Ma is ledőlt egy emlékeztető

A dévaványai téglagyár pontos alapítási éve nem ismert, de bizonyítható, hogy 1910-ben a dévaványai takarékpénztár kölcsönnel segítette a tégla- és cserépgyár megalakulását – derül ki Szűcsné Horváth Margit tanulmányából.

A második világháború alatt a berendezések elpusztultak, elkallódtak, az épületek megrongálódtak. Az eredeti szárítónak épült színeket a lakosság széthordta téglánként, faelemenként. A legnagyobb probléma az volt, hogy a téglagyári munkások is szétszóródtak. A világégést követően viszont nagy szükség volt az építőanyagra.
A telep 1948-ban indult újra be, akkoriban 500-600 ezer téglát égettek ki évente. A tégla kézi veréssel készült, pedig az 1910-es években immár gőzgép hajtotta a tégla- és cserépprést. Az államosítás után kezdődött el a gépesítés, Diesel-erőgép, téglaprés és törőhenger segítette a munkát. Ekkor már évente 2,5 millió tégla készült, 1970-es években pedig 8,5 millió.
A rendszerváltás idejére ezek a fejlesztések már elavultnak számítottak – beleértve az égetőkemencét is –, ami miatt mindenképpen fejlesztésre szorult az üzem. A rendszerváltást követően – bérleti szerződés alapján – magánvállalkozásba került a téglagyár.
Több tucatnyian voltak kíváncsiak vasárnap délelőtt a téglagyári kémény robbantására: a legtöbben a Kisújszállási utcán várakoztak a pillanatra, illetve voltak, akik az egykor szebb napokat megélt üzem területének hátsó részén figyelték egyrészt az építményt, másrészt pedig az órát. Ugyanis az a hír járta, hogy kereken 11 órakor teszik a földdel egyenlővé a kéményt.
Gyermekkoromtól, 16 éves koromtól kezdve 48 évet dolgoztam itt, több munkakörben – mesélte Giricz Endre, aki néhány volt dolgozó társaságában ácsorgott a Kisújszállási utcán. Hozzátette, volt olyan időszak, amikor kézzel készültek a téglák, aztán jött a gépesítés és a villamosítás. Elmondása szerint havonta 500 ezer, de akár 800 ezer tégla is kikerült az üzemből, a termékeket vitték szerte az országba.
A bálvány ledöntésére nem kellett sokat várni, 11 óra után hallatszódott egy nagy robbanás, majd leomlott a kémény pillanatok alatt, nagy port kavarva. A porfelhő eltűnése, eloszlása hosszabb ideig tartott. A helyiek közül néhányan bekéredzkedtek az üzem területére, hogy emlékként elvigyenek egy-egy téglát a nagy halomból.

…A volt téglagyár területén több épületet elbontanának, rendeznék a környéket, egyébként pedig összességében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül ipari parkot alakítanának ki, erre már be is adták a pályázatot.
(Forrás:beol)
Bal-Rad komm: “…havonta 500 ezer, de akár 800 ezer tégla is kikerült az üzemből, a termékeket vitték szerte az országba…”-ma pedig “…emlékként elvigyenek egy-egy téglát a…”
-Igen! Emlékként! MAGYAR EMLÉKKÉNT! Addig, amíg az is el nem tűnik!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Ma is ledőlt egy emlékeztető bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Szaszi szerint:

    Ott éltek nagyszüleim.Nagyapám az odébb rég megszűnt rizshántolóban volt főmolnár,nagyanyám csomagoló,három műszakban.De ők jártak napszámban is Békés környékén,az ötvenes években gyapotot szedtek.
    Igen,ilyen is volt.
    A Túréban,a közeli tőzeg tóban sokat horgásztam süldő koromban.
    Már mindenki ki halt,akiket ismertem,egyre nő a temető,voltunk halottak napján látogatni.

  2. "Szélsőjobb" :D szerint:

    Vajon melyik Fideszes oligarcha kaszál ismét milliókat ezen az “Operatív Programon” belül?

  3. Próféta szerint:

    Sorra dőltek a gyárak, üzemek, gazdaságok, mára csak a puszta föld maradt és a külföldi rabszolga üzemek. De már ezek sem a nép érdekeit szolgálják.. A sok féreg és élősködő ellepte az országot, felzabálnak mindent. Az ország önellátását megszüntették.
    Az emberek vagyonát kicsalták, ellopták.
    A lakosságot deportálták, a fiatalokat külföldre, az időseket a halálba.
    Meddig lehet ezt még fokozni?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.