Gátlástalanul

Egymilliárd forintos ingatlana van Tiborcz Istvánnak egy ipari parkban, ahova a kormány csábít befektetőket

kor

Teljes gőzzel beindult a kormányzati gépezet, amikor 2014 végén Komáromban bezárt a Nokia helyi gyára, és ezzel eltűnt az ipari park legnagyobb szereplője.

Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági miniszter még a gyár bezárása előtt – akkor még államtitkárként – utasította a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezetőit, hogy gyorsítsák fel a tárgyalásokat azokkal a cégekkel, amelyek Komáromban terveznek beruházást indítani. Két nagy beruházás azóta meg is valósult, és uniós támogatásból a város is fejleszteni kezdte a parkot, hogy még vonzóbb legyen a befektetni kívánó cégeknek.
Néhány hónapja aztán ennek az ipari parknak az egyik értékes ingatlanában szerzett többségi tulajdonrészt a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. Az még nem világos, hogy Tiborczék miként fogják hasznosítani ezt a hatalmas telephelyet, de a város vezetése nemrég még úgy számolt, hogy ezt az ingatlant fogja használni egy dél-koreai autóipari cég, amely a magyar kormány csábítására érkezne az országba.
Tiborcz István augusztusban jelent meg többségi tulajdonosként egy győri milliárdos, Paár Attila WHB Ingatlan Kft. nevű cégében. Tiborcz a 166 millió forintos törzstőkéjű cég tulajdonrészének 75 százalékát vásárolta meg tőle. A cégiratokból nem derül ki, hogy a miniszterelnök veje mennyit fizetett az üzletrészért, de ezzel hozzá került a cég idén vásárolt értékes komáromi ingatlanának a többsége is.
A WHB Ingatlan márciusban vásárolta meg a komáromi ipari park egyik régóta elhagyott üzemét. Az ingatlan közvetlenül a 2014 óta üresen álló volt Nokia gyár mellett fekszik. Egykor a Perlos nevű nemzetközi cég gyártott itt műanyag alkatrészeket a Nokia mobiltelefonjaihoz, de a cég magyarországi vállalkozását már 2009-ben ledöntötte a lábáról a gazdasági világválság. A 3,7 hektáros telken álló 13 ezer négyzetméteres üzem azóta nagyrészt üresen áll, és a Perlos próbált túladni rajta. 2012-ben egyszer már majdnem sikerült, egy kínai tulajdonú cég ezt a helyet nézte ki napelemgyárnak. A napelemes cég akkori vezetőjétől úgy tudjuk, hogy a 4,5 millió eurós vételárból 900 ezer eurót ki is fizettek foglalónak, de aztán a tulajdonosok meggondolták magukat, és visszaléptek az üzlettől.
A gyárat végül 2016 március végén sikerült eladni a WHB Ingatlan Kft.-nek. A WHB Ingatlan ügyvezetője, Tóth Csaba titoktartási kötelezettségükre hivatkozva nem árult el további részleteket az ingatlanvásárlásról, így azt sem, hogy pontosan mennyit fizettek érte. A Perlos tavalyi évzáró mérlegében az ingatlan 3,28 millió eurós értékkel szerepelt, ami akkori árfolyammal számolva 1,027 milliárd forintnak felel meg. A cég egyik munkatársa megerősítette, hogy ez volt az ingatlan könyv szerinti értéke, és azt mondta, hogy “körülbelül ennyiért is adtuk el”. Az ingatlanon nincs jelzálog, így a tavaly alig 8 millió forintos forgalmat bonyolító WHB Ingatlan valószínűleg nem hitelből vette meg az egymilliárd forintos épületet.
A WHB Ingatlan ügyvezetője a kérdésünkre azt írta, hogy a megvásárolt gyárépület egy részét bérbe adják egy szállítmányozással, fuvarozással foglalkozó cégnek, de nem zárható ki az sem, hogy a jövőben tovább értékesítik az ingatlant.
A miniszterelnök vejének több cégben is van érdekeltsége, de a legjövedelmezőbb vállalkozását, az Elios Zrt-t tavaly tavasszal eladta annak a Paár Attilának, akitől most megvette a WHB Ingatlan többségi tulajdonrészét. Az Elios állami megrendeléseknek köszönhetően lett 8 milliárdos forgalmú piacvezető cég a LED-lámpás közvilágítások piacán. A cég tavay rekordnyereséget, 900 millió forintot termelt, ezt már az új tulajdonos, Paár cége vette fel. Tiborcz Istvánnak jelenleg egy informatikai cég a legjövedelmezőbb vállalkozása, abból tavaly közel 400 milllió forint osztalékot vett ki.
A koreai üzlet
Amikor november közepén a WHB ingatlanánál jártunk, a főbejárat kerítésénél állva a bérlőnek semmi nyomát nem láttuk, az épület teljesen üresnek, elhagyottnak tűnt. A hatalmas udvaron csak egy autó állt, közvetlenül a portásfülke mellett. A fülkéből előbújó biztonsági őr is azt mondta, hogy az épület üres, senki nem használja, és megjegyezte azt is, hogy nemrég eladták. A hatalmas csarnok mögötti útról viszont egy felirat nélküli kamiont láttunk az épület egyik hátsó kapujánál.
Az egykori Perlos-gyár az ipari park szélén fekszik, a kerítése mellett rögtön egy uniós beruházást hirdető tábla áll: az önkormányzat tavaly 600 millió forintos támogatásból újította meg az utat és a közvilágítást többek között a Nokia utcában is. Nemrég két új cég, a lengyel Alumetal és az elektromos buszokat gyártó kínai BYD indított gyárat az ipari parkban, mindkettő kormányzati támogatással. A város vezetői azt remélik, hogy ez a két vállalkozás és a hamarosan megépülő Duna-híd újabb autóipari cégeket vonz majd az ipari parkba, ezért nemrég 40 hektárral bővítették is a területét.
A Nokia gyár bezárásakor a lengyel Alumetalon kívül a dél-koreai Woory Industries vezetőivel is tárgyalt egy komáromi befektetésről a Nemzeti Befektetési Ügynökség, és hamarosan sikerült is megállapodni velük egy új gyárról. A beruházás indítását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be 2014 november végén Szöulban egy dél-koreai-magyar üzleti fórumon, amin részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály gazdasági miniszter is. Akkor azt mondták, hogy a Woory Industries 2015 és 2018 között 38 millió dolláros befektetéssel indít majd gyárat Komáromban, és ezzel 150 munkahelyet teremtenek. A befektetésről azóta egyetlen hír jelent meg: Varga Mihály gazdasági miniszter idén február végén találkozott a Woory Industries képviselőivel, és tárgyaltak a leendő komáromi gyárról.
A beruházást a komáromi önkormányzatnál annyira biztosra vették, hogy már az ipari park térképén is feltüntették a cég logóját. A város honlapjáról is letölthető térképen a Woory Industries logója pont azon az épületen van, ami most Tiborcz István új cégének tulajdonában van. Tóth Nándor, az ipari park önkormányzati kapcsolattartója telefonon megerősítette a Direkt36-nak, hogy a Woory Industries ebben az épületben tervezett gyárat indítani, de hozzátette, úgy tudja, hogy a cég azóta elállt ettől a szándékától. Az önkormányzat az írásban küldött kérdéseinkre viszont már azt írta, hogy nincs információjuk a cég döntéséről.

kdel

Kérdéseinkkel megkerestük a dél-koreai céget is, de egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy továbbra is akarnak-e Komáromban gyárat indítani, és ha igen, akkor pontosan hol.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a beruházással kapcsolatos kérdéseinkre azt írta, hogy a 2014 novemberi bejelentés óta már több tárgyalásuk volt a Woory Industries képviselőivel, de egyelőre nem tudnak részleteket megosztani a beruházás ütemezéséről. Megjegyezték, hogy jelenleg is több kiajánlásuk illetve befektetői megkeresésük van a komáromi ipari parkkal kapcsolatban, az érdeklődő befektetők főképp a járműiparhoz kapcsolódnak. Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de egyelőre nem kaptunk választ.
A céges információkért az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.
(444)
Bal-Rad komm: Nommánmost! Annem a Pistájé, hanem a cégijé! Oszt’ jónapot! A Pista vejkó egy remek üzletember! Semmi köze a dolgokhoz annak, hogy Döbrögi lányának az ura.
-DE MEDDIG TŰRIK MÉG A MAGYAROK EZT A GÁTLÁSTALANSÁGOT?!
A csirkefarháton élő nyugdíjasok hada! A rabszolgabéren tartottak hada! A kukákból és ingyenkonyhákról élők hada! Az elüldözöttek hada! A becsapottak, kifosztottak hada!
Majd ha ezek a hadak beleunnak a hordaámításba!-na akkor lesz vége a gátlántalanságok sorának!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Gátlástalanul bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    Hát igen!Úgy néz ki,hogy Kína visszatér a nemzetközi kommunista mozgalomba!Értelemszerűen vezetni fogja!Már a magyar-Kínai Baráti Társaságban is beszélünk róla.

  2. Fergeteg szerint:

    Admin fontos kérdést tett fel: “DE MEDDIG TŰRIK MÉG A MAGYAROK EZT A GÁTLÁSTALANSÁGOT?!”
    A társadalom különféle csoportjai más és más módon alkalmazkodnak ahhoz az állapothoz, amire az ‘anómia’ szóval szoktak utalni, és ami a társadalmi integráció alacsony fokára, illetve az abból következő feszültségterhes állapotokra utal. A feszültség csökkentésének több módja lehet. Vannak, akik képesek és hajlandóak alkalmazkodni, méghozzá megengedett eszközökkel. Ezek a konform egyedek, ilyenek lehetnek például egy nagy, tartósan hatalmon lévő, igencsak megosztó pártnak a kedvenc szavazói. Mások szintén alkalmazkodnak, de már “kreatívan”, szembemenve a szabályokkal (“szerencsés” esetben olyan helyzetbe kerülnek, hogy a szabályokat ők maguk fogják átalakítani, tehát törvényesítik a “kreativitásukat”, így már jogszerűen nem is nevezhetik őket bűnözőknek). Lesznek, akik egyértelműen elutasítják azt, ahogyan a dolgok haladnak, de mégis beletemetkeznek valamibe, ami a rendszer része, és ezzel elterelik a figyelmüket a kínzó kérdésekről. Ilyen lehet például egy erőszakszervezet kiábrándult, de munkáját még maradéktalanul, sőt szinte kínos pontossággal elvégző tagja. Mások egy lépéssel tovább mennek, kivonják magukat a rendszerből amennyire csak lehet, igyekezve nem bűnözővé válni, ezzel persze saját magukat is rossz, néha egyenesen kilátástalan helyzetbe hozva. Végül akadnak, akik lázadnának, rendszerint őket szokták a legkíméletlenebbül kezelni. Ez van nálunk is, tetszik vagy sem, társadalmunk anómiás állapotát nehéz lenne tagadni. A szánalmas próbálkozások, amelyekkel kormányoldalról megpróbálnak új célokat és társadalmat összefogó érzéseket közvetíteni, hiteltelenek. Meddig még?
    Szerintem addig, ameddig a “bűvész” el nem követi az első nagyon súlyos hibáját, ami azután hozza magával a többit. Ez most már csak rajta (a “bűvészen”) és a társadalmi tartalékok lassan, de kitartóan csökkenő erején múlik. Amíg az ország kielégítően működik, és a nagyobb kutyákat legfeljebb csak megugatják a vezetői, addig itt lehetnek. Ők, vagy valamelyik másik falka. A globalizáció egyszerűen túl nagy csáberő ahhoz, hogy lemondjanak a lehetőségeiről, a nemzet pedig nem jelent nekik szoros kötelékeket, csak eszközt, amit használhatnak. Mire végképp tönkrevágják, addigra már tagjai lesznek annak a nemzetközi elitnek, amelynek a hazája tulajdonképpen az egész világ. Ha elüldözik is őket, lesz hova menniük, amennyiben túlélik. És miért ne élnék túl? Csak a náluk nagyobb kutyák tudnák átharapni a torkukat, de korántsem biztos, hogy ez az érdekükben áll. Ehhez tényleg óriási, a súlyosnál is súlyosabb hibákat kellene elkövetniük. Amikor pedig az egykor büszke ország végül – mert eljön ez az idő – romhalmazzá válik, a félelmetes gazdagság és a mélyszegénység egymástól élesen elütő, akár falakkal és biztonsági őrséggel elválasztott, egymással már minimális kapcsolatot sem tartó csoportok által lakott tájékává, és abba az állapotba kerül, amikor – esetleg – a nagyobb lázadások után rendszerdöntés lesz (bár ez nem törvényszerű), talán megkezdődhet valamiféle újjáépülés. De még ez sem lesz feltétlenül igaz. Ha rossz sorsunk úgy hozza, hogy ütközőzónába tesznek a nagyobbak, és társadalmi tartalékaink annyira lecsökkennek, hogy már képtelenek leszünk használni a korábban felhalmozott tudást és eszközöket, akkor jobb, ha már most elkezdjük tanulmányozni az olyan országokat, mint például Afganisztán.

  3. petymeg szerint:

    Mit akarunk mi itt ugrálni?Még ha Úgy is lenne,hogy győz az ígazság meddig tartana?A mostani gennyedékek magán hadseregei/pintér,csányi,tek,stb/ úgy elsöpörnék az estleg nép mellé álló karhatalmat,katonaságot mint a pihét/nem akartam vulgáris lenni/! Vajon miért raziázzák a képbenlevő embereket, mert félnek és készülnek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.