Uniós verdikt: A JÚDÁSPÉNZEN MÁRPEDIG OSZTOZNI KELL!

Szoros határidőt kapott a kormány – Brüsszel minden pénzt megvonhat?

let

Sajtóhírek szerint a pénzfelfüggesztés már felmerült a 2014-20-as ciklusra vonatkozóan azért, mert az Európai Bizottság (EB) több ponton is komoly problémát lát a magyarországi uniós-támogatási rendszerben. Úgy tudni, a kormány jelenleg ezek miatt “kemény vitákat” folytat Brüsszellel. Van azonban egy eddig keveset említett elem is – az elektronikus közbeszerzési rendszer – amelynek létrehozására a kabinet, az előzetes vállalások sorában tett ígéretet. Az első határidő 2016 végén jön, amelyet a Miniszterelnökség szerint teljesíteni is fognak. Azonban, a Napi.hu értesülése szerint a bizottság eddig semmit nem tud az előkészületekről, ugyanakkor az előírást nagyon szigorúan venné.

A magyar kormány, az elektronikus közbeszerzésre való áttérés széleskörű stratégiájának kialakítására a Magyarország partnerségi megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra című egyezményben tett vállalást. Ez a követelmény az úgynevezett ex ante vállalások közé tartozik, amelyek az EU-források lehívásának előfeltételeit rögzítik – nem csak egy adott operatív programra, hanem a teljes keretösszegre vonatkozóan. Elvileg tehát, amennyiben ezek az általános feltételek nem teljesülnek, akkor a bizottság az összes magyarországi operatív program kifizetéseit felfüggesztheti az új, hétéves európai fejlesztési ciklusban.
Az elektronikus közbeszerzési rendszer az úgynevezett nyílt eljárásokat támogatja, vagyis az olyan közbeszerzési eljárásokat, amelyekben bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet, míg a procedúrát megindító és lezáró hirdetmények teljesen nyilvánosak. Az összes eljárási típus közül ez biztosítja a legnagyobb fokú átláthatóságot, és a legnagyobb esélyegyenlőséget a piaci szereplőknek.
Maga a rendszer egy kereshető és rendszeresen frissített online adatbázis, amely a közbeszerzési ajánlati felhívásokat és szerződéseket tartalmazza, s amelyben valamennyi eljárás, illetve ajánlattevő nyomon követhető, egyedi és állandó azonosítóval. Az e-közbeszerzés egyrészt a transzparenciát szolgálja, másrészt elősegíti, hogy minél több ajánlattevő kapcsolódhasson be az egyes projektekbe, továbbá azt is, hogy az ajánlatok árazási és minőségi szempontok alapján összehasonlíthatóak legyenek.
Minden startra kész lesz a minisztérium szerint
Az elmúlt hetekben a magyar kormány és az EB között zajló vitákról a Portfolio.hu, valamint a Világgazdaság számolt be: e nézetkülönbségek miatt pedig még az összes Magyarországot érintő uniós támogatáskifizetés felfüggesztését is meglebegtették. Az értesülések szerint a bizottságnak elsősorban a 2014-2020-as ciklusra felállított magyar támogatási rendszer irányítási és ellenőrzési mechanizmusával van gondja. Erről több vitapontot a kormányinfókon is ismertetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki szerint nincs alapja az uniós források felfüggesztéséről szóló félelmeknek. Egy alkalommal megemlítette, hogy az Európai Bizottság elvárása Magyarországgal szemben, hogy a teljes uniós pályázati rendszert digitalizálja 2017/18-ra, így hamarosan nem csak a nyertes, hanem a vesztes pályázatok és tenderek is elérhetők lesznek digitálisan.
Ezt követően, október 28-án jelent meg a közbeszerzési törvény módosító javaslata, amelyben rögzítik, hogy a központosított beszerző szervezetek tekintetében az elektronikus közbeszerzési kötelezettség 2017. február 1-jén lép hatályba. A tervezet szerint minden ajánlatkérő számára kötelező lesz az elektronikus eljárás és a központi, egységes elektronikus rendszer 2017. december 31-től valósul meg.
Lapunk megkeresésére a Miniszterelnökség azt a választ adta, hogy a kormány által kidolgozott közbeszerzési akciótervet az Európai Bizottság elfogadta, 2014 ősze óta annak végrehajtása zajlik. Az abban szereplő intézkedések nagy többsége már megvalósításra került, néhány intézkedés maradt fenn, melyet 2016 év végéig kell végrehajtani, így például az e-közbeszerzési rendszer bevezetésével kapcsolatos pilot projekt. A hivatal szerint ezt vállalást év végéig teljesíteni is fogják. Azt is megjegyezték, hogy az irányelvi határidők alapján a tagállamok 2018. október 18-ig kötelesek bevezetni az e-közbeszerzést valamennyi közbeszerzési eljárás tekintetében, azonban erre Magyarországon még 2017-ben sor kerül.
Senki nem tud róla
Az Európai Bizottság munkatársai az e-közbeszerzési rendszer felállításának előkészületeiből eddig semmit sem tapasztaltak, tudomásuk szerint a projekttel késésben vannak a magyar hatóságok – osztotta meg lapunkkal a Transparency International. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy haladnak a munkálatok, ám szokatlannak számít, hogy miközben a bizottság méltányolná, ha látná az előkészületeket a határidő közeledtével, még a magyarországi érintettek sem tudnak róla semmit (legalábbis a magasabb minisztériumi szinteken kívül).
A tét azonban nem tűnik kicsinek: a Transparency brüsszeli irodája nemrég tárgyalt az EB-vel a tagállami támogatásokat érintő partnerségi megállapodásokról és biztosi szintről azt a nyilatkozatot kapta, hogy az ex-ante vállalásokat most nagyon komolyan veszik, a bizottság határozott a téren, hogy következetesen számon kérje őket. Így a fejlesztési források felfüggesztése kilátásba kerülhet emiatt.
Amennyiben tehát mégis csúszás van, a kormány nem lesz könnyű helyzetben, annak ellenére, hogy az e-közbeszerzési rendszer létrehozása igen nehéz – az ehhez szükséges szaktudás nem biztos, hogy megvolt ezidáig itthon. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy az EB tárgyalási álláspontja Magyarországgal szemben mostanra “semlegessé” vált, ami nem negatív megítélést takar, pusztán annyit, hogy a hivatal a tényekre figyel és kevéssé alkuképes.
Min kellene változtatni?
A Transparency International szerint hazánkban az unión belül az egyik legmagasabb az aránya hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásoknak, illetve az eljárások több mint felében csak egy ajánlattevő van, – miközben az uniós átlag eljárásonként körülbelül 5-6 ajánlat (egyes országokban viszont 8-10 ajánlás). A közbeszerzések közel felében egyszereplős verseny zajlik és sokszor hiányzik maga az átláthatóság is.
Az ajánlatokat előre megadott bírálati szempontok alapján bírálják el, melyet az eljárást megindító hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. Az ajánlatkérőknek (tehát az állami szereplőknek) a nyertes ajánlatot is közzé kell tenniük elektronikusan, amennyiben a szerződés mellékletei között szerepel, erre azonban eddig a legritkább esetben került csak sor.
Azt is megállapítják, hogy Magyarországon európai összehasonlításban viszonylag széles körű a nyilvános adatok, dokumentumok köre, ugyanakkor a szabályozás lehetőséget ad a visszaélésekre.
(napi.hu)
Bal-Rad komm: Mit is jelent ez az elektronikus közbeszerzési rendszer valójában?
Leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a júdáspénzre vágyók számára a kasszáig ugyanarról a rajtvonalról kell elrugaszkodni, ugyanazon a pályán kell végigfutni, és BÁRKI LÁTHATJA A VERSENYT!
Érthető, ha qrmányunk igyekszik késleltetni a rendszer megvalósítását! Hiszen ez kizárja-elvben-a lehetőségét, hogy csak az Új Nemmzetthy Elyth lehessen a célba beérkező! Magyarán: a júdáspénzen osztozni kell! De hát a döbrögista horda nem erre rendezkedett ám be!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Uniós verdikt: A JÚDÁSPÉNZEN MÁRPEDIG OSZTOZNI KELL! bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. A vég kezdete. szerint:

    Mit modott Orbán Viktor Rigában a Kinai delegácionak?

    Nagyácsgos dik ez isten ágyamá adjon kitezret,az asszony beteg azt kül a patikába.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.