A horda döntése szerint…

Már azt is a FIDESZ mondja meg, hogy ki Maradjon Talpon

mata

Eljutottunk odáig, hogy a közszolgálatinak becézett állami tévében már egy szórakoztató vetélkedőben is számít a párthovatartozás. Kinél előny, kinél hátrány, lehet találgatni, hogy melyik az ellenzéki opció.

Varga Dánielnél például hátránynak bizonyult, hogy a Jobbik színeiben önkormányzati képviselő Csepregen:
“Régóta ki szerettem volna próbálni magam a „Maradj Talpon” televíziós kvízműsorban. Nemrégiben elhatároztam, hogy jelentkezem, be is hívtak meghallgatásra. A casting-on mindenki nagyon kedves volt, ki kellett töltenem egy tesztet és készítettek egy interjút. A válogatás végén a munkatárs elmondta, hogy valószínűleg jöhetek játszani, megállapodtunk január 11.-ben.
Január 4-én felkeresett egy telefonos munkatárs, hogy pontosítsunk néhány adatot, és tájékoztatott arról, hogy a korábban már egyeztetett napon várnak a stúdióban felvételre. Erről egyébként ugyanezen a napon egy e-mailt is kaptam, amiben pontos részleteket is közöltek (kezdés, helyszín, öltözködéssel kapcsolatos elvárások stb.), a levelet pedig ezzel a mondattal zárták: „Várunk szeretettel, és számítunk rád!”
Egészen ma délutánig úgy hittem, kipróbálhatom magam a műsorban, amikor is telefonon keresett egy újabb munkatárs, aki tájékoztatott arról, hogy felső vezetői döntés alapján mégsem mehetek a kvízjátékba. Elmondta, hogy ő nagyon röstelli a dolgot és nem is igazán érti, hogy miért két nappal a felvétel előtt derült ez ki. Amikor rákérdeztem a dolog miértjére, a válasz az volt, hogy a munkahelyem miatt. Két mondattal később azonban kibújt a szög a zsákból, a munkatárs közölte, hogy politikai okok vannak a háttérben. „Csak nem az a baj, hogy az egyik politikai párt tagja vagyok?” A válasz hallgatás volt, végül a munkatárs még egyszer elnézést kért tőlem és csak annyit mondott, hogy talán majd pár év múlva jöhetek játszani. Legkorábban 2018 tavasza után – gondoltam magamban.
A játék szabályzata alapján a szervezőknek joguk van eldönteni, ki mehet játszani és ki nem. Ez eddig rendben is van, de az én esetemben még e-mailt is küldtek arról, hogy szeretettel várnak a megadott időpontban a megadott helyen. A válogatón egyébként külön rákérdeztem arra, hogy nem probléma-e, hogy önkormányzati képviselő vagyok, és az Országgyűlésben dolgozom tanácsadóként. Akkor elmondták, hogy ez egyáltalán nem gond, hiszen számos önkormányzati képviselő, polgármester és országgyűlési dolgozó fordult már meg náluk.
Egy országgyűlési képviselő vagy egy pártelnök, tehát egy országosan ismert politikus ne jelentkezzen, ez evidens, de egy mezei önkormányzati képviselőt a kutya se ismer a szűkebb környezetén kívül (már bocs, de ez van, elnézést a kivételtől). Ha nem mondja be a pártját, csak mondjuk úgy mutatkozik be a műsorban, hogy ennél és ennél az önkormányzatnál dolgozom (és persze a műsorvezető nem forszírozza a részleteket), akkor nem látom be, hogy miért ne játszhatna.
Mondom mindezt elvi alapon, minden pártra értendően, mert egyébként a Jobbikot a hátam közepére se, természetesen.
Persze nem is lenne az MTVA önmaga, ha nem hazudna ebben az ügyben is. A Comment:com szedte ízekre, hogy az ügyről szóló közleményükben hány hamis állítás van, kezdve azzal, hogy mikor volt Varga a castingon, és ott mit kérdeztek tőle, egészen addig, hogy kizárja -e a játékszabályzat önkormányzati képviselők szereplését.
Ez a sztori már önmagában is NERtörténeti kórtünet, de a műsorról szóló másik mai hír ad még neki még egy kis vajszínű árnyalatot.
Kiderült ugyanis, hogy pár héttel ezelőtt az a Holbok Sándor nyert kétmillió forintot ugyanebben a műsorban, aki számtalan szállal kötődik fideszes simlikhez:
Holbok neve már tavaly augusztusban felmerült Mengyi Roland korrupciós ügyében. Csepreghy Nándort, a miniszterelnökség uniós pénzosztásért is felelős miniszterhelyettes árulta el, hogy Holbok Sándor a fő tulajdonosa annak a Public Sector Consulting Kft.-nek, aminek az egyik pályázatírója, B. Szilvia gyanúsított egy félmilliárdos pályázati csalás ügyében.
Holbok Sándornak ráadásul a közpénzmilliárdokat zsebre rakókommunikációscég-tulajdonossal, Kuna Tiborral is volt közös érdekeltsége, ésegy ciprusi offshore-cégben is felbukkan. Emellett a cégadatok szerintfelügyelőbizottsági tag a Rogán Antal gyerekét nevelő Gubicza Ágoston cégében, az Eximbanknál egyedüli ajánlattevőként sikeresen pályázó GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben.
Ezenkívül több állami cégben is feltűnik vagy feltűnt, például:
az első Orbán-kormány idején vezető beosztásban volt a MAHART-ben, a VADEX-ben,
a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-ben 2013-2015 között volt cégvezető,
a HM EI nevű állami, hadügyminisztériumi cégben is felügyelőbizottsági tag,
a Heves Megyei Vízmű Zrt.-ben igazgatósági tag,
cégvezető az Arzenál Zrt.-ben is.
De ezzel még nincs vége, ugyanis Holbok a Fidesz kampányában is részt vett: korábban Szájer József kabinetfőnöke volt, majd Habony Árpád központi kampánycsapatának egyik területfelelőse lett. És ősszel pont abban a műsorban nyert 2 milliót, amit egy Habony-közeli cég gyárt. (…) Újra bebizonyosodott, hogy a Fidesz-közeli emberek az utolsó fillér közpénzért is lehajolnak.
Azért ez a két történet így, együtt elég elszomorító. Na nem mintha hű, de nagy elvárásaim lennének az MTVA-val szemben, de ezek szerint a Mindig van lejjebb mondás örök igazsága ezúttal is beigazolódott.
Csak Gundit sajnálom, mert ő adja az arcát ehhez az egészhez, miközben neki valószínűleg semmi köze a dologhoz.
(fedor)
Bal-Rad komm: “…a Fidesz-közeli emberek az utolsó fillér közpénzért is lehajolnak…”
-Kényelmes dolog NEKIK, mert nem kell mélyre hajolniuk. Csak a bandába kell tartozni! Gyomor és jellem kérdése az egész. De már annyian toporognak a süllyesztő fedelén, hogy az MÁR NEM SOKÁIG BÍRJA ŐKET megtartani!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

A horda döntése szerint… bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. V.kutya szerint:

    Ez a reszelős nyelvű Gundel (szép, történelmi magyar családnév), ez egy igazi fideszes csinovnyik, és ha most épp Rákosi elvtárs lenne a góré, akkor pedig vöröscsillagos sapkában pózolna. Amikor megláttam a postafutár autójára ragasztva, akkor utáltam meg igazán, pénzért bármit, akár le is térdepelne egy-két mai elvtársnak, ha az élet és a szükség úgy hozza.

    • veres szerint:

      Vannak akik nem használják ki a rendszer adta lehetőségeket, míg mások viszont igen. Ezek utóbbiaknak jobb az esélyük a boldogulásra. Nevezhetjük ezt egyfajta alkalmazkodási készségnek is. Ez rendszerektől független dolog 🙂

      • Anonymous visszatér szerint:

        Akkor gondolom ha németországba a nácizmus idején éltél volna akkor minimum SS-tiszt lettél volna 🙂

        • veres szerint:

          Most erre bármit mondhatnék, lehet hogy igen, lehet hogy nem, de inkább azt mondom, hogy nem tudom, ugyanis nem igazán tudom elképzelni, hogy ha ott és abban a korban élek, milyen lehetőségeim lennének, amihez képest hoznák döntéseket. 🙂

    • Anonymous visszatér szerint:

      +1

  2. Favágó szerint:

    Az is igaz hogy egy ezeknek a töve is meg gyökere,,de hát ennek a buta népnek kell a cirkusz meg a vita akár egy falat kenyér,,s még benne lehet az is hogy önként bevállalta,,mert van az a píííííííz,,

  3. Nagy szerint:

    A kommenthez:
    Nemcsak a “fidesz közeli”, hanem a többi párt- közeliek is pont ilyenek.

  4. Havasi Gáspár szerint:

    Hogyan másképp!

    Komlóska: adóparadicsom hajóflottával
    Varga Attila, 2016. április 3., 19:47
    Komlóskán bármi előfordulhat. Önmagában már az is meglepő, hogy a 292 lelkes faluban működik az óvoda, az iskola, a posta és a bolt. Volt idő, amikor a furfangos adóhatóság gitáros hippinek öltöztetve vetette be itt az ellenőreit, ma viszont a turisták által kedvelt település hivatalosan létrehozott adóparadicsom hajóflottával, gyémántkereskedéssel.

    Most mi a baja? – kérdezzük Köteles Lászlótól, aki 1994-ben – az ország legfiatalabb polgármestereként –, 21 évesen került az önkormányzat élére, és azóta rendszeresen ostromolja leveleivel a mindenkori kormányokat, harcba száll a postával, adóparadicsomot hoz létre, gazdasági lépéseivel az önellátásban gondolkodik. Érkezésünk reggelén Köteles László éppen levelet adott fel ajánlott küldeményként Orbán Viktor miniszterelnöknek címezve.

    Minden a turizmussal kezdődött

    – Itt, a végeken az a baj, hogy igen ritkán jár errefelé közjogi méltóság. Pedig Olaszliszkától keletre is Magyarország található. II. Rákóczi Ferenc foglalkozott legutóbb illő mértékben az itt élők problémájával. És annak már háromszáz éve! Azt írtam meg a miniszterelnöknek, hogy tizenöt éve nem járt errefelé, s ha megtisztelne minket, beszámolhatnánk a vidék lehetőségeiről. Mert az nem elég, hogy különféle díjakat ítélnek meg a falvaknak kiírt versenyeken. Példaként azt írtam, hogy a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny, amelyre több száz település nevez be, miniszterelnöki díja egy kosár tulipánhagyma. Magyarországon ezer falu rohan a kihalás felé, ennyi az ötszáz fő alatti falvak száma, amelyek sorvadnak, pusztulnak. És kétezer falu van ezer fő alatt. Azoknál is hiányzik a központi figyelem.

    Komlóska a fővárostól 245 kilométerre, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospatak térségében, a világörökségi terület közelében található. A zsáktelepülés medencében fekszik, a Pusztavár-tető, Hollós-tető, Nagy-Papaj, Szkalka-hegy ölelésében, ezért itt egyetlen mobilszolgáltató sem működik: senkinek sincs élő mobiltelefonja.
    Köteles László polgármester
    Köteles László polgármester
    Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

    Köteles László 1991-ben került ki az építőipari szakközépiskolából. Harmincegyen kezdték, huszonheten fejezték be az iskolát, így lett is rögtön huszonhét munka nélküli pályakezdő. Számítógép-programozást tanult, letöltötte katonai szolgálatát, és 1994-ben került a nagy dilemma elé: vagy elmegy informatikusnak egy nagyvárosba, vagy harmadannyi fizetésért Komlóskán tesz valamit az emberekért. Fiatalon lett polgármester, idővel agrármérnöki, számítógép-programozói és számítástechnikai szakmérnöki diplomát szerzett. Az általa írt sikertörténet gyakorlatilag egy budapesti utazási kiállításon kezdődött.

    – Komlóska 1989 előtt fejlesztésre nem javasolt település volt. Az itt élő asszonyok mégis ki tudták járni, hogy a Tolcsvai Békeharcos Mgtsz összeszerelő üzemet létesített nálunk – megy vissza az időben Köteles László. – A rendszerváltás azonban áthúzta a számításokat, így a kihasználatlan épületet az önkormányzat megvásárolta, és a faházból iskolai turistaszállást hoztunk létre. 1996-ban az utazási vásár pénteki nyitónapjára utaztam fel Budapestre, s láttam, hogy a megyének idegenforgalmi standja van ott. Megkérdeztem, befogadnának-e, hogy két napon át ajánlhassam a látogatóknak a komlóskai erdei iskolát. Mivel igent mondtak, hazajöttem, éjszaka legyártottam nyolcszáz fénymásolt kiadványt, hajnalban Budapestre autóztam, és osztogattam a prospektusokat. Óriási sikere volt.

    Köteles László egy évre rá elsőként saját nagymamáját győzte meg igen nehezen, hogy legyen szállásadó. „Ide már ne jöjjön senki, öreg vagyok én már ehhez” – mondogatta a nagyi, de idővel kedvére lett, hogy ötvenszer elmesélheti az életét, és örülhetett, hogy sikere van a házi tojásának és szalonnájának is. Később tavaszonként már ő tudakolta unokájától: „Lacikám, mikor jönnek már az első vendégek?”

    A polgármester szerint Komlóskának azért fontos a turizmus, mert ha nincs helyben fizetőképes kereslet, akkor ide kell hozni, hogy megvegyék a helyi termékeket. Ma már 150 vendégágy van a faluban, újra megépítették az időközben elavult önkormányzati szállást, ahol 34 személyt tudnak elhelyezni. Luxuskörülmények között, de fapados áron, ágyanként kétezer forintért. És egyre több család foglalkozik szállásadással.
    Harc a postáért

    Amikor 2008-ban a kincstár által utalt 97 ezer forintból kellett volna kifizetniük húsz ember bérét, igencsak úgy tűnt, ha Komlóska élni akar, szembe kell mennie a mindenkori kormányok megszorító politikájával. Amikor az aktuális kormányzat úgy tartotta, minek egy alig háromszáz lelkes falunak saját iskola, Komlóska nemhogy szélnek eresztette volna pedagógusait, inkább az addigi négy osztály helyett hatot indított. Amikor a Gyurcsány-kabinet feleslegesnek minősítette az aprófalvak óvodáit, ők még bölcsődét is nyitottak. Amikor a Magyar Posta úgy vélte, nincs szükségük a kis falvaknak saját postára, más településekben szövetségest keresve, a Legfelsőbb Bíróságig elmenve perelték vissza maguknak a hivatalt.

    – A kis posták felszámolásakor közölték velem, hogy az ittenit is bezárják. Jó, mondják ezt el az embereknek a falugyűlésen – javasolta akkor Köteles László. – Azzal a demonstrációval kezdtük, majd 911 település csatlakozott hozzánk, és 2003-ban már 60 630 aláírással tiltakoztunk. Beleszóltunk a posta privatizációjába, hiszen 590 településen önkormányzati ingatlanokban működtek a postahivatalok, és a magánosítás előtt, a mozgóposta rendszerének bevezetésével, tisztába akarták tenni a céget.
    A lét feltételeinek egyike
    A lét feltételeinek egyike
    Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

    Amikor a komlóskaiak megnyerték a Legfelsőbb Bíróságon a pert, két héten belül átfogó, öt évre viszszanyúló adóhatósági vizsgálat indult az önkormányzatnál és minden, a polgármester nevéhez köthető alapítványnál és gazdasági társaságnál. Megnézték, hogy az említett időszakban ki dolgozott a cégeknél, majd berendelték őket az adóhatósághoz személyes elbeszélgetésre. Köteles László üzeneteket is kapott, hogy ki fogják tekerni a nyakát. Abban az évben 13 egyéb hatósági vizsgálatuk volt. Az adóhatóság emberei hippinek öltözve, gitárral a kezükben mentek Komlóskára próbavásárlásra.

    Mivel ezután nem nyertek a komlóskaiak a pályázatokon, meg kellett találniuk az önfenntartás útját. Így fogant meg az adóparadicsom gondolata.
    A mentőötlet

    – Kilátástalan volt a falu helyzete. 1994-től kezdve azért nem vetettünk ki iparűzési adót, építményadót, idegenforgalmi adót, mert nem volt vállalkozás. Mi lenne akkor, ha jönnének ide vállalkozások, de továbbra sem vetnénk ki rájuk helyi adót?! Ezt tettük közhírré, és hatására kétszáz vállalkozás jött ide, amelyből 116 most is itt működik. Kamionjaink járják a világot, édesvízi és tengeri hajóflottánk van. Volt még gyémántkereskedésünk is – vázolja a kibontakozás első lépéseit a polgármester. – Az itt bejegyzett vállalkozások birtokában 3300 – magyar rendszámú – gépjármű van, amelyekre magyar biztosítást és súlyadót fizetnek, és magyar emberek dolgoznak rajtuk. El is mehettek volna az országból, vagy csődöt jelenthettek volna. Ehelyett háromezer foglalkoztatottal hárommilliárd forint pluszbevételt jelentenek a magyar államnak. Az önkormányzatnak 2013-ig százmillió forint bevétele volt, ám csak 40 százaléka maradt helyben, miután a súlyadó hatvan százalékát elvették tőlünk.
    A helyi kisipar forrásai
    A helyi kisipar forrásai
    Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

    Komlóska éves állami normatív támogatása 8,8 millió forint, személyi bérre egyetlen fillér sem jut. (Mivel nem vetnek ki iparűzési adót, 103 ezer forinttal csökkentették a költségvetésüket is.) Az is jól jellemzi a magyar vidék helyzetét, ami a személyi jövedelemadó (szja) helyben maradó részével történt. 1994-ben, amikor a Horn-kormány megkezdte munkálkodását, az szja száz százaléka visszakerült az önkormányzatokhoz. Ez később lecsökkent negyven, majd harminc százalékra. 2010-re még tovább, nyolc százalékra, s most pedig egészen pontosan nulla százalék. Persze vannak visszaosztott pénzek. Megkapják az említett éves pár milliós támogatást, miközben az államkasszába befizetnek 62 milliót. Egyetlen intézményük fenntartását sem fedezi állami pénz. Az óvoda, bölcsőde finanszírozása nyolcvanszázalékos, az iskoláé 36 százalék.

    Komlóskán gyakorta elhangzik: „Ha minden központi utasítást betartottunk volna, már nem léteznénk.” A polgármester persze a fenti problémákról is írt néhány nyílt levelet a kormányfőnek és a kormány tagjainak. Ritkán kap választ, azok is semmitmondóak.

    A komlóskaiak életfilozófiája megváltozott. „Addig érezzük magunkat az isten háta mögött, amíg meg nem értjük, hogy a Jóisten tenyerében vagyunk.” Céljuk az, hogy siránkozás helyett tudjanak élni adottságaikkal, előnyeikkel. Ennek köszönhetően mostanra Európa egyik legsikeresebb falujává váltak. 2013-ban Komlóska lett a falumegújítás országos bajnoka, később ezért európai díjat is kapott. Jönnek ide polgármesterek, képviselő-testületek, egyesületek, cégek, buszokkal pedig egész faluközösségek, hogy a módszereiket megismerjék.

    A falu végén álló ház kertjében II. Rákóczi Ferenc szobrát látni, tekintetét mintha a kirakott adóparadicsomos cégtáblákra vetné. Aki ide jelenti be a vállalkozását, természetesen ugyanannyi nyereségadót fizet, mint korábban, a falu csak az iparűzési és az építményadó alól kínál mentességet, ami évente egy–tíz millió forintot jelent. Komlóska irodát biztosít számukra, a fióktelepre érkező leveleiket pedig önkormányzati dolgozók juttatják el a vállalkozókhoz.

    Komlóskán az önkormányzat már 150 hektár földterületet vásárolt fel, legeltetést, gyepgazdálkodást folytatnak, erdeikben pedig kitermelik a tüzelőt. A közterületi fákról leszedett gyümölcsből közlekvárt és közpálinkát főznek. Harminckét közfoglalkoztatottjuk van, akik a mezőgazdaság területén dolgoznak, száznegyven anyakecskéjük jóvoltából évente hatvan körül alakul a szaporulat száma. A kecskék tejét, a tejből készített sajtot, az itt előállított szörpöt és gyümölcslevet már két egyetem is vizsgálta, és megállapították, hogy a termékeknek 40-50 százalékkal magasabb a beltartalmuk, mint a nagyüzemi termelésben előállítottakénak.
    II. Rákóczi Ferenc szobra. Kurucos kurázsi
    II. Rákóczi Ferenc szobra. Kurucos kurázsi
    Fotó: Végh László / Magyar Nemzet

    A sajtműhely egy családi házban működik, a korábbi hálószoba helyén. Nagy Marina lila hagymás, csilis-csokis, mézes-étcsokis sajtot kóstoltat velünk. Százötven liter tejből tizenöt kiló sajt lesz.

    Haluska István a gyümölcsfeldolgozó üzemben vezet körbe, majd a csomagoló- és a címkézőgépet mutatja meg. Kiváló ízű gyümölcslevet itat velünk.

    A Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Iskola folyosóján idézetek. „A terv csupán jó szándék, ha nem fajul azonnal kemény munkává” – olvasható Peter Ferdinand Drucker feltaláló, üzletember gondolata. Nem véletlen, hogy másodállásban Timkó Rita igazgatónő családja is bioalmalevet készít.

    – Minden faluban kellenek az alapvető intézmények: posta, óvoda, iskola, bolt, kocsma, templom. Ha valami itt nem jól néz ki, azt nem a falu működteti – tudom meg az aszfaltozott utcákon körbevezető polgármestertől. Ilyen az egyik kis bolt, amely az ÁFÉSZ-é, valamint a tájház, amely országos jelentőségű műemlék, és a magyar állam a kezelője. Három éve azon vitáznak szakértőik, hogy a gabonaszalmával fedett épületet hogyan kellene gombamentesíteni.

    Azt hiszem, már nem érhet meglepetés, ám a Pidinkán, a falu közelében lévő fennsíkon mégis elámulok, amikor bemutatják a „kormányzati falu” helyét. Az önkormányzat a rendezési tervében már döntött a terület jövőjéről, az itt kialakított tizenhat telket már odaajándékozta a közjogi méltóságok (köztársasági elnök, miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke) hivatalainak és a minisztériumoknak, hogy ott rekreációs központot hozzanak létre a dolgozóiknak, sőt a Magyar Posta is kapott egyet ajándékba, „tekintettel a régi jó viszonyra”. Mindezt azért tette, hogy közelebb hozza a döntéshozókat a magyar falvakhoz. Innen egyébként közvetlen utat lehetne építeni Sárospatakig, így huszonöt helyett nyolc kilométerre csökkenne a távolság.

    Finoman szólva még senki sem rajongott a komlóskaiak nemes ajánlatáért. A rendszerváltás óta még egyszer sem javasolták fejlesztésre a falut. Bár a magyar politikusok kerülik ezt a vidéket, az angolok, japánok viszont gyakran járnak ide visszatérő csoportjaikkal. A svédek követ gyűjtenek, a franciák boroznak. Úgy látszik, Nagy-Britannia is közelebb van, mint Budapest, hiszen járt már Komlóskán London főépítésze és David Cameron egyik közeli barátja is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.