapasztalatok, hogy Nagy Imréről nyíltan lehet beszélni – lecsengett, még inkább felértékelődhetett az anyagi biztonság – mondta a történész. Az életszínvonal valószínűleg még fontosabb a magyaroknak, mint a volt keleti blokk többi államában. Másutt sokkal inkább a mindennapi élmények közé tartozott a szabadság korlátozásra, de mivel ez nálunk annyira nem volt konfliktusos terület, nem is értékelődött fel annyira – mondta.

Lehetetlenség kilépni az árnyékából
Rainer M. szerint úgy tűnik, a Kádár-kor iránti nosztalgia tartós, és még öröklődik is. “A hallgatóim, akik már a rendszerváltás után születtek, képesek rendkívül nosztalgikus módon ábrázolni a múlt rendszert, pedig csak a szüleiktől, nagyszüleiktől hallhattak róla” – fogalmazott. Romantikus emlékként merülnek fel például az egykori falusi téeszek, ahol mindenkinek volt munkája, de sokat jelentett az “átláthatóság, az élet egyszerű, átlátható szerkezetekbe való rendezése”. “A szabadság hiánya a hétköznapi emlékképekben többnyire nehezen elmagyarázható. Mert úgy emlékeznek, hogy mindenki járhatott és járt is templomba” – mondott egy példát.
A történész szerint mindez biztosan ma is mozgatja a politikai életet. Egyrészt, mert a politikus is ebben a társadalomban nő fel, másrészt a társadalom részéről az az elvárás, hogy “mondjanak jókat és biztatókat nekünk felülről”, fennmaradt. A politikusoknak pedig ennek kell megfelelniük, azt kell mondaniuk, hogy “jobb lesz, de rögtön”.
(origo)
Bal-Rad komm: A kádári-nosztalgia alapja-“a minden ingyen volt”-természetesen nem igaz! Mindennek megvolt az ára! A közegészségügy, az oktatásügy, a kultúra, a honvédelem, a szociális szféra-és általában az állam működtetése-pénzbe került. Nem is kevésbe! Viszont a múködtetéshez és folyamatos fejlesztéshez szükséges pénzt az ÖNÁLLÓ MAGYAR GAZDASÁG A JÓL MŰKÖDŐ KGST INTEGRÁCIÓ KERETEIBEN MEGTERMELTE! A fanyalgók számára: a Kádár-rendszer rovására írt hitelek-a külső államadósság-NAGYJÁBÓL AZ AKKORI GDP 10 százalékára rúgtak, és az állami vagyon hozzávetőlegesen egy, maximum 2 százalékát tették ki!
Mindemellett tagadhatatlan az a tény, hogy EZEK AZ EREDMÉNYEK NEM SZÜLETHETTEK VOLNA MEG ANÉLKÜL A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI SZÖVETSÉGESI RENDSZER NÉLKÜL, AMELYNEK AZ ALAPJÁT A SZOVJETUNIÓ LÉTE GARANTÁLTA!
Ugyanakkor a Kádár-rendszer sikere Kádár János egyéniségéből fakadt! Kiválóan tudott a rendszer keretein belül manőverezni, amit keleten éppúgy mint nyugaton egyaránt elismertek!
A Kádár-rendszer és a szocializmus bukása egyértelműen a gorbacsovi “peresztrojka-átépítés” következménye! Mint arról nemrégiben a Bal-Rad-on is írtunk, Gorbacsov bevallott célja a kommunizmus szétzúzása a Szovjetunió szétverése árán volt!
Látható már legalább tizenöt esztendeje, hogy a Szovjetunió utódállamai UGYANAZOKON AZ ANYAGI ALAPOKON maradtak talpon, és fejlődtek! Még Ukrajna is! A leválasztott-Szovjetunión kívüli-országok pedig-FŐKÉNT ÉS LEGINKÁBB MAGYARORSZÁG-az EGYENLŐSÉGEN ÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKÖN NYUGVÓ INTEGRÁCIÓ HÍJÁN-GAZDASÁGILAG ELBUKTAK!
GAZDASÁGILAG!
Önálló gazdaság, piaci értékesítési biztonság nélkül pedig AZ ÁLLAM NEM KÉPES FINANSZÍROZNI AZOKAT A SZOLGÁLTATÁSAIT, AMIKET A SZOCIALIZMUSBAN A MAGYAR NÉP MEGSZOKOTT!
Az alapvető probléma pedig itt van! Az immáron 27 esztendeje zajló országkifosztás olyan mértékű károkat okozott a magyar népnek, amit egy azonnali fordulat esetén is legkevesebb ötven év alatt lehetne pótolni!
Ehhez pedig NYILVÁNVALÓ POLITIKAI AKARAT SZÜKSÉGELTETNE A MAGYAR NÉP RÉSZÉRŐL, és hatékony külső segítség!
Nézzünk szét házunk táján, és egy kicsit távolabb is! És tegyük fel ELŐSZÖR ÖNMAGUNKNAK A KÉRDÉST: VAN ITT AKARAT EGYÁLTALÁN? VAN LÁTHATÓ KÜLSŐ SEGÍTŐ SZÁNDÉK?
Megítélésünk szerint ITT AKARAT, “OTT” SEGÍTŐ SZÁNDÉK NINCS!
Mert “OTT” először azt kéne lássák, hogy AKARUNK MAGUNKON SEGÍTENI!
De heilhitlerezős-karlengetős szándéktól vezérelt segítségkérés nem igazán méltánylandő dolog! “OTT”!
Meg hát nem ártana egy Kádár kaliberű egyén sem! És egy elszánt, hithű társaság!
Úgyhogy…! Szinte minden hiánycikk! Marad a nosztalgia. Kipusztulásig. Az pedig sokkal közelebb van, mint gondolnánk.

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Kádár réme maffiáink feje fölött! bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. szigony szerint:

    Az életkörülményeket mindig a környezet adta lehetőséghez képest érdemes megítélni minden politikairendszer esetében !

    Így az 1989 előtti évtizedek IS ‘ csak ‘ annak tükrében voltak kedvezőek, ezért a “nosztalgia” sem a tények, hanem a lehetőségek mind nagyobb kiaknázásáért alakult ki.

    Manapság nem az akkori körülmények realizálása lehet a cél – egy más kül-, illetve belpolitikai környezetre figyelemmel alakult úgy, ahogy …. szerencsésen ! -, hanem a törekvés mai alapokon való megvalósítása, a nép érdekének szolgálata !

    Sajnos erre nincs látható törekvés egyik oldalon sem, bármely politikai irány mai politizálását nézzük.

    Pedig lételeme csak ez lehetne egy emberbaráti környezeti törekvésnek, mert a manapság észlelhető egymásnak feszülés – még az látszatra azonos törekvéseket hirdető csoportok közt IS (!) – csak a mind nagyobbra nyíló távolságot biztosítja a életszínvonal két szélén élők közt !

    Mindezek miatt a korábbi korral való rémisztgetés – érdekes módon a paletta minden résztvevője ezzel érvel (?) – csak a politikai csatározás része, nem pedig igazán számol a ‘ nosztalgia ‘ – törekvés megvalósításával…. sajnos !

  2. Istvan szerint:

    A cikk maga nagyon tompítja a rendszerváltás elkövetőinek bűneit,pedig azok egetverőek!!Többtíz oldalt lehetne erről írni,de,és ezt sajnos,el kell mondanom,hogy érdemi befogadás ezzel a kérdéssel kapcsolatosan nem létezik egyik oldalon sem!!
    2010 előtt ,még akkor javában dübörgött a nolblog(!) Szanyi Tiborral volt egy vitám,mert nem értette,hogy miért akkora a kiábrándulás a baloldalból,jelesül a MSZP politikájából!
    Akkor azt írtam neki,hogy azért,mert a magát baloldalnak nevező szintársulat egyáltalán nem képvisel baloldali értékeket,amit a ma oly hatalmas Kádár-nosztalgiával megáldott dolgozó tömegek már akkor is hiányoltak!!
    Retorikában,ígérgetésekben azért megvillant néha-néha a baloldal csupasz oldala,de a hatalom gyakorlása közben egyáltalán nem!
    Nem merték felvállalni a baloldali,munkásmozgalmi,szocialista múltat,azzal úgy bántak az akkori(és a mai!!!) hivatalos baloldal,mint bánatos pofával való megbánást,és amitől el kellett határolódniok!!
    A magukat baloldalinak mondottak szinte kivétel nélkül hibásnak,torznak tartották Kádár politikáját,véreskezű gyilkosnak titulálták,Gyurcsány pedig álszent módon bocsánatot kért a magyar néptől a Kádár-korbűnei miatt!Értjük?! Attól a néptől,amelyik már akkor is Kádár nosztalégában élt!!
    Azt is mondtam Szanyinak,hogy a baloldali múlt felvállalásával fel kell vállalni a baloldal mártírjai emlékének gondzását, a munkásosztály megbecsülését,és még sok egyebet,mire Szanyi az válaszolta,hogy menjek már a búsba ezzel az értelmetlen ,ósdi nosztalgiázással!!
    Nagyon gyorsan elküldtem a …na oda,szó szerint!Erre nem reagált már,valszeg nem tett volna jót az EU parlamentbe való bekerülésének!Mármint a baloldali múlt felvállalása!!
    Aztán jött az,hogy a goy motorosokat hívta az eu-ba partira,és az,ami nekem nagy meglepetést okozott a minap,az az volt,hogy ahogyan a mostani,60-as évfordulón értékelte 56-ot!!
    Az pedig hajszálnyira megegyezett a bal-rad,56 mostani emlékezetére vonatkozó lesújtó véleménnyel!
    Ezt ugyan lehet pozitívan értékelni,de sajnos az jön le az egészből,hogy a politika ezen szinvonalán a kapitalizmus szolgai ministrálása miatt minden baloldali gondolatot,Kádár-kori nosztalgiát írtandónak tartanak,Lázár lázálmának megfelelően!
    Ha a megélhetést biztosító fizetéseket, a növekvő életszinvonalat,a biztonságot,az ingyenes oktatást,egészségügyet,a munkával való gyarapodást emlegetjük,ezt mind megátalkodott koministálkodásnak,kádári nosztalgiának tekintik,pedig ezek elemzése során rájöhetnének,hogy ez nem nosztalgia,hanem az emberi jogok érvényesítése,amelyek az emberi alapjogok törvényében rögzítve is van!Kádár sem csinált mást,mint ezeket érvényestette!!

  3. honfi szerint:

    Ezt a cikket mellékelni kellene az alaptörvényhez, csak hogy tudjuk honnan-hová!!!!

    Mert az ugyan rendben van hogy a Kádár rendszer bűneit felhánytorgathatjuk, de akkor ide kell az utóbbi 25-év hozományát is tenni.

    Mert hányan lettek öngyilkosok az uzsorarendszer következményeként, hakjléktalanok , hazátelhagyók, tönkrement családosok, ….,gyermeket vállalni nem merők stb…

    Ettől a liberalizmustól rombolóbbat legfeljebb a mindent pusztitó háború képes produkálni.

    Emlékezetes eset volt mikor a francia parasztvezér azzal nyugtatta az őt vendéglátó lengyel kollégáit, akik a 45-év kommunista pusztitásán keseregtek, hogy ezen ne aggódjanak mert ehhez a liberalizmusnak 10 év sem kell.

  4. honfi szerint:

    MOST MONDJA MÁR VALAKI, HOGY EZ MIND IGAZ LENNE ???

    Tárgy : 20 év tényei! Szép eredmények! 1989-2009
    EZ VALÓBAN DÖBBENETES ! !
    20 év számokban Ez a “fejlődés” megdöbbentő!
    20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája.
    … Magyarország népessége.
    1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
    2009-ben: 10 millió 016 ezer fő
    Magyarország külső adóssága (bruttó).
    1989-ben: 21 milliárd USD
    2009-ben: 225 milliárd USD
    Nyilvántartott munkanélküliek száma.
    1989-ben: mintegy 30 ezer fő
    2009-ben: mintegy 470 ezer fő
    Létminimum alatt élők száma.
    1989-ben: mintegy 900 ezer fő
    2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő
    Hajléktalanok száma (becsült adat).
    1989-ben: 5-10 ezer fő
    2009-ben: 50-70 ezer fő
    Újépítésű lakások száma.
    1989-ben: 51 ezer 500 db.
    2009-ben: 28 ezer 400 db.
    Házasságkötések száma.
    1989-ben: mintegy 70 ezer
    2009-ben: mintegy 42 ezer
    Válások száma.
    1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
    2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás
    Élve születések száma.
    1989-ben: mintegy 127 ezer
    2009-ben: mintegy 96 ezer
    Házasságon kívül született gyermekek száma.
    1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
    2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül
    Összes bűncselekmények száma:
    1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
    2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset
    Befejezésül még egy jelzésértékű számadat:
    Bogár László közgazdász professzor szerint.
    A jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve (“folyó áron”) annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint!
    Hozzáteszem:
    Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!
    Döbbenetes!
    És már azóta is eltelt három év!
    Zsuzsa Kné Pungor
    Az államadósággal meg ez a helyzet:
    Államadósság 2009 április: 19205,6 milliárd Ft.
    Államadósság 2010 április: 19323.1 milliárd Ft. (+116,5 milliárd Ft.)
    Államadósság 2011 április: 20552,4 milliárd Ft. (+1229,3 milliárd Ft.)
    Államadósság 2012 április: 20742,9 milliárd Ft. (+190,5 milliárd Ft.)
    (Forrás: Fb.Vándor Andrea)

  5. bizony szerint:

    A magyar társadalom messianisztikusabb mint a zsidó (Izraelben).
    Elképesztő ahogy olvasom itt is, meg mindenütt másutt, hogy a Kádár miket tett,
    minden, de minden jóról ő egyes egyedül tehet.
    Szerintem pedig semmit sem tett, legfeljebb eljárt a Lenesbe vadászni, meg vonatozott ide-oda. Ami felépült az a kisemberek munkájából lehetett. A mg-ban pedig a dízel erőforrás megjelenése lendített egy óriásit.
    A messianisztikus állapot persze olyan mint a szerelem. Egy apró csavar és átcsap gyűlöletbe. Vagy fordítva. Bizony fordítva. Vagyis van a személy, aki egymagában
    minden, de minden rosszról egyes egyedül tehet (ugye balrados közönség),
    az elképzelt egyszemélyi vezetőre lőcsölt össznemzeti gyűlölet EGYSZER CSAK átcsap imádatba. Az anti-messiásból messiás lesz, és a messianisztikus mekkából, a Kárpátok koszorújából felemelkedik egy új vezér, aki egyszerre lesz Krisztus, és Antikrisztus. Ezt jóslom alföldi babavangaként.

    Admin:

    “…olvasom itt is, meg mindenütt másutt, hogy a Kádár miket tett…”
    -Talán mégsem csak a dízel tehet róla! Meg a vadászat. Meg a vonatozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.