Üzleti titok

Letelepedési kötvény -Titkolják az adatokat

vara

Még mindig nem világos, mikor vezeti ki a kormány a letelepedési államkötvényeket, mindenesetre a szaktárcánál készült kimutatás a haszonról. Ezt az NGM még mindig nem küldte el lapunknak, viszont kérdésünkre kikérték maguknak, hogy nem tájékoztatják a közvéleményt. A kormánytagok novemberben kezdték belengetni a program megszüntetését. Varga Mihály szerint erre az első negyedévben kerül sor. Addig a biznisz pörög tovább.

“Határozottan visszautasítjuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem tájékoztatja a közvéleményt a tárca munkájáról és a feladatkörébe tartozó ügyekről” – közölte lapunkkal Varga Mihály tárcája, miután azt kértük, adják ki a Népszavának azt a jelentést, amelyet a letelepedési kötvények hasznáról készített az NGM. Arra sem válaszoltak, hogy melyik közvetítőcég hány kötvényt adott el, kinek, s mennyiért – ezeket a kérdéseket az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) is elküldtük, eddig ők sem válaszoltak. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha létezik az összesítés, akkor Tállai András miért közölte a múlt héten, hogy a tárcának semmiféle nyilvántartása, adata nincs a kötvényprogram hasznáról, de az adóügyi államtitkár írásbeli válaszát sem magyarázta meg az NGM.
“Tájékoztatásul” a sajtóosztály azt a novemberi közleményt küldte meg, amelyben a minisztérium közölte: Magyarország jól járt a letelepedési kötvényekkel. Ugyanakkor a novemberi állítás sem állja meg a helyét, hiszen lapunk is több alkalommal beszámolt róla, hogy a jogszabály szerint ugyan a kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamiért rögzítettek egy minimum 2 százalékot is, amivel gyakorlatilag azt vállalja a kormány, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is több közpénzt fizet ki a kötvényforgalmazó magáncégeknek. A program indulásának évében 4 százalék volt az átlaghozam, 2016-ra azonban 0,58 százalék lett. Ehhez képest fizeti a magyar állam a fix 2 százalékot, amivel 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016-ban október végéig már 4,1 milliárd forintot bukott – összegezte korábban a Magyar Nemzet.
Mindezek alapján logikus lenne, hogy ne csak a minisztérium, hanem a kormány is vizsgálja a program hasznát, ám ez egyelőre nem történt meg. Ugyanakkor nagyot dobott a kötvénybizniszen, hogy néhány kormánytag, az élen Lázár Jánossal belengette, hogy a kabinet megszüntetné az értékpapírt. November elején a kancelláriaminiszter azt mondta: “a letelepedési kötvény meg fog szűnni, mert nincs rá szükség, Ez a kormány álláspontja”. November 11-én azt jelentette ki: még az idén kivezetik a kötvényt, pár héttel később pedig konkrétan december 31-ét nevezte meg a rendszer beszüntetésére. Rogán Antal kabinetminiszter decemberi bizottsági meghallgatásán kijelentette: “2017-ben sor kerül a kivezetésre, ebben biztos vagyok”. Varga a múlt héten úgy nyilatkozott: az első negyedév után a konstrukció a jelenlegi formában kikerül a rendszerből.
Novemberben 216 külföldi élt a pénzért árult letelepedési lehetőséggel, ez csaknem négyszerese a szeptemberi és október értékesítési adatoknak. A Magyar Nemzet szerint a kínai közvetítő cégek “utolsó lehetőségként” reklámozták a hazai értékpapírt, s ennek hatására alig tudták befogadni a kérelmeket, annyian akartak élni a kedvező áru, és gyors eljárással. Sőt, Irakban november elején nyílt egy újabb iroda, amely magyar kötvényeket forgalmazott, az Index szerint az üzemeltető akkoriban kötött 3 hónapos szerződést a kötvények árusítására. A szórólapjukon az állt, hogy aki fizet, az letelepedhet Magyarországon, “nem vizsgálják a múltját”.
A kötvények 2013-as bevezetése óta legkevesebb 65 milliárd forintos hasznot hozott a Rogán és körei által kijelölt közvetítőcégeknek – a Nemzet legalábbis ennyit becsült még decemberben. A hónap közepéig nagyjából 4247 kötvényt jegyeztek le a közvetítő cégek, ami a legolcsóbb árazás szerint is 97,5 milliárd forintos bevételt hozott. Ebből a cégek 45 ezer eurós szolgáltatási díjat kapnak, de náluk csapódik le a 29 ezer eurós kamat is.
Érdekes, hogy a közvetítők között akad, amely Habony Árpádhoz köthető. A tanácsadó Hong Kong-i helikopteres városnézését például a Kínában árusító Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik tulajdonosa fizette. Emellett több mint 5 milliárdot kereshetett a letelepedési üzleten egy Habonyhoz és a kabinetminiszterhez köthető ügyvéd, Kosik Kristóf. A Kosik Ügyvédi Iroda 5 ezer eurót kap minden kötvényértékesítés után. A szabályozás pedig világosan előírja, hogy a külföldiek csak Kosikékat bízhatják meg az elkészült letelepedési engedélyeknek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál való átvételével.
(nepszava)
Bal-Rad komm: A jóllakott fenevad sem akarja elengedni az előtte heverő zsákmánymaradékot. Küzd érte telehassal is!
Nyilvánvaló, hogy a Döbrögi-Ragály-Habony trió még lát esélyt néhány milliárd forint saját zsebre gyűrésére. Amíg valami el nem tántorítja őket az állampolgársági biznisztől, addig ezek nem fogják abbahagyni a “kötvényezést”!
Amely “lehetőség” egyébiránt nem más, mint a vajda jutalomfalatkái a hűséges ötletelőknek. Harmadolva! Azaz: risztelnek.
Teszik pedig mindezt mindaddig, amíg erre ingerenciájuk lesz! Az álellenzék pedig ahelyett hogy a vásárlók múltját tárná fel (biztosan találnának néhány arab vevő közt legalább egy olyat, aki miatt bukhatna az egész horda Döbrögivel az élen) csak azt követeli nagy-nagy nyafogás közepette a degeszre tömött hasú fenevadtól, hogy ne őrizze már tovább annyira a préda maradékát!
No annak ugyan könyöröghetnek!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.