A tudatosság hiánya…

Égetéssel gyilkolunk – Szegénység és információhiány miatt fullasztó a levegőnk

fstu

SZEGÉNYSÉG ÉS INFORMÁCIÓHIÁNY.
Vélhetően e két okra vezethető vissza, hogy európai viszonylatban Magyarországon a legszennyezettebb a levegő, számos vidéki településünkön pedig rosszabb, mint a hírhedten szmogos Pekingé. Az okok egyértelműek: a rossz fűtési szokások, a lignittől a rongyon át a nedves fáig.

A légszennyezésért már nem a szocialista nagyipart és a füstfelhőket eregető járműveket kell okolni – a fő mumus a rossz fűtési szokásunk.
Sokakban él a tévhit, hogy a levegő szennyezettségének fő felelőse a közlekedés. Felelőse, de nem elsődlegesen, ugyanis az a füstfelhőket eregető járművek kiszorulásával jelentősen csökkent. A másik tévhit az iparhoz kötődik. Ez sem alap nélküli, ám a szocialista nagyipar összeomlásával a gyárkémények a korábbi füstnek és koromnak csak a töredékét eregetik a levegőbe.
A légszennyezés két fő felelőse manapság – különösen vidéken – az avarégetés és a háztartási tüzelés.
Bár az avarégetés csak időszakosan okoz légszennyezést, viszont akkor annál nagyobbat. Érdeklődésünkre Urbán Csilla, a Humusz Munkaszövetség programfelelőse elmondta, hogy a kerti hulladék égetése tavaly március óta tilos az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében.
Aki a rendelkezést megszegi, az alsó hangon százezer forintos büntetésre számíthat, amely akár félmilliósra is rúghat. De nem mindenki sért jogszabályt, aki éget, ugyanis a törvényben ott a kiskapu: az önkormányzatok kijelölhetnek olyan napokat, amikor mégis szabad az égetés.
Így aztán éget is a magyar, amennyi a csövön kifér. S nem tudja, hogy a levegő mérgezésével közben magát is, a környezetét is gyilkolja. Ahelyett, hogy komposztálna a konyhában keletkező szerves anyagokkal együtt. Az ugyanis egy idő után virágföld minőségű humusszá alakul.
Észak-Magyarországon vizsgálta a falvak levegőjének minőségét Lenkei Péter. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője néhány külföldi szakértő társaságában a leginkább egészségkárosító, vagyis az egy mikrométernél kisebb részecskék számát mérte.
Amíg Jósvafőn az egy mikrométernél kisebb részecskéből „csak” 6–10 ezert találtak köbcentiméterenként, addig Miskolcon már 10–15 ezret. Ez hasonló a fővárosi értékhez. Bódvaszilason a domboldalban, ahol korán reggel még nem volt szennyezett a levegő, a részecskék száma 2800 alatti maradt, majd lent a faluban, a füstölgő kémények között megemelkedett 15–20 ezerre.
A Bükk hegyei közt, Répáshután a tiszta levegő helyett 35 ezer részecskét mértek köbcentiméterenként.
A „bajnok” azonban kétségkívül Arló, ahol délután négy-öt óra körül, amikor az emberek a munkából hazatérve begyújtottak, 110–120 ezerig meg sem állt a számláló.
Csak összehasonlításképpen: ha Peking legszennyezettebb részein, a főutak mentén 25–30 ezer körüli értéket mutatnak a műszerek, az már bekerül a világsajtóba. Ez az érték éppen a bükkábrányinak felel meg…
Az okok egyértelműek: a rossz fűtési szokások. Maga a szénfűtés nem lenne baj, ha a szén jó minőségű. De nem az. Ahol például az egyébként is alacsony fűtőértékű lignitet lapátolják a kályhába, ott rengeteg káros anyag kerül a levegőbe.
Valójában az ilyen szenet csak az erőművekben szabadna hővé alakítani, ott, ahol a kéményeken megfelelő a szűrő – ellentétben a háztartásokkal.
Szomorú kuriózumnak számít a rongyfűtés szokása, amely a füzesabonyi járásban terjedt el. A bálás ruha egy válogatóból kerül ki, ahol rendkívül olcsón adják a szállítmányok egyébként értékesíthetetlennek bizonyuló részét. De még így is jól jár a vállalkozó, hiszen különben neki kellene fizetnie a megsemmisítésért.
A legrászorultabbak pedig veszik, mert fűteni kell valamivel. Hogy közben a saját és környezetük levegőjét mérgezik? Bocsánat a hasonlatért: inkább a lassú rák, mint a gyors fagyhalál…
Elterjedt szokás a rászorulók között a szemét égetése is, amit bizonyít, hogy a téli időszakban a telepekre egyharmaddal kevesebb hulladék érkezik. Pedig ez az előző példákhoz hasonlóan veszélyes, különösen, ha műanyagot is tartalmaz.
Mit lehet tenni a jelenség ellen, tettük fel a kérdést Lenkei Péternek.
Jogszabály már most is tiltja a hulladékégetést (ide tartozik a rongy is), ám ez annyi, mint halottnak a csók: ha a rászorulók ki tudnák fizetni a bírságot, akkor már a megfelelő tüzelőre is telne…
Szigorítás helyett első lépés a lakóépületek szigetelése, illetve annak támogatása lenne. Mindemellett segítene a helyzeten a nagymértékű állami hozzájárulás a jó minőségű kazánok vásárlásához. És ami a nyugati országokban egyáltalán nem ismeretlen: a falvakban is érdemes távfűtésben gondolkodni. Messze ez a legolcsóbb, ráadásul környezetkímélő megoldás.
Addig is, amíg mindez megvalósul,
érdemes felvilágosító kampányokba
kezdeni – hasonlóan ahhoz,
amelyet a közelmúltban a Földművelésügyi
Minisztérium indított Fűts
okosan! címmel. Ennek segítségével
is érzékelhetik a hulladékkal fűtők,
miképpen teszik tönkre a kazánjukat,
a kéményüket és az egészségüket.
Nem lenne haszontalan megtanítani
a helyes fűtésre azokat, akik
ezen ismeretek híján vannak. Például
jó tudni azt, hogy aki nedves fával
fűt, az saját magával is kiszúr, mivel
a 20 százaléknál magasabb nedvességtartalmú
fa hőértéke alacsonyabb,
mint azé, amelyet kiszárítottak.
A légszennyezés elsősorban a
szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért
felelős, valamint természetesen
a légzőszervi problémákért.
S hogy mindennek hazánk lakossága
különösen ki van téve, bizonyítja a
tény: lakosságarányosan a világon
légszennyezés következtében Kína
után Magyarországon halnak meg a
legtöbben. Egymillió lakosra vetítve
938-an. Ez azt jelenti, hogy idén
több mint kilencezer áldozatot szed a
szennyezett levegő.
NINCS IDŐ KIVÁRNI
A levegő szennyezettségének több oka is van, osztotta meg véleményét érdeklődésünkre Stieber József, Bódvaszilas önkormányzati képviselője. Elsőként említette, hogy az Északerdő Zrt. szociális tűzifa gyanánt frissen vágott terméket értékesít a rászorulóknak. Márpedig aki igénybe veszi a juttatást, annak nincs annyi tartaléka, hogy megvárja, amíg kiszárad a fa, hanem a szállítás után nyomban fűteni kezd vele. Talán kevesen tudják, hogy az eltüzelt nedves fa szén-monoxid-tartalma 50-szerese, a koromtartalma pedig akár százszorosa is lehet annak, ami a kivágást követően legalább hat hónapig szárad. Különösen igaz ez akkor, ha valaki a nappal gyűjtött fát már este a kályhába veti.
Másik okként a hulladékégetést említette Stieber József.
Az országban anyagiak miatt ma már legfeljebb az új építésű házak egy részébe kötnek gázt, viszont annál gyakoribb, hogy a felhasználók visszaállnak a vegyes tüzelésű kazánra. Ezek egy része afféle házi hulladékégető műként funkcionál. Hulladékot csak akkor szabad égetni, ha olyan szűrőt, füstgázmosót építenek a kéményre, mint amilyen a nagy égetőkön van. Ha ez nincs – és a háztartásokban természetesen nincsen –, akkor a műanyag palack, a festett fa vagy éppen a használt pelenka súlyosan rákkeltő anyagokat bocsát ki égés közben. A magyar lakosság egyebek között ezért is él hat évvel kevesebbet, mint az Európai Unió légszennyezéssel kevéssé sújtott régióiban lakók.
Mit lehetne tenni? – kérdeztük a képviselőt is. Egyrészt a jogi háttér megerősítésére van szükség. Nem életszerű, hogy az égetéssel szabálysértést elkövető lakos ellen a járási központban lehet panaszt tenni. Mire kijön az ügyintéző, talán már egészen más a helyzet, nem beszélve arról, hogy ki sem jön. A megoldás második része a kizárólag száraz tűzifa árusítása, a harmadik pedig a katalizátorral felszerelt, korszerű tüzelőberendezések beszerzésének nagymértékű állami támogatása. Végül pedig a tudatformálásra nem évi néhányszor tízmillió forintot kellene költeni, hanem ennél sokkal magasabb összeget.
(szabadfold)
Bal-Rad komm: Ez az amúgy nem rövidke írás alighogy érinti a valószínűsíthető okot, a nyomort.
“…aki igénybe veszi a juttatást, annak nincs annyi tartaléka, hogy megvárja, amíg kiszárad a fa…”
Ennyi!
Bizony igaz, hogy komoly környezeti és egészségkárosító hatású a szemétégetés. A szociális körülmények is! De valami oknál fogva nem ez van firtatva, hanem a tudatosságra való nevelés. Mert a rossz fűtési mód az tudati kérdés ugye.
Az lesz majd a szép világ, ha a nyomorult úgy dönt, hogy ő és családja inkább megfagy, de nem kormol a birtokos orra alá! Mert ő tudatos!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

A tudatosság hiánya… bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. V.kutya szerint:

    Hát persze, hogy a jogi hátteret erősítik meg!
    Pár éve a jogi háttérrel megtiltották a hullajtott rőzsék szedését. Most megtiltják a szegényeknek, hogy melegedjenek!
    Vagyis, a szegénységre, és a nyomorra törvény a válasz.
    Egyébként pedig nem a szegény ember tüzel kazánnal jellemzően. A kazán pedig benyel mindent, ami éghető. Jó magyar szokás szerint rárakja a tőzeget (azt hiszi, hogy az szén), és lezárja, hadd fulladjon meg a környezete! Tavasszal és ősszel délben (!!!!) meggyújtja a frissen összehordott kerti szemetet, és gyorsan bespriccel, nehogy ő belélegezze, csak én, nekem lehet!

  2. Sub Zero szerint:

    Korábban már írtam, hogy 3 évet dolgoztam Svájcban egy hegyi faluban. A rekord -40fok és 10,6m magas hó! Fájuk volt rengeteg, ingyen elhozhatták volna egy asztalos üzemből. Senkinek sem kellett az ingyen fa, mert azzal tüzelni kell. Inkább gázolajjal fűtöttek. Állami támogatással 1CHF volt 1 liter, 4-5000 Frankba került egy szezon.

  3. Pierre szerint:

    Én itt Érden megfulladok, busszal járok de nem bírom már annyira ég a tüdőm ha kimegyek az utcára, mondanom sem kell hogy egy gyalogos sincs, mindenki kocsival jár, így a kutyának se tűnik fel.
    Nem tudok mit csinálni, amint lehet veszek újra kocsit….

  4. Paraszt szerint:

    Már előre van vetítve a törvényi megoldás
    2017 ben már csak gázzal lehet fűteni,,a fa is tiltó listán lesz,,
    Ezt megkerülendő a bőr színe dönti el,
    Ők lesznek a kivételezettek

    • Sub Zero szerint:

      Ezt honnan tudod?

      • vitorla123 szerint:

        Nagy a valószínűsége.Már fát sem lehet mázsára kapni nálunk!

      • Havasi Gáspár szerint:

        Ez megvalósíthatatlan. Rengeteg helyen nincs gáz bevezetve. És nem is lesz, mert nincs miből. A kéményeket is át kell építeni. Kellene egy évtized. Számos helyre nem is lennének képesek elvezetni. A tartályos gáz meg olyan drága, hogy az emberek egy jó részének az éves jövedelme sem lenne elég ( azt is telepíteni kell, ami szintén szép kis summa).
        Hozzá tenném, hogy az ötvenes, hatvanas években még számos helyen Budapest belső kerületeiben is hagyományos fűtés volt (főleg szén), és nem fulladoztak ennyit.
        Azért a rengeteg jármű is belejátszik, és nem kismértékben az időjárás mesterséges befolyásolása. Ahol lakom egy hegyoldal, alig fűtenek néhányan (eredetileg nyaraló övezet volt), általában fával, és inkább reggel, vagy este( sok a cserépkályha, meg villany, meg gazdagoknál telepített gáz). Napközben mégis fullasztó a levegő hetek óta. Amikor kezd egy kicsit javulni, máris lehet látni az áldást szóró repcsiket. Az anyag amit leszórnak nagyobb kárt okoznak, mint az egyedi fűtések.
        Ha nem árulnák a tőzeget fűtési célra, akkor nem használnák.
        Mivel nagyon alacsony a kalória értéke, nem is gazdaságos, csak azt hiszik. Emlékszem a feketeszénhez kevert minimális koksz mennyivel csökkentette a fűtőanyag igényt. A barnaszénnel való fűtés sem volt olcsóbb, mert jelentősen több kellett. A fenyő is kormozza a kéményt ,és hamarabb megy tönkre. Mi tölggyel fűtünk. Ha jól kezelik a kályhát nem kormoz, és 10-15 perc után általában csak az áramló meleg levegőt lehet látni. Fűteni is tudni kell, kályhától függően.
        A szemét égetés meg azért van, mert számos helyről nem viszik el, meg a felelőtlenek miatt. A műanyagok egy része meg nem is rendelkezik kalóriaértékkel és tönkre teszi a kéményt, és ez igaz a műszálas ruhákra, cipőkre ( ezek okozzák a legnagyobb szennyezést a tőzeg, és nedves lomb mellett). No meg nincs megelőzés.
        Viszont, még ha nyújtva is, kötelezővé tennék mindenütt a gázt, óriási üzlet lenne bizonyos cégeknek. Megugrana az adóbevétel is. Miután a kémény seprést is központosították, ez is növelheti a központi lenyúlást.
        De miután jövőre kezdődik a választási hajcihő, nem fogják még piszkálni, túl sok szavazatot vesztenének, főleg az idős korosztályokból. Viszont az is igaz, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

  5. Próféta szerint:

    Szép is lenne, ha mindenki olcsó gázzal fűthetne, de sajnos ez sehogy sem igaz. A gáz nincs mindenhol bevezetve, meg nem is olcsó a fizetésünkhöz képest. Arról nem is beszélve, hogy ha valakinek tönkremegy a régi kazánja, akkor már csak az újfajta EU kompatibilis ( külső légbeszívásos vagy mi a franc ) kazánokat szerelhetjük be.
    Újra kell mindent kezdeni. Új tervek, engedélyezések, új csövek, kazán, egyéb szarságok….szóval, egy ismerősömnek ez 1.000 000 ft-jába került és akkor még ezen felül a radiátorokat is lecserélte.
    Egy bedöglött kazán esetén kinek lesz erre pénze ??? Az egyéb fűtést meg megtiltanák ?!! Ha-ha !! Majd eltüzeljük a politikusokat, amúgy is van bőr a képükön és jó zsírosak is….!!! He-he !!

  6. petymeg szerint:

    Tudja valaki ,higy mennyibe kerül egy köbméter gáz?

    • Sneider Imre szerint:

      Ahhoz varázslónak kéne lenni, hogy valaki ezt a gázszámlából meg tudja állapítani.

  7. fazek szerint:

    Szépen szól a cikk, kezdek meghatódni, aprócska kérdés: nem a kedves vezetők állították le a szénbányászatot? Nem a tisztelt ház szavazta m,eg, hogy a nagy erőműveknek megújuló energiából kell a fűtés egy részét megoldani? Ami azt jelenti, hogy felvásárolják az emberek elől a jó minőségű fát? Az ilyen zöld intézkedések teszik tönkre a falvakat. A gázfűtéssel a függést növelik, a rongyokkal, pet palackokkal való fűtést is köszönhetjük nemzeti nagyjainknak.

  8. fazek szerint:

    http://www.legszennyezes.hu/no2-nitrogen-dioxid/ itt látható, hogy a városokban koncentrálódik a légszennyezés

  9. Kálmán Lőrinc szerint:

    A fűtéssel mindig szórakozott az épp regnáló hatalom.
    A ’70-es években beindították a petróleum-gázolaj fűtési bulit. Mindenki azzal fűtött, vették hozzá a kazánokat, sülyesztették a tartályokat a kert végébe. Aztán elkezdték felemelni a gázolaj árát….
    ’80-as évek, fűts földgázzal!!! Mindenki átállt a földgázra, erre elkezdték alattomosan emelni a gáz árát. Ma már nem olcsóbb, mint a szénnel fűteni, max kényelmesebb….de ha javítani cserélni kell, inkább fektess bundákba.
    Most meg azt mondják, hülyék vagyunk a fűtéshez….dehogy, csak csórók.

    Bezzeg a természeti erőforrások… na, azokat bünteti igazán jelenleg a regnáló kormányunk. Egész európában segítik a szél-nap-ufó-bármilyen csak ne fosszilis energiahordozós termelést, nálunk szinte tiltják-büntetik, annyira megnehezítik.

    Környezetszennyezés: Járművek
    Európában adókedvezményekkel segítik a gáz és etanol üzemű járművek terjedését, itt ezekre is rádobják a saját jussukat, nehogymá valamiből gazdaságosabban és még esetleg környezettudatosabban közlekedjen a magyar.

    Tehát először OTT FENT kéne elkezdeni a tudatosodást.

    • Emeric szerint:

      Ott fent az agyak ólomtartalmának hirtelen emelésével lehetne a tudatossági szintet növelni.

      Az hogy kéne-e, egyéni elbírálás.

  10. cicvarek szerint:

    “A légszennyezés két fő felelőse manapság – különösen vidéken – az avarégetés és a háztartási tüzelés.
    Bár az avarégetés csak időszakosan okoz légszennyezést, viszont akkor annál nagyobbat. Érdeklődésünkre Urbán Csilla, a Humusz Munkaszövetség programfelelőse elmondta, hogy a kerti hulladék égetése tavaly március óta tilos az Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében.”
    A kurva zsidrák anyja, az a káros, mert világra hozta.
    Az avarégetés sosem volt káros! Persze a zsidrákok szerint műtrágyázni kellene!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.