Kincs, ami-VOLT-nincs!

Hihetetlen, de megtaláltuk a magyarok elvett nyugdíjpénzét

2835,4 milliárd forint – ennyi volt december végén a magyar háztartások “nyugdíjpénztári átlépések miatti követelése” az állam felé. Annyira hihetetlennek tűnik ez a pénzügyi számlákban található adatsor hat évvel a magán-nyugdíjpénztárak nagy részének beszántása után, hogy megkérdeztük az MNB-t, mégis milyen jogi vagy pénzügyi alapja van a kimutatásnak, netán bizonyos értelemben valós, fennálló követelésről van-e még szó.

Gyönyörűen látható a statisztikán, hogy a magyar háztartások magán-nyugdíjpénztári vagyona 2010 végéről 2011 elejére egyszer csak eltűnt. Kivéve persze a magánynyugdíjpénztáraknál önkéntesen maradókat, akiknek a nyugdíjpénztári vagyona ugyanúgy 236 milliárd forinton áll, mint 2011 elején. A mélypont 2012 közepén 188 milliárd forint volt, azóta a befektetéseken elért hozamok visszahozták a magán-nyugdíjpénztári vagyont a hat évvel ezelőtti szintre. Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon pedig 2011 eleje óta 44%-kal (nemcsak a hozamok, de a befizetések következtében is) 1327 milliárd forintra nőtt. A megmaradt eszközök egy részét kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközállománya az értékesítések révén 2013 végére olvadt gyakorlatilag nullára.

Hihetetlen, de megtaláltuk a magyarok elvett nyugdíjpénzét

A statisztika legérdekesebb eleme azonban nem is az ábra piros vagy fekete, hanem a sárga oszlopa. A háztartások előzetes pénzügyi számlái szerint ugyanis 2835,4 milliárd forint volt háztartások “Egyéb követeléseken” belül az ” ebből: nyugdíjpénztári átlépések miatti követelés” soron kimutatott eszközállománya. Vagyis a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem veszett el, csak átalakult, mintha a háztartások most is valós nyugdíjköveteléssel rendelkeznének az állam felé a kimutatott összegben. Ahogy az MNB megkeresésünkre küldött válaszából kiderült azonban, kizárólag statisztikailag áll fenn ez a szám.
Kíváncsiak voltunk, milyen jogalapja van a követelésnek, máshol is ki van-e mutatva ez elkülönült pénztömegként, esetleg csak a jegybank választotta ezt a statisztikai megoldást.
Az MNB válasza szerint mindez egy 2014. június 30-án bevezetett elszámolási változtatással kapcsolatos. Az ESA 2010-ben előírt statisztikai megoldásról van szó, amit tehát nem az MNB választott, hanem a nemzetközi módszertan írja elő az átvett nyugdíjvagyon miatti követelés/tartozás kimutatását a 2014-es módszertani átállás óta. Erről 2014 elején előre tájékoztatta a statisztikákat felhasználókat az MNB.
A nemzeti számlákra vonatkozó régi módszertani előírások szerint a magán-nyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépést, a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvételét egyszeri tőketranszferrel kellett megjeleníteni, ami az átvett vagyon összegével javította az államháztartás nettó finanszírozási képességét és rontotta a háztartásokét a vagyonátvétel időszakában. Az új módszertani szabályok szerint a vagyonátvétel nem befolyásolhatja a szektorok egyenlegét, az átvett nyugdíjvagyonnal azonos összegű egyéb kötelezettséget kell képezni a központi kormányzat mérlegében a háztartásokkal szemben. Ezt az egyéb kötelezettséget a nyugdíjfizetések időszakában kell csökkenteni.
Tehát a központi kormányzattal szembeni követelést mutat ki az MNB, amit fokozatosan csökkent a nyugdíjfizetésekkel. Bővebben a Magyarország pénzügyi számlái 2014 című módszertani kiadványuk ismerteti az elszámolási módszert és az adatokat is (2.7. fejezet). Hasonlóképpen beszámol a módszertani változásról és az adatokról a Statisztikai Szemle 2014. decemberi száma.
Az előzetes, illetve a teljes körű pénzügyi számlákban az államháztartásnál (S.13) látható, hogy a tartozás oldalát a központi kormányzatnál mutatják ki ennek a tételnek. A nemzeti számlák, pénzügyi számlák nem készül mélyebb bontásban, mint az alszektorok szintje, nem lényeges, hogy ez mely szereplő tartozása a központi kormányzaton belül. Az viszont lényeges a jegybanki válasz szerint, hogy ez egy technikai tétel, amely kizárólag a nemzeti számlákban szerepel és statisztikai módszerek szerint került megállapításra. Jogi, számviteli értelemben senkinek sem tartozása és nem követelése és semmilyen hazai jogszabály nem írja elő ennek kimutatását.
És hogy valójában hol van ez a pénz? Nagyobb részét azonnal (a magán-nyugdíjpénztári vagyonban lévő állampapírok nettósításával) vagy fokozatosan (pl. államhoz került részvények eladásával) az államadósság csökkentésére használta fel az állam, kisebb része pedig befolyt a költségvetésbe. A megmaradt eszközöket kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközállománya az értékesítések eredményeként 2013 végére csökkent gyakorlatilag nullára.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Hát ha valaki érti a dolgot, az lefordíthatná emberi ésszel felfoghatóra. Számunkra az utolsó bekezdés a releván. Eszerint úgy meg védte a döbrögista horda azt a pénzt, hogy…- EGYSZERŰEN ELTŰNT!
“…pl. államhoz került részvények eladásával) az államadósság csökkentésére használta fel az állam…”
-Hétfői cirkuszi évadnyitójában Döbrögi arról áriázott, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság x-százalékkal csökkent.
Namármost. 2010-es trónra lépésekor kb. húszezer milliárdot taksál összegszerűen az államadósság. A magánynyugdíjpénzek megvédésével együtt 2016 végére csökkent ez a szám 20600 milliárdra.
Még annyit hozzátennénk, hogy a GDP az a Döbrögisztánba betelepült összeszereldék és más egyéb multik produkcióját mutatja-“magyar gazdasági teljesítmény” hangoztatásával.
Persze az államadósságot nem ők fogják visszafizetni! (Amúgy is visszafizethetetlen!)
Amennyiben teljesítményük növekedése kettő százalék, a teljesítményükhöz mért államadóság négy százalékkal csökken!
Nagyjából erre jó a NEM ÖSSZEGSZERŰ államadóssággal büszkélkedni, hanem a GDP-százalékában vetíteni!
Márpedig a vetítés az nagyon kiválóan működik Döbrögisztánban! 1990-óta!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Kincs, ami-VOLT-nincs! bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Botond szerint:

    Admin! Te is kevered az adósságot, de nagyon … pont erre találták ki a GDP-arányos kamut. Értelemszerűen adósságnál a nominális, tényleges összegek számítanak, mivel azokat kell visszafizetni. A tények : 2010. április 30.-án a bruttó államadósság 18.799 milliárd forint volt. Ebből le lehet vonni a MANYUP 3.200 milliárdját, tehát effektíve a bruttó adósság 15.599 milliárd forintot tet ki a Bajnai kormány leköszönésekor. Ennek “csak” azért van jelentősége, hogy jobban meközelíthető legyen az az összeg, amelyet a férgek közvetlenül a költségvetésből loptak ki. A jelenlegi bruttó adósság 25.806 milliárd forint Lásd: http://www.akk.hu/hu/statisztika/allamadossag-finanszirozas/a-kozponti-koltsegvetes-adossaga.

    Ebből látható, hogy a banda majdnem 10.000 milliárd forintot talicskázott ki az állam kasszájából. Az uniós mutyikról majd csak 2020. után lehet pontos számvetést adni … de ne legyenek illuzióink, ott is komoly összegek tünnek / tüntek el (ez utóbbi buli pártfüggetlenül folyik ma is).

    • olvasó szerint:

      Köszönjük a pontos kimutatást.
      Az unjós mutyikhoz: a 2013-2004 I.időszak kifizetésének statisztika szerint kb.70%-a teljesült 2010 után, a II. ciklus 2022-2014 re vonatkozólag díszes kompániánk előzetes elképzelése, hogy 2018 ra megtörténjen a teljes cikluskeret lehívása. 2018 után meg utánuk jön a vízözön.
      Végeredményben jó úton haladnak, hiszen -állításuk szerint- a teljes II. ciklus pénzügyi keret 40%-át már odaítélték az arra “érdemesítetteknek” 2016 végéig.

  2. olvasó szerint:

    Nagyon egyszerű!
    Az átvett magánnyugdíjpénztári vagyoni eszközöket (hogy a számviteli mérleg egyenlegben legyen) belevitték a munkavállalók jövőbeni nyugdíj követelésének összegébe úgy, hogy ez a szektoregyenleget valójában kimutatható módon számszakilag nem befolyásolja (mivel a jövőbeni nyugdíjat mindig is az éppen regnáló jövőbeni hatalom határozza meg, ha a jövőben 0Ft nyugdíjat határoznak meg a parlamenti urak, akkor is lesz nyugdíj, csak a mértéke 0. )
    ( a kézzelfogható eszközt belekönyvelték a virtuális jövőbeni , nem számszerűsített követelésbe) Erre még külön jogszabályban még módszertant is alkottak a jogszerűség kedvéért.
    Aztán egyéni számlák nyilvántartása híján ezt a virtuális követelést arányosan folyamatosan csökkentik a nyugdíjas állampolgároknak kifizetett nyugdíjak összegével, még akkor is, ha a nyugdíjas kort a volt magánnyugdíjpénztári tagok még el sem érték.
    De köznapian helyesen azt is mondhatjuk, hogy a MNYP megtakarítás- vagyon számvitelileg és jog szerint is EGYSZERŰEN ELTŰNT.
    Lehet nem is volt.

    Még a GDP arányos államadóssághoz:
    Hálásak lehetünk az állami beruházások esetleges túlszámlázásáért, hiszen az érdekünkben is történik; 35 milliárd forintos projekt túlszámlázásonként az 0,1%-al dobja meg a magyar éves GDP-t és egyben a nemzethy magánvagyonát.
    A GDP növelése, meg hát mindannyiunk közös érdeke!

  3. öregkun szerint:

    Az állami hozzájárulás mekkora lehetett ?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.