A félrebeszélés sikere

Egy uniós felmérés kiderítette, miért szavaznak az emberek a Fideszre

zas

A protestszavazók és a populista politikusok az Egyesült Államokban és Európában is alapjaiban rengetik meg az évtizedek óta beágyazódott politikai rendszert. Egy reprezentatív uniós felmérés azt próbálta kideríteni, hogy mi állhat a változások hátterében.

Az unió 26 országának 15 ezer állampolgárával készült interjút tartalmazó tanulmány kimutatta, leginkább a globalizáció miatti aggodalmak osztják meg a társadalmakat. Míg az európai polgárok 55 százaléka lehetőségként tekint a globalizációra, 45 százalékuk valós veszélyforrásnak véli azt.
A trendek alapján kimutatható, hogy minél kevésbé iskolázott, minél kevesebb jövedelemmel rendelkezik és minél idősebb a válaszadó, annál inkább tekinti fenyegetésnek a globalizáció térnyerését. Az is egyértelműen látszik, hogy ezekből az aggodalmakból leginkább a jobboldali populista pártok profitálnak.

A Bertelsmann Stiftung által készített felmérés elsősorban azt vizsgálta, hogy miként hat az európaiak politikai beállítottságára az értékrendszerhez, a globalizációhoz és a gazdasági helyzethez való személyes hozzáállás. A válaszokból az derült ki, hogy míg a liberális, illetve konzervatív értékrendszer kevésbé határozta meg a politikai irányultságot, a globalizációval kapcsolatos félelmek, vagy reménységek sokkal inkább.
Mennyire különbözünk Európától?
Európai szinten a válaszadók teljesen megosztottak az értékrendszert illetően. A tradicionális, illetve progresszív értékeket vallók szinte ugyanolyan százalékos arányban voltak a megkérdezettek között. A gazdasági helyzetet illetően már nagyobb volt az eltérés, az interjúalanyok 65 százaléka úgy véli, gazdaságilag biztonságban van, míg 35 százalék válaszolt úgy, hogy bizonytalan ilyen szempontból.
Az uniós országokat vizsgálva egy érdekes jelenségre lettek figyelmesek a tanulmány készítői: annak ellenére, hogy a globalizációtól való félelem a társadalmakat szinte teljesen kettéosztja, az értékrendszert tekintve hatalmas eltérések vannak a tagállamokat tekintve. Míg Franciaországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban a többség ragaszkodik a hagyományos értékekhez, Ausztriában, Németországban és Magyarországon éppen ellenkezőleg, a progresszív értékrendszert vallók száma a kimagasló.
Magyarország a globalizáció okozta aggodalmakat tekintve 2 százalékkal múlja felül az uniós átlagot, míg az értékrendszert tekintve 12 százalékkal kevesebb a hagyományos értékekhez ragaszkodók száma.
A vidéken lakók, az idősek és a férfiak
Jelentős eltéréseket lehet tapasztalni a különböző társadalmi osztályokat vizsgálva. Az iskolázottságot vizsgálva az látszik, hogy minél magasabban kvalifikált egy állampolgár, annál inkább lát a globalizációban lehetőséget, miközben sokkal kevésbé érinti a létbizonytalanságtól való félelem.

Talán nem véletlen az sem, hogy a legtöbb országban a populista pártok elsősorban a vidéki választópolgárok körében a legnépszerűbbek, hiszen a körükben mindhárom pontban jóval nagyobb a magukat fenyegetve érzők aránya, mint a nagyvárosok lakói között.
A nemek között is észrevehető némi eltérés. Míg a férfiakat kevésbé érinti az egzisztenciális létbizonytalanság, sokkal inkább nyitottak a hagyományos értékekre, mint a hölgyek.
Kilépnének az EU-ból, ellenzik a melegházasságot
Szintén az uniós átlagot tekintve, a globalizációban csalódott választók mintegy fele hajlik arra, hogy az országa kilépjen az Európai Unióból, miközben a többségük ellenzi a bevándorlást. A szavazók mindössze 9 százaléka bízik a politikusokban, és csak a 38 százalékuk elégedett a demokráciával. 57 százalék szerint túl sok a külföldi az országban, 29 százalékuk ellenzi a melegházasságot, harmaduk pedig kamunak tartja a klímaváltozást.
Az életkort tekintve az idősebbekre sokkal inkább hatnak a gazdasági nehézségek, s bár az értékrendszerük az idő múlásával jelentősen nem változik, a globalizációt az öregebbek sokkal inkább tekintik veszélyforrásnak, mint a fiatalabbak.

Azok az alanyok, akik saját bevallásuk szerint nyitottak a progresszív értékek felé, sokkal inkább nyitottak az uniós tagság felé. A saját politikusaikban ugyan nem bíznak, de 46 százalékuk jó államformának tartja a demokráciát. Mindössze minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy nem szabadna mindenki számára elérhetővé tenni a házasság intézményét, s jóval kevesebben vannak azok is, akik kitalált dolognak tarják a globális felmelegedést.
Ki profitál a legtöbbet az aggodalmakból?
A politikai irányultságot tekintve a globalizáció legnagyobb ellenlábasának a németországi AfD tekinthető. A szélsőjobboldalinak tartott párt szavazói tartanak leginkább a globalizáció negatív hatásaitól.
Ha a gazdasági bizonytalanság kategóriáját tekintjük, akkor a Marine Le Pen féle Nemzeti Front az abszolút éllovas, a francia szélsőjobboldali párt szimpatizánsainak 67 százalékát érintik ezek az aggodalmak.
A hagyományos értékrendszert vizsgálva a lengyel Jog és Igazságosság, a francia Nemzeti Front és a holland Szabadság Párt támogatóinak is a kétharmada ragaszkodik inkább a tradíciókhoz.
A Fidesz, vagy a Jobbik?
Az uniós tanulmány a Fideszt és a Jobbikot is a jobboldali populista pártok közé sorolja. A kormánypárt két pontban is felülmúlja Vona Gábor pártját, amely csak a gazdasági bizonytalanságot tekintve előzi meg Orbánékat.
Amennyiben az összes parlamenti frakcióval rendelkező pártot nézzük, a vízválasztó hazánkban is a globalizációhoz való viszonyulás. A felmérés szerint a globalizáció legnagyobb támogatójának az LMP, míg legnagyobb ellenzőjének a Fidesz tekinthető.

A gazdasági létbizonytalanság leginkább a KDNP és a Jobbik szavazóit sújtja, míg a progresszív értékrendszer éllovasának szintén az LMP tekinthető.
(atv)
Bal-Rad komm: A globalizáció-aminek gyakorlatilag áldozatául esett Magyarország és a magyar nép! Köszönhetően a rendszerváltó rablóhordáknak! Értelemszerű, hogy a magyarok többsége már a kifejezés hallatán fázni kezd.
“…A felmérés szerint a globalizáció legnagyobb…ellenzőjének a Fidesz tekinthető…”
-Úgy bizony! A döbrögista horda! Hogy MIÉRT?
HÁT MERT AZT HARSOGJÁK! Miközben Döbrögi ELSŐKÉNT ÍRTA ALÁ az uniós rablók küzül a Kanada-EU szabadkereskedelmi egyezményt! Ami a globalizáció újabb keltetőánya!
Íme a döbrögista horda kettős kommunikációja itt is tetten érhető! HAZUDUNK ÉJJEL-NAPPAL! AZT HAZUDJUK, HOGY JÓTÉKONYKODUNK, KÖZBEN LOPUNK!
Persze Döbrögi NEM A MAGYAROKNAK mondta, hogy “ne azt nézzék amit mondok, hanem AZT NÉZZÉK AMIT CSINÁLOK!”
Az amerikaiaknak mondta! És úgy csinál!
A MAGYAROKNAK nemmzetthyeskedik! És mivel a magyarok hárompercenként ezt hallják-elhiszik amit mond!
A MAGYAROK NEM A SZEMÜKNEK HISZNEK! A MAGYAROK A FÜLÜKNEK HISZNEK!
Persze-amint az időközi választások eredményei mutatják-még nem okvetlenül a hordára szavaznak! Csakhát az eredmény az ÚGY JÖN KI! “AZT KELL NÉZZÉK AMIT CSINÁLOK!”
Így!-ILYENRE-LETT CSINÁLVA! Tákolmányosan.

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

A félrebeszélés sikere bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Istvan szerint:

    A kommenthez:ez így igaz

  2. Kovács szerint:

    “Az iskolázottságot vizsgálva az látszik, hogy minél magasabban kvalifikált egy állampolgár, annál inkább lát a globalizációban lehetőséget, miközben sokkal kevésbé érinti a létbizonytalanságtól való félelem.”
    Ha igaz a felmérés akkor is nem az a sulykolni akart állítás az igaz, hogy lám-lám az okosak hívei a globalizációnak, hanem a felmérés pontosan azt mutatja, hogy az iskolázottság gyakorlatilag az agymosottsággal szinonima .
    A kevéssé iskolázott emberek nem csak saját lét-élményeiken keresztül, hanem ösztönösen, a lelkük mélyén érzik a globalizáció veszélyeit, míg az iskolázott embereket nagyobb részét ( tisztelet a kivételnek ! ) elhülyítették, illetve lényegében ők alkotják a pénzhatalom számára a potenciális és tényleges komprádor menedzser és burzsoá réteget.

    • .... szerint:

      Csatlakozom, azzal, hogy az iskolázottságon kivül az anyagi létszintjükkel is arányosan kéne összevetést tenni. Mert nincs adat, hogyan vélekedik a szegény, de tanult, vagy jólétben élő, de iskolázatlan egymáshoz képest.
      A másik itt nem szereplő, de már láttam olyan kutatást, mely azt vizsgálta, mennyire vagyunk tisztában egy szó, egy fogalom meghatározásával. pl. a globalizációt nagyon sokan simán az utazás könnyítéssel , a kapcsolatok könyebbségével azonosítják. Ezért támogatják. Mert ha van sok pénzük utaznának, és utaznak is, a könnyebbségre szívesen szavaznak. Ha tudnák a fogalom teljességét, már lehet más lenne a véleményük.

      • vitorla123 szerint:

        Máshol már megemlítettem a nappalin végzet egyetemisták szemléletét.Vagy ötven éve megy az antikommunista szemlélet kialakítása az egyetemeken.Nekem a Tüzér Tanszékvezetőm,Horthy alezredese volt.Kiváló szakember volt.Ha ügyeletes tiszt volt ma kapuba kikérdezte a világ irodalom remekeit és ha nem tudtuk ,menni kellett a könyvtárba olvasni.Szemléletet adott!Persze “drót” százados felülírta!Ugyan ezt tapasztaltam “civil” tanintézetekben is.Szóval az Orbán szemlélete nem a semmiből jött át,hanem a “szakértők “átörökítették.Nem elég,hogy a Horthy magyar szegény ellenes politikáját a világháborúban kiszolgálták,még ráadásul át is örökítették.Ezzel nem bírunk ma.Már felrémlik a magyarság asszimilációja német-angol rellációban de még mindig folyik a magyar ellenes intézkedések sorozata.Persze nemzethy alapon

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.