Makroprognózisok

Erre készülnek Orbánék a 2018-as választások után

Képtalálat a következőre: „Matolcsy-mém”

A következő két évben a Kánaán köszönt Magyarországra: nőnek a bérek, a gazdaság és az államháztartási hiány. Majd jön a kijózanodás, mindent pénzt elvisz a kiigazítás és Paks 2 építése. A lakossági adóterhei nőnek, a cégek viszont egyre kevesebbet fizetnek be a közösbe – derül ki az NGM által nyilvánosságra hozott, 2020-ig szóló makroprognózisból.

Magyarország már bő másfél évtizeden át mindig öt évre volt a az euróbevezetésétől – rendszeresen új és új időpontok születtek, újabb ás újabb ötéves tervekkel. Körülbelül ennyire lehet komolyan venni az NGM által kedden publikált – az államháztartási törvény egyik megmaradt paragrafusa miatt elkészítendő -, középtávú, négy évre kitekintő gazdasági előrejelzést.
A négyéves tervnek elvileg iránymutatóul kellene szolgálnia a éves költségvetések elkészítéshez. Ezzel szemben már 2017-es büdzsé sincs a valósággal köszönő viszonyban, hisz a 2016. június eleji elfogadása óta eltelt időszakban a kormány mozgástere 500-600 milliárd forinttal nőtt, vagyis nemhogy a 2020-as számokat, de jövő évi költségvetést sem lehet másnak, mint lottószámoknak tekinteni.
A kormány makroprognózisa, változás (éves változás,százalék)
MEGNEVEZÉS 2016 2017 2018 2019 2020
GDP 2,1 4,1 4,3 3,8 3,7
– háztartások fogyasztása 4,4 5,8 4,7 3,6 3,5
– beruházások -10,2 10,8 12,5 8,1 6,8
Bruttó bérek 6 9,3 7,7 6,4 6,1
Nettó átlagkereset 7,6 9,3 7,7 6,4 6,1
Infláció 0,4 1,6 3,1 3,0 3,0
Forrás: NGM
Emiatt nem annyira a konkrét számokat, inkább a tendenciákra érdemes figyelni: a most publikált számok alapján a magyar gazdaság jövőre látványosan felpörög. Az idénre várt 2,1 százalékos növekedés után 2017-ben már 4,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak – igaz az MNB elemzői csupán 3,6 százalékot várnak. Majd a 2018-as választási évben még magasabb sebességbe kapcsolhat a gazdaság, majd ez követően lassulhat a növekedés, de a kormány szerint így is bőven három százalék felett marad.

A kabinet láthatóan megtesz mindent a “pörgetés” érdekében: a minimálbér és a garantál bérminimum látványos emelése a lakossági fogyasztást, az uniós pénzek gyorsított kifizetése pedig a beruházásokat nyomja meg. A táblázatot nézve éles határvonal látszik 2018 és 2019 között, vagyis a kormány bevallottan arra készül, hogy választásokig mesterséges eszközökkel is pörgesse a magyar gazdaságot.

A választási év lesz a határvonal

A növekvő állami beavatkozás meg is látszik az államháztartási (áht) hiány kiugró növekedésében: míg az idén 621,4 milliárdos hiánnyal számolnak ez jövőre 1281,3 milliárd forintra nő, de még a 2018-as, választási évben is 943,5 milliárdos hiányt terveznek. Még érdekesebb, hogy a kormányzati matek szerint 2019-2020-ra egy csapással megszűnik a büdzsé hiánya, ami nagyon jelentős kiigazítás takar. Közelebbről megnézve a bevételei és kiadási számokat, az egy év alatti 900 milliárd forintos kiigazítást a kormány áfabevételek drasztikus növelésével hozza ki, illetve láthatóan arra számítanak, hogy az uniós pénzeket 2018-ig “kilapátolják” a gazdaságba – ami 2019-től önmagában évi ezermilliárdos kiadáscsökkenést eredményezne.

A valószínűbb magyarázat emellett, hogy megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével, hisz az orosz paksi hitel “hazavágja” a csökkenő államadósságpályát és növeli a kamatkiadásokat. Az NGM szerint az idén 1095,1 milliárd forintot költ az állam az államadósság finanszírozására, ez az összeg 2020-ra is csak 926,2 milliárd forintra csökken – ami szép eredménynek számít, ám nem a nulla százalékos kamatkörnyezeteben. Még rosszabb a kép, ha a kamatbevételekkel korrigált nettó kamategyenleget nézzük, ott ugyanis mindössze 77 milliárdos csökkenés várható.

Vagyis 2019-ben megismétlődne az idei év: a kormány – az uniós pénzügyi ciklus zárásaként – tavaly hónapról hónapra több százmilliárd forintot tolt ki a gazdaságba, ám 2016 januárjában elfogytak az EU-támogatások. Ekkor viszont egy százalékponttal mérséklődött a gazdasági növekedés, hisz míg tavaly 3,1 százalékkal nőtt a magyar GDP, addig idén a kormány szerint is csupán 2,1 százalék lehet a dinamika – bár a piaci elemzők szerint örülhetünk, ha idén kettessel kezdődik majd gazdasági növekedési szám. Ezzel szemben 2018-2019 fordulóján a kormány által tervezett GDP-pályában nem láthatunk megbicsaklás – csak enyhe korrekciót.

Paks 2 agyonvágja a büdzsét?

A költségvetési számokban több elgondolkodtató és meg nem magyarázott részlet is van: például 2016 és 2020 között a szociális kiadások csökkennek (az idei 677 milliárd forintról 623,9 milliárd forintra) – mindez növekvő inflációs környezetben. A társadalombiztosítási (tb) alapoknál viszont drasztikusan nő a hiány, hiszen míg az idén a költségvetésből 487,8 milliárdos mankót kapott az egészség- és nyugdíjbiztosítás, addig 2020-ra már 1066,8 milliárdos hiánnyal számolnak. A prognózis azért is figyelemre méltó, mert a kormány saját számításai szerint munkaadói tb-járulékok csökkentése nem jelenti a bevételek csökkenését a növekvő bérek miatt.

Költségvetési prognózis (milliárd forint)
MEGNEVEZÉS 2016 2017 2018 2019 2020
Kamatbevétel 139,5 60,7 35,5 33,1 44,5
Kamatkiadás 1095,1 971,7 944,6 953,8 926,2
Tb-alapok támogatása 487,8 871,8 966,2 932,7 1066,8
Állami vagyon kiadásai 356,8 315,8 349,1 582,3 1131,4
Államháztartás egyenlege -621,4 -1281,3 -943,5 -27,1 -35,9
Államháztartás ESA-egyenlege (-736,5)-( -806,5) -910,3 -717,4 -639,1 -561,1
GDP-arányos ESA-egyenleg (-2,1)-(-2,3) -2,4 -1,8 -1,5 -1,2
Forrás: NGM
Drasztikusan nőnek – a kormány tervei szerint – az állami vagyonnal való kiadások is. Míg az NGM számai szerint az idén az állami vagyon – amelynek elvileg termelnie kellene a pénzt – “csak” 356,8 milliárdos kiadást visz el, ez 2020-ban már 1131,4 milliárd forintot éget majd el az adófizetők pénzéből.

A pár oldalas anyag egy szót sem veszteget e nem mellékes körülmény magyarázatára. Itt két dologra lehet gondolni. A kevésbé valószínű verzió szerint Budapest megnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát az emiatt megugró infrastrukturális tervberuházásokra kell a pénz. A másik magyarázat szerint megkezdődik Paks 2 építése, amely évente több száz milliárdos kiadással jár. Erre utal az is, hogy a kormány érdemben nem számol az államdóssággal kapcsolatos kamatkiadások érdemi csökkenésével.

A cégeknek adóparadicsom lesz, a lakosság meg fizethet

A cégek számára 2017-től megvalósul a magyar adóparadicsom, hisz még a magyar adójogszabályok szerint is a 10 százalék alatti társasági adójú országok ennek minősülnek. Januártól ugyanis a cégek a nyereségük után egységesen 9 százalékot fizetnek – már amelyik egyáltalán fizet, hisz a legnagyobb magyar cégek tényleges társaságiadó-kulcsa 0-1 százalék között van, az egyedi kedvezményeknek köszönhetően. Ezzel párhuzamosan csökken a cégek által fizetendő tb-járulék, azaz a szociális hozzájárulási adó (szocho).

Adóbevételek változása (milliárd forint)
MEGNEVEZÉS 2016 2017 2018 2019 2020
Cégek befizetései 1 592,6 1 557,3 1 369,2 1 426,0 1 479,1
Fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 603,7 5 004,8 5 362,4 5 817,6 6 126,2
Lakossági adók 1 913,3 2 062,6 2 224,0 2 371,7 2 524,2
Forrás: NGM
Az NGM szerint hiába pörög fel a magyar gazdaság, a vállalatok évről kevesebb adót fizetnek majd: míg a cégek befizetései az idén várhatóan 1592 milliárd forintra rúgnak, addig 2020-ban már csak 1479,1 milliárd forintos bevétellel számolnak mindezt – mindezt évi három százalékra felpörgő infláció mellett -, vagyis reálértéken számolva a cégek adóbefizetése akár 10 százalékot meghaladó mértékben csökkenhet.

Ezzel párhuzamosan a változatlan kulcsok mellett, mind az szja-, mind a áfa-bevételek jelentősen növekednek. Ez annyira nem meglepő, hisz a bérek nettó 6-9 százalékkal nőnek a következő években, s a béremelkedés jelentős része – főleg az alacsony jövedelmű háztartásoknál – a növekvő fogyasztásban csapódik le. A kormány szerint a tervezési ciklus végére az éves szja-bevétel 600 milliárd forinttal, míg fogyasztási adóbevétel 1520 milliárd forinttal – mindez a cégek csökkenő adófizetése mellett.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: A tervezési ciklus-érthető módon-csak 2020-ig szól. Addig ugyanis jön az EU-tól a lízingdíj. A júdáspénz! Döbrögiék addig terveznek! Abból még a lehető legtöbbet ellopni-lenyúlni.

A gazdasági növekedéshez vagy nem növekedéshez Döbrögisztánnak az égvilágon semmi köze nincs, nem is lesz. Az Új Nemmzetthy Elyth további feltőkésítése fog zajlani a közpénzherdálás keretében megcsinálandó látványberuházások révén.

Aztán ha elérkezik 2020 vége!-a “megerősített” Új Nemmzetthy Elyt szépen fogja a motyóját, és elköltözik. Itt fogja hagyni a lepusztított, romhalmazzá változtatott, kiszolgáltatott területet. Mennek a mediterrániumba. Vastag bankszámláikkal.

Brókermarcsika is ment! Vissza is került (azt most ne találgassuk hogyan?-miért?) bűnei elkövetésének színhelyére.

“EZEK IS” vissza fognak kerülni! Aztán átmeneti ittartózkodás után irány Szibéria!

NA ONNAN MÁR NEM FOGNAK SEHOVÁ SEM VÁNDOROLNI! EZ A MI MAKROPROGNÓZISUNK! SZÁMUKRA!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Makroprognózisok bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Istvan szerint:

    Szibéria?!Még mit nem!!?Azt is elszennyezzük velük!?Inkább felfelé!Vagyb inkább lefelé?!

  2. Tovaris szerint:

    A tervezethez nem szólok hozzá, mert nemzeti (népi) tulajdonú ipar és mezőgazdaság nélkül nem lehet az országot eltartani. Amíg a multinacionális cégek kiviszik a profitot, nekünk csak az alacsony adók és bérek töredékét juttatják (annak is tetemes részét ellopják) a maradékot meg a komprádor burzsoázia teszi zsebbe – addig itt ne közölgessenek semmiféle ál-táblázatot, legfeljebb kitörölhetik velük a seggüket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.