Addig is visz’ hall’ kollega!

A tegnapi Putyin-Trump telefonbeszélgetés jó hangulatú volt.

pute

A Kreml tájékoztatása szerint Vlagyimir Putyin gratulált Donald Trumpnak az USA elnöki címének elnyeréséhez. Trump pedig megkérte Putyin elnököt, hogy tolmácsolja szívből jövő jókívánságait Oroszország lakóinak.

Amiről beszélgettek, abban nagyjából egyet is értettek az elnökök. Ezek pedig: legfőbb ellenség a nemzetközi terrorizmus, ami ellen együtt kell(ene) hogy harcoljanak. Az ISIS és egyéb terrorbandák elleni harcot Szíriában össze kell(ene) hogy hangolják. Meg hogy országaik kapcsolatait javítani kell.
Megbeszélték a Közel-Kelet ügyeit, az arab-izraeli konfliktust, az iráni atomprogram dolgait, és a Koreai-félsziget helyzetét.
ÁTTEKINTETTÉK AZ UKRÁN PROBLÉMÁT IS, MINT A JELEN LEGFONTOSABB GONDJÁT!
Aztán volt olyan téma is, amiről nem beszéltek. Így például nem került szóba az Oroszország ellen hozott amerikai szankciók enyhítése. (Erről Trump véleménye már korántsem az, mint ami volt beköltözése előtt, Oroszországot meg nem igazán idegesítik a szankciók. Fájjon a feje az EU-nak a hatásai miatt!)
Arról pedig megállapodtak, hogy létrehoznak egy közös bizottságot, ami előkészíti és megszervezi egy közeljövőbeni személyes találkozójukat.
Addig is: a viszont hallásra!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Addig is visz’ hall’ kollega! bejegyzéshez 31 hozzászólás

  1. Smith szerint:

    Az Iszlám Államnak semmi köze a muszlimokhoz, mert az az izraeli hadsereg szerves részét képezi – nem más állítja ezt, mint a szaúdi főmufti. Az arab-izraeli konfliktus kiváltó oka maga a zsidó állam, és az agresszív területi terjeszkedésük. Megvitatták a közel-keleti helyzetet? Nos, az egész térségnek (és a világnak is) egyetlen problémája van, és ez a cionizmus. Minden a zsidó érdekek védelmének lett alávetve. Mit is mondott Orbán a hét elején? “Minden nemzetnek joga van, hogy saját magát tegye az első helyre.” Nos, ez csak akkor valósulhat meg, ha a nemzetállamok megtisztítják a közéletet a cionistáktól (nem a zsidóktól), és visszaveszik a pénzkibocsájtási jogot a Rothschildoktól. John F. Kennedy elnöknek volt bátorsága ehhez, az életével fizetett érte.

  2. Ferenc szerint:

    Lenne 5 kérdésem, Mr. Smith!

    1. Hogyan lehet Szaúd-Arábia és Izrael egyszerre USA szövetséges ha ellenségként tekintenek egymásra?

    2. Az Iszlám Állam törvényei nagyon hasonlóak mint Szaúd-Arábia törvényei, hogy lehet így Szaúd-Arábia USA szövetséges?

    3. Ha a zsidók állnak a “fanatikus iszlám” mögött, akkor Szaúd-Arábiába miért nem lehet beutazni annak akinek izraeli pecsét van az útlevelében?

    4. Hogyan tarthatja az USA szövetségesnek azt a Szaúd-Arábiát, melynek a törvénykezése a terrorista Iszlám Állam törvénykezésére hajaz?

    5. Szaúd-Arábia törvényeit is a zsidók írták???

      • Gyuszibá szerint:

        A forrás hitelességét lehetne elemezni, talán igaz-talán nem. Fogadjuk el, hogy hiteles.
        De akkor további kérdések merülnek fel.
        Például a legfontosabb, hogy Szaúd Arábia retorikájában akkor miért szerepel Izrael elpusztítása?
        Vagy Szaúd-Arábia miért nem támogatja a palesztinokat anyagilag?
        Szaúd Arábia miért nem fogad be annyi menekültet ami megkímélné a problémáktól Európát?
        Szaúd Arábia miért pénzel és képez ki olyan katonákat akik öngyilkos és nem öngyilkos merényleteket hajtanak végre Izraelben és a nyugati országokban (amik ugyanúgy az USA szövetségesei mint Szaúd-Arábia)???

        • Gyuszibá szerint:

          Szaúd-Arábiáról jobban elhinném, hogy titokban a zsidók állnak mögötte ha nem akarná elpusztítani Izraelt vagy ha azért támogatnák anyagilag a palesztinokat, hogy hagyják békén a zsidókat Izraelben (öngyilkos merényleteket megelőzendő) vagy ha nem buzdítaná az arabokat (pénzzel, ellátmánnyal és/vagy szavakban és harcra buzdító retorikában) Izrael megsemmisítésére.

          • petymeg szerint:

            Azért akarják elpusztitani mert tudják ,hogy ezek a zsidók már nem azok a zsidók akiktöl származnak. Amúgy sem váltak el nagy szeretetben!

    • Tovaris szerint:

      Ennyire korlátolt nem lehet valaki…persze, ez a szélsőjobb szellemi sajátja – nem is szabadna rajta csodálkoznom.
      Persze, már az is furcsa számomra, hogy ennek a honlapnak a fejléce kissé megtévesztett….

    • akárki szerint:

      meglehet.

  3. Ferenc szerint:

    Előbbi hozzászólásom korrigálom. A második és a negyedik kérdésem lényegében ugyanaz. A második kérdésem akkor a következő: Szaúd-Arábia törvénykezése a demokratikus jogrend megcsúfolása. Hogy engedheti ezt az USA?

    • vitorla123 szerint:

      Mindegyik kérdésedre lényegében a náci és kommunista vadászat nagy nyeresége a d magyarázatot.A többi kevésbé lényeges.Illegális eszközökkel megkerülik.

      • Tovaris szerint:

        Mi az, hogy “náci és kommunista” vadászat?

        • vitorla123 szerint:

          Sprektum TV dokumentum filmsorozat. Náci vadászat. A kommunista vadászat saját találmány. ugyan úgy ahogy azt csinálták. Lásd Sztálin halála (dokumentum film. ) Kadafi ? megyilkolása. TV híradó.

  4. Tovaris szerint:

    Ez a telefonbeszélgetés mindenesetre felveti azt a szándékot, hogy valaminek történnie kell. Putyin-nak érdeke, hogy a korrektség uralkodjon az orosz-amerikai viszonyban, Trump-nak pedig mindenképpen korrigálnia kell az amerikai bel- és külpolitikát.
    Ez a beszélgetés az első “kötelező udvariasság” jegyében zajlott, semmi több. Sokat nem lehetett várni tőle, azonban az mindenképpen kiderült, hogy elsősorban az EU országok látták a kárát az amerikaiak által kezdeményezett és levezényelt embargónak – azaz az USA más faszával verte a csalánt.
    A legfőbb tanulság viszont enné sokkal figyelemre méltóbb: Oroszország immár nem egy döglődő medve – amihez a Gorbacsov-Jelcin páros alaposan hozzájárult – hanem újra világhatalom. S ha Kínával, Indiával és még néhány szóba jöhető országgal megfelelő szövetségi politikát tud folytatni, akkor már fölénybe is kerülhet.

  5. joz szerint:

    Kedves Ferenc(nem a miliárdos 🙂 ) és Gyuszibá!
    Megpróbálok néhány kérdésre válaszolni a tudásom és tehetségem szerint.
    Úgy emlékszem talán Clinton elnök mondta, hogy Amerika ingerküszöbe ott van ahol amerikai érdekek sérülnek. Izrael amerikai támogatása elsősorban az amerikai politikát meghatározó zsidó lobbinak köszönhető. Ezen támogatások részben magán jellegűek (pl. zsidó tulajdonú multi cégek mint a coca-cola), és részben állami pénzek. Szaúd Arábia “barátsága” kizárólag üzleti és katonai érdek. Szaúd Arábia olajának jelentős részét amerikai cégek termelik ki és szállítják a különböző piacokra (természetesen jó nagy haszonnal). Szaud Arábia jelentős és fizetőképes piaca az amerikai áruknak. A Szaudiak legnagyobb beszállítója az USA. A Szaúd Arábiában lévő katonai bázisokat a “világ csendőre” szerepre törő Amerika használja a térség “felügyeletére”. Szaud Arábia a tipikus példája annak, hogy az USA nem értékek, hanem érdekek mentén politizál. Ezért is hiteltelen (legalább is számomra) az USA részéről a demokrácia, az egyenjogúság, a szabadság hangoztatása.
    Izrael és Szaud Arábia viszonya korán sem egyértelmű. Mindkét ország a térség legmeghatározóbb állama kíván lenni. Izrael erre kizárólag a katonai erejével képes, míg Szaud Arábia a térség szuníta iszlám államainak politikai befolyásolásával. Véleményem szerint ők inkább egymás konkurenciái mint barátai vagy ellenségei. A mérleg nyelve köztük az USA-hoz való viszonyuk.
    Izrael és Szaud Arábia is hasonló módszereket használ. Mégpedig az “oszd meg és uralkodj” elvet. Mindkét ország ellentéteket és polgárháborúkat szít a térség velük nem szimpatizáló országaiban.
    Gyuszibá kérdéseire válaszolom, hogy Szaud Arábia elismerte Izrael államot. Persze ott is lehetnek “szélsőségesek”, akik Izrael megsemmisítését hangoztatják, de hivatalos szinten ilyent nem olvastam. Sőt! Szaud Arábia az Arab Ligában sorra megvétozza az Izrael elleni közös arab fellépés terveit. (Feltételezem amerikai nyomásra.)
    Szaud Arábia nagyon nagy pénzekkel támogatja a palesztínokat. Elsősorban a Palesztin Nemzeti Hatóságot, ami a PFSZ utóda. Ők lemondtak az Izrael elleni fegyveres harcról. Dekradáltan a független Palesztín Államot békés eszközökkel szeretnék elérni. Saját véleményem az, hogy vezetése egy Izraelbarát opportunista szűk kör, akik “lenyúlják” a különböző támogatások jelentős részét. A HAMASZ-t, aki fegyveresen is harcol a függetlenségért sem az USA, sem Izrael, sem Szaud Arábia nem ismeri el a palesztínok képviselőjének. Olvastam olyan elemzést, ahol a több mint két éve esedékes palesztin választásokat azért nem írják ki, mert azt a HAMASZ nagytöbbséggel megnyerné. Persze ez nem érdeke a jelenlegi palesztin vezetésnek sem.
    Szintén Gyulabá kérdésére válaszolnám, hogy én nem olvastam sehol híreket Izraelben – nem palesztin elkövető által – elkövetett merényletről.
    Izrael és a szíriai “ellenzék (köztük az IÁ) kapcsolatára vannak bizonyítékok. Például a sebesültek izraeli gyógykezelése, a kormány raktárainak bombázása, tanácsadók küldése. Azt sem tartom véletlennek, hogy az Iszlám Állam kijelentette, hogy neki Izrael nem ellensége, és az IÁ-hoz kapcsolható merényleteknek alig van zsidó célpontja.
    Természetesen amit írtam az csak a felszín. Az általam leírtaknál sokkal összetettebb és sokrétűbb az USA-Izrael-Szaud Arábia kapcsolat.

    • Gyuszibá szerint:

      Köszönöm a válaszát!

    • Fergeteg szerint:

      +0,5, némi kiegészítéssel.
      Izrael támogatása az erőteljes izraeli zsidó lobbin kívül egyes amerikai (neokonzervatív vagy keresztény) köröknek is masszív érdeke, a térség helyzetéből és a két ország közötti kapcsolatokból, az USA nagyhatalmi státusából, és/vagy a vallási meggyőződésből, esetleg az eltitkolt, de gyakran kiugrasztott, és viszontválaszként antiszemitizmus vádjával bunkózó “érintettségből” (neokonzervatívok) fakadóan.
      Nagyon jó észrevétel, hogy az Egyesült Államok érdekek, és nem értékek mentén politizál. Erre számtalan példa van, a Szaúd-Arábiával való viszonya szintén ilyen. De pontosan ilyen jó példa Izrael és Szaúd-Arábia kapcsolata is. Nem egészen pontos megállapítás az, hogy mindkét ország a térség legmeghatározóbb állama kíván lenni, Izrael ugyanis már az. Hegemóniáját Szaúd-Arábia nem tudja fenyegetni, Irán viszont igen, amely Szaúd-Arábia térségi befolyását is veszélyezteti. Többek között ez az egyik sarokpont, amelyre egy kölcsönösen előnyös érdekszövetség alapozhat. A másik egy közös szövetséges, amely az egyik fél (Izrael) esetében ráadásul elfogult és roppant nagyvonalú, a másik (Szaúd-Arábia) esetében viszont legalább annyira fenyegető (állomásoztató, térségi felforgató stb.) és ellenérdekelt (pl. amerikai palagáz ill. olajpala alapú szénhidrogén-kitermelési potenciál), mint amennyire támogató (elsőszámú hadieszköz-ellátó, petrodollár-kibocsátó, diplomáciai támogató/szennyesmosó, terroristákat közös célok érdekében szó nélkül felhasználó). Ugyanez a támogató-fenyegető pozíció áll Izraelre is Szaúd-Arábiával szemben, így az a legmeghatározóbb térségi állam babérjaira nem törhet, viszont nagyon is érdekelt az Izraellel való együttműködésben a falka domináns tagjaként. Ezt a feltűnően jó kapcsolatot még az izraeliek is elismerik:
      http://www.jpost.com/Middle-East/Analysis-Secret-Israeli-Saudi-ties-likely-to-continue-despite-Abdullahs-death-388784
      A kérdést Robert Parry is körbejárta:
      –https://consortiumnews.com/2015/04/15/did-money-seal-israeli-saudi-alliance/
      A harmadik sarokpont Szíria lett, és többek között az a közös üzleti érdek, amelyet akadályoz (gázüzlet). A negyedik az Iránhoz egyre jobban kötődő, síita többségű Irak, amelynél mindkét ország érdekelt a hozzá pozitívan viszonyuló területek (Izrael: iraki kurdok; Szaúd-Arábia: szunnita területek az Eufrátesz mentén) leválasztásában. És még biztosan lehetne találni hasonlókat.
      Nem tudom, honnan van az információ, hogy a szaúdiak elismerték Izrael államot, mert erről szó sincs. Ez viszont nem zárja ki az együttműködést több fontos területen, és a széles tömegeknek szánt, Izrael ellen fenntartott törvényeket. Nem is lehetnének a szaúdiak oly sikeresek a szélsőséges muzulmán fanatikusok kitenyésztésében, ha az Izraellel történő “barátkozás” nem a színfalak mögött történne. Saját népük söpörné el őket.
      A Szíria elpusztítása köré épített politikai és médiaszínházban ráadásul kaptak egy közös “ellenséget”, legalábbis így adják el azt az eszközt – egyebek mellett az Iszlám Államot, vagy DAIS-t -, melyet bár teljesen hibás tisztán amerikai és/vagy izraeli titkos szervezetként kezelni, felépítésében (jó okkal engedték létrejönni, sokáig sem az amerikaiaknak, sem az izraelieknek nem volt érdeke a gyors megsemmisítésük), kiképzésében, irányításában (vagy inkább “motiválásában”) és ellátásában (hadi- és emberanyag, egészség, információ, hátország) közvetve vagy közvetlenül vastagon benne vannak a Szíria ellen törő hatalmak titkosszolgálatai, szalafista muzulmán hálózatok, és a közel-keleti szövetségesekkel kiegészült nyugati katonai-ipari-pénzügyi komplexum. Az, hogy Izrael kezdetben nem lehetett célpont, abból is kiderülhetett, hogy Steven Sotloff kivégzését követően a terroristák elnézést kértek a támogatóiktól. Később ugyan voltak harcias megjegyzések izraeli részről (pl. Nitzan Alon tábornoké), de teljesen egyértelmű, hogy a szervezet inkább előnyös volt számukra, mint hátrányos:
      –https://www.rt.com/op-edge/357734-iran-threat-isis-israel/
      Ugyanez elmondható az Egyesült Államokról is (Mark Toner arckifejezése és hebegése mindent elárult):
      –https://www.rt.com/usa/337119-us-fails-palmyra-isis/
      A szaúdiak számára az Al-Kaida, mint “édesgyermek” fontosabb a DAIS-nál, így nekik már van félnivalójuk, annál is inkább, mivel a területvesztés és a megváltozott stratégia szerint egyre több “harcos” tér vissza hozzájuk, vagy utazik be oda. Izrael viszont a palesztinokkal szembeni konfliktusai alatt elég pontosan feltérképezte azok hálózatait, az ország sem éppen muzulmán utazási célpont, és területe is sokkal kisebb, így nem csoda, hogy a DAIS inkább nem próbálkozik náluk, mert ott nem lehet erős. Egyiptomban (Sínai-fsz.) és Szíriában viszont még igen. Szaúdi (sőt Trump győzelméig gyaníthatóan közös szaúdi-amerikai) érdek is a DAIS-é mellett, hogy a veszni látszó szíriai-iraki kalifátus helyett legyenek más, megvalósításra váró DAIS-célok a világban, mint pl. az egyiptomi jelenlét (Sziszi mind az amerikaiakat, mind a szaúdiakat elbizonytalanította, az DAIS ottani ága pedig hatékonyan rombolta szét az egyiptomi idegenforgalmat, ami többek közt hadiipari megrendeléseket jelentett Egyiptom részéről az Egyesült Államoknak, valamint a katonai támogatás megújítását, miközben még nehezebb anyagi helyzetbe hozta az amúgy szaúdi támogatásban is részesülő Sziszi kormányát, bár végül nem várt orosz és szír közeledést eredményezett), az európai terrorizmus (gyengíti és fenyegetésben tartja Nyugat- és Közép-Európát, bár visszafelé látszik elsülni a Brexitet követően, mivel megerősödtek a közös európai védelmi kezdeményezések), a közép-ázsiai jelenlét (egyszerre lépne fel a pakisztáni befolyás ellen, és növelné Afganisztán kormányának függését, de nem várt pakisztáni-orosz közeledés történt az utóbbi időben), illetve a délkelet-ázsiai bomlasztás.
      Visszatérve Szaúd-Arábiára és Iránra, a síita-szunnita ellentétek kihangsúlyozása remekül eltereli a figyelmet a két ország ellenségeskedésének valódi okáról, a geopolitikai helyzetükről. Két dudás nem fér meg egy csárdában, a vallási különbségek kiélezése pedig jó eszköz a fanatikus szunnita ideológiák zászlói alá történő beszervezésekhez. Ami a Hamászt illeti, a másik nagy palesztin szervezetet az említett (és Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia által támogatott) Palesztin Nemzeti Hatóságon kívül, ez támogatást kap mind az öböl menti országoktól (elsősorban a Muszlim Testvériséget támogató Kataron keresztül), mind az Irán által támogatott Hezbollahtól (katonai támogatás), de az utóbbit az Öböl Menti Együttműködési Tanács tavaly márciusban terrorszervezetnek nyilvánította (Izrael, Katar és Szaúd-Arábia közös érdekének megfelelően). Annál érdekesebb lesz mindezek fényében az egységkormány, amit felállítanak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.