Undorító!

Új közellenséget talált a TV2

“Nem sajnálom őket, mert ők csinálták maguknak” – tolmácsolja a többségi társadalmi álláspontot a riportban egy boltoslány. És a TV2 Tények is pontosan így tesz.

Valósággal UNDorodnak a gyalogosok – vezeti be legcsiszoltabb bulvárkiejtésével Marsi Anikó a hétfő esti Tények hajléktalanokról szóló riportját. Az anyag megközelítése: szegény munkába igyekvő tisztes állampolgároknak, tanulóknak saját mocskukban, rongyaikban fekvő embereken kell “átlépdelniük”. Utóbbiak nyilván a normális többség bosszantására választották, hogy lent henyélnek a kényelmes aluljárókban, ahelyett, hogy rendesen tisztálkodnának és csendben megfagynának az utcán.
Aztán egyfajta fordított szocioriport következik: a Blaha Lujza téri aluljáró falánál reggel 8 körül ébrednek a fedél nélküliek (átlépdelni tehát nem kell rajtuk), akik veszekednek a takarón és féldecis italokat vesznek maguknak a kioszkban. Az érzékeny beszámoló szerint ez szánalmas látvány, aki csak teheti, elkerüli a környéket is. Egy fiatal áruslány tolmácsolja a Lázár János óta ismert kormányzati álláspontot: “nem sajnálom őket, mert ők csinálták maguknak”.
A riportban ez után elhangzik, hogy az aluljáróbeli árusok forgalomkiesést szenvednek el a hajléktalanok miatt. Majd Iványi Gábor lelkész fűtött utcájából következik helyszíni beszámoló, mutatván, hogy lenne alternatíva, bár elhangzik, hogy ilyenkor háromszáz főt látnak el a száz helyett, amire hitelesítve vannak. Az anyag egyetlen jószándékú momentuma, hogy leírják benne az Oltalom Karitatív Egyesület nevét.
A videó végén Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester felé tolják az ügyet, eléggé meglepő, hogy régi kedvenc témájáról nem akart nyilatkozni a TV2-nek. A riportban elhangzik, hogy Kocsis ugyan megtette volna az ügyben a magáét, mert évekkel ezelőtt javasolta, hogy büntessék, aki életvitelszerűen az utcán él, de ezt az Alkotmánybíróság felülbírálta.

(HVG)
Bal-Rad komm: “…szánalmas látvány…”
-Az! Szánalmas látvány! Pedig-meglehet-EZEK AZ EMBEREK IS EGYKORON munkába mentek. Némelyikük korát elnézve BIZTOSAN ÍGY TÖRTÉNT! Egykoron! De aztán…
-Jött egy botlás! Talán egy gáncs!-ki tudja?!
Egy személyes élmény Pestről, a Jókai-térről. Van már vagy hét-nyolc esztendeje. Nyár volt. Egy üzlet előtt hajléktalan, hatvan év körüli nő üldögélt a motyója mellett.
Szinte észrevehetetlenül.
Az autóm állt a parkolóban, úgy “ferdén” a járdához viszonyítva. Orral a hajléktalan nő felé. Én hátulról mentek az autóhoz. Amikor odaértem, megláttam én is az asszonyt. Rám nézett és kinyújtott kézzel rám mutatott:
“AKKOR MÉG VOLT OTTHONOM ÉS CSALÁDOM!”-mondta jó hangosan.
Abban a pillanatban nem értettem a dolgot! Csak a következőben. Kádár-címeres póló volt rajtam.
Igen! Az AKKOR VOLT-motyogtam zavartan.
“…lenne alternatíva…”
-Igen! Iványi lelkész fűtött utcájában! Vagy valami “menedékhelyen”!
És az ilyesmi kinek elfogadható alternatíva?
Tönkrement/tönretett, alkoholistává lett/tett nyomorultaknak, vagy a políthykay elythnek?
Ki tudja?! UNDORÍTÓ! Bizony az. Undorító!
De mi is az ami undorító?

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Undorító! bejegyzéshez 22 hozzászólás

  1. lacii szerint:

    Érdekes dolgok ezek.
    Tudjuk, hogy a lelketlenség, és az együtt érzés hiányát nélkülözök vannak most hatalmon.
    Sokan mondják , biztos sok a Karmája , azért van ilyen helyzetben.
    Vagy én különb és jobb vagyok ezeknél a hajléktalanoknál.
    Talán azt elmondanám még, hogy ha egy hajszál is hiányozna bármelyik hajléktalanról, akkor bizony nem lenne világmindenség.
    De az sem jutott eszükbe, hogy milyen nagy szeretet lehet ezekben a hajléktalanokban, hogy ezt választották.
    Mert ez által megengedik nekik , hogy általuk tapasztalják meg magukat.
    Mert minden érzés és gondolat amit érzünk az mi vagyunk ha egy hajléktalannal találkozunk.
    Egy mosoly ,egy jó szó, Egy kis pénz .
    Vagy egy belső ima.
    Atyánk vigyáz ezen gyermekeidre is.és vezesd a hozzád vezető úton.
    Nem irigylem a lelki sötétségüket élőket sem.
    Nem egyszerű ez nekik. Hiába is van meg mindenük, meg pénzük. Ezt majd egy helyen elveszítik. És ott fognak állni az előtt aki teremtette őket is.
    Ha valaki már megértette, hogy nincs különbség egy nagyadag lószar és közte.
    Az már a lelkét olyan olyan világba lavírozta amiben jól érzi magát.
    Az pedig a saját belső világa.
    Ahol a lélek ténylegesen is élheti magát. Már mint a természetét. Ami nem más mint az öröm a humor a jókedv (lásd leendő nyugdíj emelés).
    Ahogy Jézus is megmondta.
    Ha valaki guggolva akar elmenni az ablakod előtt, hogy ne lásd.
    Az annyira be van már rúgva, hogy elfelejtette, hogy a nyolcadikon laksz.
    További szép napot mindenkinek .

  2. zls-179 szerint:

    A legundorítóbb az egészben az hogy ezt az egészet az ember tette a saját fajtársával!

  3. "Szélsőjobb" :D szerint:

    Hajléktalanok. (Saját tapasztalat)

    Nagyon összetett dolog ez a kérdés felebarátaim. – Kezdem az elején.
    Az első úgymond “hitelesen is elismert” hajléktalan emberek (Az átkosban is voltak, de ők nevezhetőek voltak “önkéntes számkivetettnek is” – ha a rendőr be nem zsuppolta őket) – tehát az első hajléktalan emberek a rendszerváltás (gengszterváltás) után kerültek úgymond “rivaldafénybe”. Mivel ugye akkor kezdtek tömegesen megjelenni az utcákon, aluljárókban, parkokban, stb.

    Ezeknek az embereknek a java része (főleg Budapesten) munkásszállókon élt. Vidékről legtöbbek Szabolcsból kerültek fel, és munkásszállókon éltek. Ezek az embereknek az átkosban valami tényleg csak jelképes “hozzájárulást” kellett fizetni a szállókért és a menzáért. A többit a nagy állami vállalatok állták, tehát maga az állam.
    Egy-egy ilyen “lakhatás”, csak töredékébe került, mintha albérletet kellett volna fizetniük, ne adj isten egy lakást vagy családi házat fenntartaniuk.

    Nem bántani akarom ezeket az embereket, de az igazsághoz (teljes képhez) az alábbi tények is hozzátartoznak-tartoztak:

    Ezek az emberek abban az időben JÓL KERESTEK. Különböző juttatásokat is kaptak a fizetésük mellé, így pl a különélési pótlékot és az étkezési hozzájárulást is. Amit amúgy egy otthonról eljáró, ingázó melós nem kapott meg.

    Munka után ezekkel az emberekkel voltak tele a kocsmák és a restik. NEKIK MINDIG VOLT ITALRA PÉNZÜK.

    Amíg egy átlagos “normális bejáró dolgozó” amikor hazament még fusizott, vagy éppen a kiskertjét, háztájiját művelte, addig ezek a különböző ivóhelyeken töltötték el a munka utáni idejüket. Amíg egy “normális bejáró dolgozó” munka után max bekapott egy fröccsöt, féldecit, üveg sört és sietett haza, addig ezek a “munkásszállósok” lehorgonyoztak a kocsmákban záróráig.
    Amíg egy “normális bejáró dolgozó” fizette az OTP hitelt a lakásra, házra, ne adj Isten a MERÚR-nál még kocsira is gyűjtött, vagy éppen a SZOT üdülés mellé zsebpénzt a családnak nyaralásra is, addig ezek a “munkásszállósok” szó szerint elitták a teljes fizetésüket.
    Aki látta régi dokumentumfilmeket róluk (fekete vonat, stb), meg a rendőrségi híreket és emlékezik (nem szenved amnéziában) azokra, akkor tudja miről írok itt.
    A “családfő” hétvégente hazament a “munkásszállóról”, (ha hazajárt egyáltalán) bevolt baszva mint a barom, aztán füzetést lófaszt se adott le a családnak, egy-egy csokival akarta a 2-3-6-8 gyerek “ellátását megoldani”, otthon is ivott a haverokkal mint a barom, aztán Hétfő hajnalban uzsgyi vissza. Rengetegen haza sem jártak hétvégeken sem, hanem szinte csak havonta egyszer ment haza. Tiszta ruháért, meg felpakolni otthonról ezzel azzal, amit a szerencsétlen asszony előteremtett a háztájiból, meg a TSZ vagy szövetkezetben kapott csekély keresetéből családi pótlékból, sokszor az összes kis pénzt is elszedve a család elől. Ha nem volt mit “happolnia” otthon, akkor balhézott is, ilyenkor kiment a kmb-és, aztán jól pofánverte.
    Az asszony meg (ami nem csoda) jobban örült, ha az ember a tájékukra sem járt.

    Ezek a “munkásszállósok” egy része egy fikarcnyit sem gondolt a jövőre, csak a mának élt. Elszórták (itták) a keresetüket. Otthon az asszony a legtöbb esetben (ami nem csoda) “bebikázott”, új párt talált magának és elvált az embertől. Az meg le sem [email protected] a dolgot, hisz jól keresett fedél pedig (még) volt a feje fölött, a menza olcsó volt, mégha szar is. Jutott pénz italra, olcsó kurvára, cigarettára. ARRA NEM GONDOLTAK, HOGY “NEMCSAK HÁROM NAP A VILÁG”. – Éltek a mának.

    Aztán eljött a gengszterváltás, a nagy állami vállalatokat szétrabolták (privatizációnak nevezték), a munkásszállókat vagy lebontották, vagy ezzé-azzá átépítették.
    Ezeknek az embereknek meg azt mondták menjenek haza, vagy ahova tudnak.
    Csak mivel ugye őnekik “három napig tartott mindig a világ”, nem volt hova.
    Egy részüknek sikerült kapaszkodót találni, egy jó részüknek meg nem.

    Aztán eljött a bankok, meg a devizahitelek ideje.
    Orrba szájba nyomták a hiteleket, még azok is hozzájutottak akik ésszerűen gondolkodva hitelképtelenek lettek volna. Jelzáloghitelek.
    Aztán voltak, akik “túllőttek” a lehetőségeik határán.
    Új Suzuki 120 hónapra, 0%-os önerővel, házbővítés, még nagyobb ház építés.
    Az e,berek minha bevadultak volna, kontrollálatlanul eszüket vesztve vették fel a hiteleket. Megindult az egymás közti versengés, hogy “majd én megmutatom a szomszédoknak meg a falunak, ki is vagyok én!”
    Hitelből utazás Görögországba, Tunéziába, Egyiptomba.
    Hitelből videomagnó, lapos TV, mosógép, de még a kenyérpirító is.
    Kidobták a régebbi de még jól működő holmijaikat, mert az már “ciki volt”, mert a szomszédnak már volt új valamije. Miután már a törlesztők fizetése mellett megélhetésre nem maradt semmi, jött a Provident kölcsön…
    Aztán beütött a krach. – “Jött az utca”

    Ez nem mindenkire igaz, de jelentős az a réteg akire igen.

    Tudom, hogy sokan most azt mondják “nyomja a hülyeségeit it ez a ‘geci náci’, pedig csak azt írom le amit láttam, látok és tapasztaltam, tapasztalok.

    Az, hogy lehetett volna másképpen is talán a magam példája.

    Magas és mélyépítő technikus képesítésem van, mellette megvan a kőműves mester vizsgám is.
    1983-tól egy tényleg “kommunista cégnél” kezdtem mint fiatal építés-művezető. Ott is voltam gyakornok. 1985-ben elküldtek 6 hónapra vezetői (káder) iskolába még (számvitel), majd én lettem a cégnél az anyaggazdálkodási osztályvezető. Fiatalon, alig múltam 19 éves! Ott is dolgoztam egészen a bevonulásomig. Leszerelésem után visszatértem a céghez. Akkor már nagyon érződött a “változás szele”, a régi szakik közül sokan elmentek maszeknak, a főnökök (mind “hithű” párttag volt ugye 🙂 ) meg már a saját pecsenyéjüket sütögették, az-az építgették (cégvagyonból mi másból) a saját KFT-jüket. Aztán a cég átalakult KHT-vá, önkormányzati céggé.
    Na én akkor léptem le – megvoltak a nyomós okaim, röviden sok dologhoz nem akartam asszisztálni.
    Kiváltottam az egyéni vállalkozóit, és összeálltam egy a cégnél is prímán dolgozó középkorú kőműves szakival. Épültek a házak, mi meg a kollégával nyomtuk a munkát mint a vadbarmok. Többségében a háziak adták a segédmunkát, mi pedig a szakipart.
    Rövid időn belül elismert “teammé” váltunk, hívtak bennünket.

    Látástól vakulásig dolgoztunk, valahogyan sejtettük, hogy többől fog állni a világ mint három nap.

    Volt olyan, hogy ketten egy háromszintes 120m2 alapterületű családi házat másfél hét alatt levakoltunk belülről mennyezetestől oldalfalastól. Ez 16m3 homokot+cement+mész+víz jelentett, amit kézzel mertünk fel a beton plafonra és a tégla falakra. Esténként még a fejünk is remegett. Tudta, tudtuk ezt így sokáig nem fogjuk bírni, mert beledöglünk. Be is igazolódott, szegény kollégámat fél év múlva elvitte egy agyvérzés.
    Mivel én még fiatal voltam és semmi “affinitást” nem éreztem ahhoz, hogy még a 40 évet se érjem meg, váltottam. Tudtam, így nem megy.
    Alakítottam egy KFt-t.
    Az alapszerszámok eszközök (kőműves vasbakok, padlók, betonkeverő) megvoltak, vettem melléjük egy akkor már lenézett platós ZSUK-ot és egy 5 személye BARKAS-t.
    Nekem egy kétütemű kormányváltós Wartburg kombim volt. Akkor még lehetett jó szakikat találni, lettünk 9-en a cégbe. Én mint főnök és tulaj+8fő dolgozó. 3 kőműves, 2 ács és 2 segédmunkás. Ekkor 1993-t írtunk.
    1997-ig voltak meg az autók, egyedül az eszközök terén bővítettem. Állványok, gépek, stb. Pedig eddigre már majd minden “magára valamit adó vállalkozó” csili-vili kocsikkal járt, engem lesajnáltak, hogy milyen “csotrogánnyal csufoskodok” – Wartburg.
    Aztán amikor már kissé “biztonságban” éreztem magamat, 1999-ben lecseréltem a melós kocsikat. Vettem nagyon jó állapotú, de használt külföldi munkásautót, kettőt.
    Nekem nyugati kocsim (1982-es évjáratú Opel Ascona 1.6D) 2000-ben lett. (A Wartburgot nagyon kihasználtam, már tényleg nem találtam senkit, aki leműszakizta volna. -sajnáltam) EGÉSZEN EZIDÁIG MAGAM IS EGYÜTT VÉGEZTEM A DOLGOZÓIMMAL A FIZIKAI MUNKÁT, ESTE MEG A PAPÍRMELÓ.
    Még a megrendelőim is furcsán néztek rám, hogy “menő vállalkozó létemre” egy “szar öreg csotrogánnyal” járok, míg ők akik építkeznek, de “megengedhetnek maguknak”, egy sokkal jobb autót, én meg “smucigoskodok magammal szemben.” (Azóta persze már lecseréltük újakra a munkásautókat is ismét – semmi sem bírhatja örökké)
    Ja, közben 1998-ban elváltam a feleségemtől, az meg tudjuk mivel jár. – Azért nem kerültem a padlóra, “csupán” a lakásom lett oda. Az asszony összeállt egy menő étteremtulajdonossal. Én egy kis házat béreltem falun, amit aztán részletre megvettem. Ez ezzel járt.
    Aztán új párt találtam magamnak, hozzá költöztem a szüleivel egy házban éltünk. (Máig együtt vagyunk)
    A kis házat eladtam, az ő szülői házát felújítottuk. – Ma is abban élünk a fiúnkkal, a szülei már meghaltak – sajnos. Szerettem őket.

    Közben szerencsémre egy hazai multi szolgáltató hosszútávú szerződést kötött velem amit nemrég újított meg ismét 5 évvel, a bizonytalanság többé kevésbé megszűnt.
    Mellette még több helyen is vállalunk munkákat persze.
    Ma 17 dolgozóm van, telephelyem irodával, egy kisebb csarnokkal, és raktárépületekkel.
    A dolgozóim átlag 250ezret visznek haza, fizetett szabadságuk van, havi 5000Ft cafetériát kapnak és félévente új munkásruhát és egyéni védőeszközöket. Napi 8órát, heti 5 napot dolgozunk. Hétvége csak akkor van (plusz pénzért), ha valami nagyon sürgős. Minden dolgozóm a saját otthonában él, nem úsznak az adósságban (óva intettem mindig őket), van autójuk, a családjukról pedig tudnak gondoskodni.

    Nekünk lett egy kisebb (70m2-es) nyaralónk 900m2-es telekkel ami akár lakható is a Balaton északi partján. Egy összedőlt romot vettem meg, ami helyére építettem. Talán ha a páromml négyszer voltunk külföldön (Görögország, Horvátország, Portugália, és utoljára Albánia) nyaralni, inkább a Balatonon szeretünk lenni, ott érezzük jól magunkat. Elterveztük, ha majd a fiúnk megnősül, mi oda fogunk leköltözni. Nekünk bőven elég és jó, van benne tágas vendégszoba is ahova majd a leendő unokákkal letudnak jönni meglátogatni bennünket.

    Ma sem játszom a “királyt”, egy 11 éves JEEP Liberty terepjáróm van saját autóként, megbízható gazdaságos járgány, megvagyok vele elégedve. Igaz ezt újonnan vettem és karban is tartatom.

    Ahogy visszagondolok és körülnézek, azok akik annak idején lesajnáltak most hol vannak? Eltűntek a ködben. “Túllőtték magukat”, oda lettek a csili-vili palotáik, a luxusautóik. Rengeteget ismerek, akik szó szerint csak tengődnek, mert azt hitték három nap a világ ugye.

    Mielőtt bárki leburzsujozna, hát csinálta volna utánam. Amit elértem nem ingyen volt és van, mindenért rohadt keményen meg kellett dolgoznom és küzdenem.

    Itt vagyok 50 évesen és nincs “hiányérzetem”.

    Bocs, hogy hosszú voltam…

    • cicvarek szerint:

      Egy a lényeg, manapság már úgy is az utcára kerülhetsz. hogy tartozásod sincs, csinálnak altatják és benyújtják a vastag számlát. Jó esetben kapsz értesítést az árverezésről.
      A dev. hitelekért, providentért már rég a nyakát kellett volna venni jópár zsidráknak.

    • vitorla123 szerint:

      Ezt szeretnénk,hogy mindenki így élhessen mint te és a párod!Meg lehet csinálni egy vegyes tipusú gazdaságban.Talán kevesebb munkával is és nagyobb haszonnal!Valami ilyen van a kommunista Kínában is.Mert mindegy,hogy a macska fekete vagy fehér lényeg,hogy a lakosság jól éljen!

      • "Szélsőjobb" :D szerint:

        Vitorla. – Miért mindenki?
        A LUSTA, A LÉHA, A NEMTÖRŐDÖM IS????

        Tudod ezt a marha nagy egyenlősdit egyszer a Szovjetunióban már kipróbáltáka Lomonoszov egyetemen mondhatni “laboratóriumi körülmények között”. A kísérlet apropóját az adta, hogy valahogyan lekommunikálják az “alsóbb rétegekkel”, miért is vannak egyenlőbbek (kiváltságosak) az elviekben teljesen egyenlők között.
        Amerikában a YALE-n is megismételték ezt a kísérletet, de ott azt akarták vele bizonyítani, hogy miért nem működő képes a teljesen egyenlő emberek társadalma, az az a kommunizmus.

        Mivel a szovjet kísérleti eredmények publikálása mondhatni “nagyon árnyalt” volt, ezért most az amerikaiét írom ide le. – végén azért röviden a szovjetét is.

        Ez a kísérleti program 5 fázisból állt.

        Szóval a hallgatók egy kiválasztott (vegyes képességű, tudású) csoportját annak teljesítményét elkezdték osztályozni.

        Először, az első szakaszban egyénenként.
        Itt a várt eredményt kapták, voltak kiváló, közepes és nagyon gyenge osztályzatok is.
        Majd a programot vezető dékán bejelentette, hogy mostantól nincs egyéni osztályzat, hanem a csoport összességének a teljesítményét értékelik. Közölték azt is, hogy azért az egyéni eredményre is kíváncsiak, habár azt nem veszik figyelembe, csakis az “összesítettet”: viszont minden szakasz után azt leközlik. Valamiféle sikerdíjat, jutalmat is kitűztek a csoport egészének (nem egyénnek!) amennyiben a jó színvonalat (4-es osztályzat) elérik a program végére
        A második szakaszban az átlag alig lett közepes. A kiválók hozták a maguk színvonalát, a közepesek a közepest, a gyengék a gyenge eredményt.
        A harmadik szakaszban a kiválók még jobban nekiveselkedtek, még a közepesek is elérték “csúcsjáratukat”, kicsivel jobban teljesítettek – a gyengék pedig a szokásosát.
        A harmadik szakaszban már majdnem, de csak majdnem sikerült elérni a kitűzött jó eredményt.
        Mint feljebb írtam, az egyéni elért eredményt közölték, de nem vették figyelembe, csak a csoport összességét.
        A negyedik szakaszban az eredmény ismét csak átlagos lett.
        Ugyanis a kiválók még az előzőnél is jobban nekiveselkedtek, addig az átlagosak már csak a közepes alatti eredményt hozták, míg a gyengék – SEMMIT!
        Az ötödik szakaszban pedig MEGBUKOTT AZ EGÉSZ CSOPORT!

        Miért is?
        Elemezve a dolgokat a következőre jöttek rá (ugye figyelték az egyéni teljesítményt is, csak éppen nem tartották számon, csakis az egész csoportét)
        A második szakaszban mindenki hozta a formáját, az az “letesztelték egymást” a diákok.
        A harmadik szakaszban a kiválók és a közepesek mégjobban nekiveselkedtek, majdnem sikerült az sikeres eredményt elérni, de a gyengék nemigen erőltették meg magukat, csupán hozták a formájukat.
        A negyedik szakaszban a kiválók elérték “kapacitásuk csúcsát”, míg a közepesek már csak épp hogy gyengén teljesítettek, a gyengék pedig sehogy. az utolsó két csoport látva a leközölt egyéni eredményeket úgy gondolta, hogy majd a kiválóak megoldják helyettük és hozzák a “nívót”.
        Ötödik szakasz a bukás: Miután a kiválók látták-tapasztalták, hogy ha belegebednek sem sikerül a célt elérni a másik két csoport “közönye” miatt – ők is feladták.

        Az amerikaiak ezzel prezentálták a kommunizmus működőképtelenségét.

        Visszatérve a szovjet kísérlet eredményeinek lepublikálására, az elvtársak a következő nyilatkozatot (nem szó szerint) adták le.

        A jó teljesítményt szükséges díjazni, hogy megfelelően inspirálva legyen aki felülteljesít. Az ilyen embereket ki kell emelni és többletjuttatásokkal kell ösztönözni.

        Durr bele mi? Már bukott is Marx meg Lenin!

        • fatum szerint:

          A bukta modellezés módja volt. Minden embernek eltérnek a képességei. Más és másban tehetséges. Ha valaki választhat önként akkor a számára tökéletes munkát választja. Abban viszont kiváló mert örömmel csinálja. A modellekben ugyanaz a munka volt mindenkinek.

          • 123 szerint:

            A modellezés módja azért nem bukta, mert az emberek nagyrésze az élete folyamán arra sem jön rá, hogy mihez volt tehetsége. A másik pedig, mi van ha túl sok a tehetséges politikus, jogász, művész, sportoló …stb, azoknak kénytelen leszel más munkát adni, amit akkor már nem annyira szívesen végez. A harmadik pedig, hogy az emberek jó része több akar lenni a másiknál és ezért tesz is. Szóval nincs egyenlőség és amíg nem leszünk egyenrobotként gondolkodó lények, addig csak utópia az egész egyenlősdiség 🙂

        • V.kutya szerint:

          A világ meghaladta ennek a kísérletnek a jogosultságát, mint ahogy meghaladta az elmúlt, (majdnem) kommunista rendszerek működését is.
          Ez igaz a lenini típusú, bolsevik berendezkedésre.
          A kínai modell viszont egyelőre verhetetlen. 30 éve még kötelező volt fikázni őket elvtársi szinten, ma pedig ők nyitnak közép-európai fejlesztési irodát nálunk.
          Kínát ma úgy hívják, hogy “a világ gyára”. Gyakorlatilag mindent ők állítanak elő, amire az van írva, hogy “Made in Germany”, azt is ők, bizony! A hagyományos minőségű Bosch sarokcsiszoló, kínai gyárban készül.

          • egy paraszt szerint:

            Igen, meg a föld szennyezésének a fele, mert a termelési költségek leszorítása, más országok teljes ipari szegmensének tönkretétele a cél.
            Kínára még ma is az exportvezérelt aszimetrikus gazdaságszerkezet a jellemző.
            Kezdték ping.ponglabdával és pamutpólóval.
            Az USA szőnyeg és textiliparát 15 év alatt küldték padlóra, gyerek és rab-katonai munkaerő alkalmazásával, elszegényített állampolgárokkal, erős állami szubvencióval.
            Ez így indult valamikor a csoda vagy 40 éve, ne feledjük, hogy éhező emberek robotjával volt kikövezve a dicsőség útja!

            Mint mikor elindultak a valamikori bankárok a szatócsboltból, minden fillért visszaforgatva az “üzletbe”. Az hiszem ennek történelmi illusztrációja nem szükséges, mert nem csak skót viccek vannak!
            Ami viszont egyedi, hogy a kínai vezetőknek volt akkora hatalmuk , hogy megtehették és relatíve “értelmesen” használták ki. Igaz milliók haltak bele, nemzetiségek pusztultak ki, de volt erejük végigvinni, ami a szovjeteknek sem sikerült!

          • V.kutya szerint:

            Igen, Kína magára vállalta mások keresztjét, főleg az álszent nyugati, zsidó-keresztény kultúrájú nagy nemzetek mocskait is azzal, hogy átveszi tőlük a termelést, tehát a kvázi megrendelők – ha úgy tetszik: a licensz adók – mindig az európai fehér, és keresztény (vagyis fasiszta) ember.
            Kínát ma mindenki szidja, és persze főleg azok, akik nem dolgoznak semmit (országokra gondolok, akik vendégmunkásokat hívnak a saját vécéjük kipucolására is, sőt már segget sem törlik saját maguk, arra is külön emberük van).

          • egy paraszt szerint:

            azt hiszem elvesztettem a fonalat!

            keresztény= fasiszta?

          • V.kutya szerint:

            Persze hogy fasiszta. Az egész kereszténység lényege az. Szembe megy az evangéliumi tanításokkal, a népet nyomorgatják, sarcolják, a legelesettebb rétegeket megtapossák mint itt fenn a cikkben leírták: belerúgdostak egyet azokba, akik képtelenek a legcsekélyebb önvédelemre! Igen b.zmeg, ezek a keresztények, és annyi közük van Jézushoz, hogy oda valók lennének mind Ő mellé, a keresztre, a latrok helyébe – mert ők is jobbak voltak , mint ezek a farizeusok.
            A bűnös szegénység eszmeisége egyik legfőbb ismérve az álszent farizeusi gondolkodásnak.

          • egy paraszt szerint:

            Hja kérem ez az államhatalom idevágó jellemzése, ami ugyebár nem azonos a keresztény egyházzal és eszmeiséggel.

            Arról nem is szólva, hogy a keresztény egyházaknak a modernkori Európa államainak vezetésébe semmi, de semmi beleszólása nem adatott!
            Igen, az országokat a farizeusok vezették-tik!

            Jó lenne nagynéha benézni Isten házába, hogy bele ne háborodjunk ebbe a mai világba!
            “Mert Isten bennetek lakozik” sk.Jézus

          • V.kutya szerint:

            Sőt, tovább megyek: mi magunk vagyunk az Isten!
            Ez egy teljesen új paradigma, pár évtizede terjed el a filozófusok körében, és a kvantumfizikusoktól (!!!!!) ered, úgy bizony!
            Mi magunk vagyunk a Teremtő Isten, mert azt a világot hozzuk létre, amit látunk, tapasztalunk, és amikor azt látjuk, hogy valami nem jó, akkor azt hisszük, mindig mások a hibásak (ez esetben a hajléktalanok).
            A Teremtők mi vagyunk tehát.
            Na most, ezzel szemben a katolikus egyház minden létező tanítással ELLENTÉTBEN egy szörnyeteg, egy torzszülött, Jézus bottal kergetné ki őket az aranyozott templomokból, és a Vatikánt porig romboltatná (ha addigra nem feszítenék meg újra).

    • V.kutya szerint:

      Gratulálok, t. Szélsőjobb, szép munka, sok erőt és egészséget a továbbiakhoz!

  4. Frank Freedman szerint:

    Marsi és a többi szennycsatornánál az emberi nyomorúságot szenvtelenül a nézők szemébe mondó és ezért havonta több M-ó forintot felvevő fehérje-halmazok nem mások, mint hullarablók, akik a halálból és mások szenvedéséből hasznon hajtanak!
    Nem különbek a harctéri fosztogatóknál! Azok legalább az életüket kockáztatják egyfajta módon, viszont ezek a söpredékek légkondicionált stúdiókból okádják a globál-moslékot!

  5. .... szerint:

    v.kutya
    Én nem vok félig Kinai, mint vitorla et., de Kina sztem nem pont az amiről Te írsz.
    A zsidó-keresztény kultúra egy maszlag, egy kitaláció. Etetés a népnek, mint a Finn -Ugor elmélet. Mert van keresztény kultúra és van zsidó média. A kereszténység nem volt soha zártan müködő egylet, mint ahogy a zsidóság mindig is egy befelé forduló a világtól távolságot tartó belső életvitelű csoportok törzsi szövetsége.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.