Bűnös hanyagság!

gyász

 

 

 

Évekkel a katasztrófa előtt már szivárgott a vörösiszaptározó egy földrajztudós szerint

Ma a Győri Ítélőtáblán elkezdődik a másodfokú tárgyalása annak a pernek, amelynek mind a 15 vádlottja a MAL Zrt. egykori munkatársa. Első fokon Veszprémben mindegyiküket felmentették minden vád alól, és nemrégiben számoltunk be arról a rendezvényről, ahol több tekintélyes jogász is kiállt az elsőfokú bíróság szakmai munkája mellett.

A 2010. október 4-én átszakadt a MAL alumíniumgyár egyik vörösiszaptározójának a gátja. A tárolóban lúgos, maró anyagot tartottak, ami az alumínium készítése közben keletkezett melléktermék. A hatalmas erővel kitörő vörösiszap 10 embert megölt, legalább 150-et megsebesített, több száz lakóházat rombolt le, termőföldeket és folyókat tett tönkre.
A katasztrófa utáni napon Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy emberi mulasztás okozta a balesetet, a MAL első számú vezetőjét hamarosan előzetes letartóztatásba helyezték, és a 2016-os felmentő ítélet után Némeh Szilárd keményen nekiment a bíróságnak, figyelmeztetve, hogy az emberek igazság- és nem jogszolgáltatást akarnak. Sok jogász úgy érezte, hogy a politika bűnbakot keres, és ezzel sérül az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ügyészek és a nyomozók munkáját is éles szakmai kifogások érték. Többek szerint nem kellő körültekintéssel emeltek vádat a MAL dolgozói ellen, és nem nyomoztak elég alaposan azután, hogy ha történt emberi mulasztás, akkor azt ki és hogyan követhette el.
A hétfőn kezdődő tárgyalásra az ügyészség azt indítványozta, hogy ne az elsőfokú ítéletről döntsön a táblabíróság, hanem az egész eljárás kezdődjön elölről.
Szakértő inkognitóban
Egy földrajztudós fontos megállapításokkal jelentkezett szerkesztőségünknél a másodfokú tárgyalás előtt. Nem szeretne személyesen nyilvánosság elé lépni, mert úgy véli, hogy az ügy túlságosan átpolitizálódott, és ezért ebbe a vitába nem szeretne beleszállni. Sem nevét, sem tisztségét nem közölhetjük, de meggyőződtünk róla, hogy egy elismert és komoly szakemberről van szó.
A szakértő szerint nyilvános adatbázisokban fellelhető fotók alapján egyértelmű, hogy a katasztrófát okozó tározó már évek óta szivárgott, és világos jelei lehettek, hogy nem bírja a terhelést.
Az első fokú ítéletben a bíróság arra jutott, hogy a tározót rossz helyre építették, rossz tervek alapján, és kódolva volt az összeomlása, hiszen olyan talajra épült, amelyik ezt nem bírhatta el. Az ügyészség azonban nem az egykori tervezőket, kivitelezőket vagy engedélyezőket vádolta meg, hanem a cég azon vezetőit és munkatársait, akik akkor kerültek a céghez, amikor a tározó már évek óta működött. Három hónappal a katasztrófa előtt több hatóság is ellenőrizte a tározót, és ők sem találtak semmi problémát, és az ő felelősségüket sem firtatta a vádirat.
A hozzánk forduló szakértő nem kívánt abba belemenni, hogy ki lehetett a felelős, és észrevételei azt is megerősíthetik, hogy valóban eleve rossz helyre épült a létesítmény. Ő csupán azt állítja, hogy voltak látható jelei, hogy a gátak nem bírják a terhelést.
Ez a kép egy 2008-as műholdfelvétel a tárolóról:

mal

A betűkkel jelzett, jól látható formációk a szakértő szerint úgynevezett eróziós kráterek, vagyis ezeken a részeken valószínűleg mállott a gát fala vagy alja, és szilárd és folyékony anyagok mosódtak le a talajba. Ezek a kráterek több tízméter átmérőjűek.
A gátszakadás az A jelű kráternél történt, erről itt egy közelebbi kép. A kis nyilak azt mutatják, hogy milyen irányban áramlott a tározóban lévő anyag:

mal1

A katasztrófa napján készült légi felvételen látszik, hogy az A jelű kráternél ömlött ki az iszap. A képen a B és C jelű részeken is látszanak még a kráterek:
mal2
Az alábbi kép már akkor készült, amikor az ár már levonult, vagyis a tározó nyugalmi állapotba került. Látszik, hogy az előző képeken látható kráterek megszűntek:
mal3
Eltűnésük erősíti a vélekedést, hogy a kráterek létezése összefüggött a katasztrófa kialakulásával.
Két, öt hónap eltéréssel készült 2008-as műholdfelvétel bizonyítja, hogy a kráterekben folyamatos volt az anyagok áramlása, mert a kráterek alakja változott:
mal4
Az i1 és i2 pontoknál az is világosan látszik, hogy a gát képe is változott, vagyis nem csupán lefelé mállott a tározó, és a talaj mélye felé áramlott a benne lévő anyag, hanem a gát külső része felé is. Éppen annál az A jelű kráternél figyelhető meg egyértelműen ez a külső változás, ahol két évvel e fotók elkészülte után átszakadt a gát.
Az alábbi kép pedig azt mutatja meg, hogy a kráterek közül az A jelű már 2008-ban, vagyis két évvel a katasztrófa előtt is másképpen nézett ki, mint a többi kráter:
mal5
A többinél, a kráter alján (ahová a képen látható fehér nyilak mutatnak) ovális alakú formációt láthatunk, míg az A jelűnél, ahol a gátszakadás történt, ott egy vonalat (ezt nevezi szakértőnk lineáris formációnak). Ez arra utal, hogy az A jelű kráternél jobban eresztett a gát, nem annyira kavargott, hanem inkább elszivárgott az anyag.
A gát azonban máshol is eresztett. Például az első képen látott G jelű kráter közelebbről így nézett ki:
mal6
A gáton itt látszik egy sötét csík, a kimosódott rész nyoma, ahol már 2008-ban volt szivárgás. Ezek a kimosódott részek is mind a kráterek mentén alakultak ki, és szakértőnk összesen 10-12 ilyet talált a Google Earth felvételein.
A gáton túli, zöld mezőbe is benyomuló fekete csík (a fenti képen ii-vel jelölve) azt mutatja, hogy azon a részen kihalt a növényzet, ami arra utal, hogy a lúgos folyadék ott már tönkretette a talajt. Vagyis a tározó már 2008-ban eresztett.
Ha most újra megnézzük a Google Earth 2008-as műholdképeit:
mal7
akkor az i1 és i2 pontokon láthatjuk, hogy ott is megfigyelhető, hogy a növények kihaltak a gát mellett az A kráternél is, ahol 2010 október 4-én átszakadt a fal. Ezek 150 – 200 négyzetméteres területek, vagyis a helyszínen elég egyértelműen kellett látszódniuk.
Szakértőnk szerint a nyilvánosan hozzáférhető képeken világosan látszik, hogy a tározó évekig eresztett, és nagy mennyiségű anyag folyamatosan távozott belőle. Szerinte az erre utaló formációk az év nagyobb részében szabad szemmel a helyszínen is látszódhattak, csak a különösen csapadékos időkben lehettek elárasztva. Azt is valószínűsíti, hogy a növényzet hiánya a gát tövében arra utal, hogy a vörösiszap kimosódott a tározóból.
A szakértő saját buzgalmából kereste ki a képeket, és vonta le következtetéseit, nem kérte fel rá senki. Eredményeit korábban megpróbálta megosztani hivatalos szervekkel is, de nem mutattak érdeklődést iránta. Azt szeretné viszont, hogy legalább egy újabb katasztrófa megelőzése érdekében vegyék figyelembe őket, vagyis ha más tározónál is látszanak hasonló formációk, akkor időben lehessen tenni valamit.
(444)
Bal-Rad komm: Nyilvánvaló ezek alapján, hogy VALAKIK munkaköri mulasztást követtek el! Ha ezek a fotók nyilvánosak voltak MÁR AZIDŐTÁJT IS, ám VALAKIK nem követték figyelemmel…

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Bűnös hanyagság! bejegyzéshez 21 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    Műhold felvételeket nem szokták letölteni és elemezni!Eszükbe sem jut.

  2. István szerint:

    Vagy valamit beleengedtek rendszeresen és elmosta a vörös iszap sűrűjét (LEÜLEPEDETT RÉSZT).

  3. Szaszi szerint:

    1. Kolontár, Vörösiszap – tározó = instabil talajra épült egy része/ de ezt a tervezésnél figyelmébe vették.

    2. A tározók összanyag-mennyisége indokolatlanul nagy a gyártáskapacitáshoz képest.

    3. Régi „bevett” gyakorlat = Az ilyen tározókban /titokban) + jó pénzért –adómentes- más cégek is helyeznek el veszélyes hulladékot.

    4. Vegyipar+műanyag+katonaság+gyógyszer. Mivel ilyen helyeken a hatóság hülye irodistái nem kutakodnak.

    5. Ebben a tározóban (90%-ban) Európai Uniós nagyon veszélyes hulladékokat is elhelyeztek jó pénzért. Mindenki jól jár= az illető országoknak nem kell adót fizetni + semlegesíteni sem, euró-milliókért.

    6. Ezek nagyrésze nehezebb fajsúlyú = lesüllyed < ez a lényeg- tűnjön el.

    7. Elkövették azt a hibát, hogy olyan anyagokat is befogadtak, amik a mélyben nagy nyomás alatt gázkatalizációt indítottak el + hőt termeltek.

    8. A nehéz fajsúlyú anyagon a gázoknak csak 5%-a tud buborékként áttörni + a többi frontszerűen = sávosan szabadul fel.

    9. A felfelé törekvő gáz mozgásba hozza a tározó teljes anyagát = a felszínen lassú +ártalmatlannak látsz7ó hullámzás indul el – nem a szél okozza. – készülődik a pokol – (fizkém. folyamat).

    10. A nyomás alatt levő áramló gáz <2-3 Hz-es hullámokat kelt a tározó aljában + felfelé terjedve 9-12 Hz-re vált = tökéletes infrahullám = sziklafalat is képes szétmorzsolni.

    11. Bizonyíték- a tározó legerősebb pontját, az alapot fogja eltörni. Fázisrezonancia + nyomás. Amikor a törés felér / átmenő/ a felső részt minden jelzés nélkül szétrobbantja – a hullámok teljes energiája kisül.

    12. Ez volt a szerencse, így csak a tározó felső 10 %-át dobta le, kb 1.5 mill. tonnát.

    13. Közben a kilökött anyag elvitte az energia nagyrészét + függőlegesen nagymennyiségű gáz távozott /amire a zűrzavarban nem figyeltek.

    14. Ha a felső rész nem engedett volna, akkor az egész tározót szétvágja.

    15. Abban az esetben a teljes iszapmennyiség kitör = a három településen senki nem marad életben.

    16. Ilyen esetekben a folyadékok/paszták ún. szupefázisba mennek át = viszkozitásuk a belső szabad energia miatt nagyon lecsökken /Pl- ebbe a tárgykörbe tartozik a szublimáció fogalma is. Kolontárra az áradat gyorsvonati sebességgel csapott le. Még a talajsúrlódás sem tudta lassítani, saját energiája hajtotta.

    17. Gondolják végig, mekkora energia kell ahhoz, hogy 1,5 mill. tonnát ilyen sebességű mozgásra bírjon = sima kifolyás nem elég.

    18. Ez az elemzés könnyen cáfolható/ bizonyítható = vegyenek mintát a tározók aljából! Óvatosan, Higany +Bróm + Cián + Furán –származékokat fognak találni < ezek az anyagok timföldgyártás során – ilyen több-milliószoros tömegben nem keletkeznek, sőt nincsenek.

    19. A JÖVŐ: a tározó statisztikailag véglegesen meggyengült / a fideszes Illyésnek kivételesen igaza van / a katalizációs folyamat nem állt le, csak a felső részt lökte le. Várható hideg ősz + tél némileg hűti a rendszert – energiát von el. – Aztán a meleg márciustól- májusig a rendszer újra feltankol energiával.

    20. Első jele az lesz, hogy újra elindul egy lassú felszíni hullámzás.

    21. TANULSÁG: magyaroknak = most láthatták élőben az EU + zsidó gyárosainak környezetvédelmi politikáját = hordjuk szarunkat máshoz.

    21. A tározók aljából a talajba diffundált idegmérgek < egyszerű melléfúrással könnyedén kimutathatók. A környék víznyerői évek óta szennyezettek !”

    Kis kiegészítés az előzőekhez, személyes üzenet a KUTATÓKTÓL! Aki érti, az már nem élt hiába! Nem vitaanyag, de próbálkozni lehet! Talán ide illik egy prognózis is, amely nagyerejű rengést jelez a Mauna Kea és a Mariana árok között, s ha kicsit rosszabbul sikerül, Japánt telibe kapja. Ilyen ez a kutató munka. Bevallom, nem hittem volna, hogy kiadják az alábbi, már korábban néhány személlyel megosztott információt a KUTATÓK, de úgy látszik, méltók voltunk figyelemre.

    2010 10 22.
    / Fukusima 2011 03 11 /

    • vitorla123 szerint:

      Köszi!Én például teljes mértékben értem miről van szó. Vagy tíz évig voltam egy Főkapitányság mai szóhasználattal katasztrófa védelmi vezetője.(RBV)Meg ez a kísérleti fizika tételei alapján érthető is.Nem értem miért nem járták körbe a helyi,vagy megyei katasztrófavédelem részéről ezt a tározót?.Ráadásul meg fog ismétlődni,tehát erre tervet kellene készíteni,hogyan akadályozzák meg az újabb tragédiát.Megnézted,hogy most mit mutatnak a műhold felvételei?Keletkeztek e újabb kráterek?Hol vannak újabb beomlások esetleg növényzet nyomok?Az egyik barátnőm ott lakik,akit az állatügyben az Állatrendőrség meglopott!

      • Szaszi szerint:

        Vitorla,igazságtartamát – nyilván – nem tudom megerősíteni,se cáfolni,ez egy teória,bemásolt vélemény,ami akár igaz is lehet.
        De biztos vagyok abban,hogy az oldalon lesz valaki,aki megnyugtatóan elmondja nekünk a tutit.

      • Hun szerint:

        A rendkivül sok csapadék is szerepet játszott a katasztrofa bekövetkeztében. Természetesen ettöl függetlenül még nagyon komoly emberi mulasztás történt.

    • Tovaris szerint:

      A “fideszes” Illyés volt a fidesz egyik legnormálisabb szakembere – egyetemi tanár, tudós. Ezért is tették félre.

  4. Tovaris szerint:

    Mivel középfokon alumíniumipari végzettségem van, személyesen voltam nem csak az ajkai, hanem az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári timföldgyárakban.
    Az akkoriban alkalmazott, ún. Bayer-féle eljárás lényege az volt, hogy az összeaprított bauxit-ércet nátronlúggal, nyomás alatt (autoklávokban) oldják ki, a többi iszapba kerül. Nos, az eljárás következtében a bepárlás és hidratálás után még jelentős visszamaradó nátronlúg kerül a zagytárolókba. A nátronlúg reakcióba lép a talajban található kálium-alumínium szilikátokkal, nehézfémekkel – így megváltozik a talaj szerkezete – ebből következően a talajmechanikai tulajdonságok is.
    A baj az volt, hogy a maradék alumíniumipar nyereségessége (nevezzük profitnak) növelése érdekében minden “felesleges” beruházást mellőztek, így az alapvető környezetvédelmi és biztonsági berendezéseket is.
    A katasztrófa a szerencsétlen körülmények együttes hatására következett be – szinte várható volt.
    De a háttérben ott rémlik fel az almásfüzitői zagytároló állapota is, amely szintén katasztrófa közeli állapotban van – s mellette közvetlenül ott a Duna…

    • Emeric szerint:

      Google műholdon meg tudnád mutatni?

      • Tovaris szerint:

        Ide sajnos nem tudok képet betenni – de magad is megtalálod. Legfeljebb megkeresem a koordinátákat…

        47° 43′ 37,15”
        18° 16′ 51.05”

        Közvetlenül a Duna-parton

        • Tovaris szerint:

          A Veszprémi Vegyipari Technikum Színesfémipari Tagozatán – Alumíniumipari szakon végeztem, 1968-ben. Akkor még a bauxitbányászat, timföldgyártás, a fémkohászat és az alumínium félésztermékek gyártása világszínvonalon volt, évi 700 ezer tonna alumíniumterméket gyártottunk. Ez a rendszerváltás után gyorsan hanyatlott, a kohókat bezárták, a feldolgozó üzemek zöme idegen kézbe, főleg amerikai és francia tulajdonba került. Még hulladék alumínium feldolgozás az INOTAL-nál működik, de a magyarországi alumíniumárak közelítik a vörösréz árát.
          Szégyen és gyalázat!

        • Emeric szerint:

          Háát, megnéztem az ottani tározót, de nem tudom megmondani, hogy ott csak készül kiömleni, vagy már ki is folyt a felesleg.

          A helyzetmegállapításod pontos.

          • Tovaris szerint:

            Már a hatvanas években tervezték új zagytározók építését, de a németek elkezdték a zagy ipari feldolgozását, ugyanis rengeteg (itt a kis mennyiség is rengetegnek számít) germánium, gallium, bizmut, kobalt, és még számos nehéz- és földfém van a vörösiszapban. Közben az elektronika a szilícium-dioxid (kvarc) alapú félvezetőkre állt át, a germánium jelentősége rohamosan csökkent – és abbahagyták a zagy feldolgozását. Az akkoriban még folyó termelés közben keletkezett zagy jelentősen túltermelte a tározókat, azok talajszerkezete átalakult, a karbantartás megszűnt, vagy elégtelen volt – emiatt is jelentősen megnőtt a katasztrófa veszélye.
            A Duna melletti tározó még nem szakadt át, de szerintem biztosan kimutatható a vízben a beszivárgott mérgek jelenléte. Itt egyelőre az a szerencse, hogy a szennyezés majdnem végtelenre hígul (azaz az elektrolitikus disszociáció igen alacsony)

            Sokan nem tudják, hogy a balatonfűzfői vegyiművek rehabilitálásakor 5 méter vastag földet kellett eltávolítani és kicserélni, azonban több kilométerre is találtak a klórüzemből elfolyt higanycseppeket, dimetil-amint, foszfor-pentoxidot, nitrocellulózt, acetoklórt és több igen mérgező vegyszernek a megengedett határértéket meghaladó mennyiségeit. Pár kilométerre a Balatontól…

            El tudom képzelni, hogy a Budapesti Vegyiművek, a Borsodi Vegyikombinát és más helyeken, pl. a Péti Nitrogénművek körül mi minden lehet a földben és a talajszint alatti vizekben…

      • Fergeteg szerint:

        Megnyugtatásul:
        http://index.hu/belfold/2010/10/15/almasfuzito_neszmely/
        A természet is kezdi visszakövetelni a magáét (a mintavételi helyek között ott van néhány kazetta koordinátája is):
        –http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol202_p206-212.pdf
        Amíg az ország (el)működik, nem lesz gond.

        • Tovaris szerint:

          Van a cikkben néhány eleve tendenciózus, jellegzetes kívülállói frázis, miszerint “magasról tojtak a környezetvédelemre”, meg “félelmetes ipari létesítmények”…de nem sorolom, mert ez a ló másik oldala.
          Annak idején munkaegészségtan tantárgyban igenis említették ezeknek a veszélyeknek a meglétét, elhárítási folyamataikat, amiket a szakmai gyakorlaton mi is megtapasztaltunk.
          A baj az volt, hogy a magyarországi bauxit ércek zöme magas modulusú volt (ami az alumíniumoxid és a kovasav aránya) – amely gazdaságossá tette a közvetlen nátronlúgos feltárást – ellenben sok országban található ércekben a nagy kovasav tartalom jelentős nátronlúgot semlegesít – emiatt az ún. pirogén – azaz ércpörköléses eljárással a kovasavat fel kell bontani – ezután következhet a nátronlúgos eljárás.
          A másik dolog, hogy a hazai alumíniumipar fejlesztése a korabeli német-svéd technológiák alapján történt, főként amiatt, hogy Magyarország a III. Birodalom egyik hadi beszállítója volt. Az ide telepített alumíniumipari technológia zöme német eredetű volt. Az akkori technológia részben valóban “tojt a környezetvédelemre” – főleg, ha a birodalom külső perifériáin épültek ki a gyárak.
          A szocialista iparfejlesztést is elsősorban a mennyiségi mutatók jellemezték, a tonnák – miközben pl. a lúg visszanyerését elég lazán végezték a Vogel-Busch bepárlókban, a vörösiszapot nem mosták át kellőképpen, mert az többe került, mint a friss nátronlúg – ami a klórgyártás mellékterméke. Volt belőle bőven. Került is ki a környezetbe bőven.
          A kémiai ismereteket frissítendő, nem csak a savak oldják a fémeket, hanem a lúgok is. A bór-wolfram vonal melletti ún. amfoter elemeket is, mint az Al, az Mn, Sn, As, stb. – jól oldják a lúgok.
          Mivel a talaj alapvetően kálium-alumínium szilikát módosulatok gyűjtőhelye, a lúgok okozta elváltozások kihatnak a talaj kémiai, biológiai és mechanikai tulajdonságaira is. A kolontári tározó remanens nátronlúgja még húsz év után is megmarta az emberek bőrét…

          Tulajdonképpen az alumíniumipar és technológiáinak korszerűsítésének a folyamatát is a rendszerváltás szakította meg … mint sok minden mást.

          • Fergeteg szerint:

            Köszönöm értékes hozzászólását. Azonban Almásfüzitőn a rekultiváció tudtommal megtörtént, bár nem mondhatni, hogy tökéletesen.
            Ha problémák lesznek, azok nem az amúgy már kiszáradt tározók tartalmának kiöntéséből vagy a kiporzásból fognak fakadni. Inkább a talajvíz szennyeződése a fenyegető veszély.

  5. Tovaris szerint:

    Fergeteg szerint: 2017-01-24 – 17:51

    Mivel a technikum elvégzését követően csak a kötelező 6 hónap gyakorlatot töltöttem az alumíniumiparban – a további részleteket már nem ismerem – az alumíniummal csak a gépészmérnöki praxisomban találkoztam, az adott technológiáknak megfelelően.
    De a műholdfelvétel tanúsága szerint az almásfüzitői tározó még bizony nagyon “veres”, ami a bauxitban jelentős mennyiségű vasoxid jelenlétre utal, tehát az igazi megoldást, a teljes átmosást és a fedőtalajjal való betakarást nem igazán bizonyítja. Ennek ellenére hiszek Önnek abban, hogy végeztek rekultiválást – de annyira elkanyarodtam ezektől a műszaki témáktól, hogy azóta nincsenek érdemi információim.
    A hozzászólásaimmal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy középfokú végzettségem és az akkori gyakorlataim következtében eléggé megismertem az alumínium gyártás teljes vertikumát – az ércbányászattól a félkész termékek előállításáig. Később gépész-, majd villamosmérnöki diplomákat szereztem és az elektronikai iparban, valamint az autóbuszgyártásban töltöttem aktív életem nagyobb részét. Annyit még elárulok, hogy diplomáimat munka mellett szereztem – nem kevés fáradsággal, nem “schmittpál” módon.

    • Fergeteg szerint:

      Kedves Tovaris, inkább megnyugtatásul írtam be, amit írtam, jelezve, hogy nem olyan akut a probléma, mint amilyennek elsőre látszik (ami a környezetet – és benne az embereket – fenyegető alattomosabb veszélyeket illeti, e tekintetben sajnos engem sem nyugtattak meg teljesen a fellelt információk). Annyit megjegyeznék még, hogy pl. a Google műholdfelvételei nem mindig naprakészek, akadnak köztük olyanok is, amelyek jópár évesek már. Azt nem tudom most ellenőrizni, hogy a tározóról készültek mikoriak, de ha 2016 előttiek, akkor biztosan akadhat olyan kazetta rajtuk, ami akkor még nem volt kész. Ez megtévesztő lehet. Az Index cikke is egy ilyet mutat, még vöröslő talajjal (a cikk 2010-es). A VII-es számú kazetta még bizony 2013-ban is “veres” volt. A neszmélyi VIII-as számú kazetta pedig csúszásban van, ez a legproblémásabb mind közül. Itt még 2015-ben is locsolták a felszínt a kiporzás ellen. Rekultiváció lesz itt is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.