Álságos problémakezelés

BÖRTÖN VAGY FAGYHALÁL?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.

Mit tesz az állam?
Országosan hiánycikknek számít a tűzifa, a telepeken is nehéz hozzájutni, így előfordul, hogy még aki meg is tehetné, az sem tud venni. Nem oldja meg az sem a problémát, hogy több önkormányzat is tüzelésre alkalmas fát oszt szét, vagy saját zsebből egészíti ki a szociális tűzifára kapott támogatást. Hallani azonban rossz példákról is: a TASZ-hoz, illetve az ombudsmani hivatalhoz is fordultak ezen a télen olyan emberek, akik a helyi önkormányzat igazságtalan tűzifa-osztására panaszkodtak.
A szegény emberek ennek ellenére sok helyen arra kényszerülnek, hogy – a rendkívül káros – épület-bontási hulladékkal fűtsenek, vagy akár -25 fokos hidegben is csak délutánra gyújtsák be a kályhát.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik a fagyoskodó és nélkülöző emberek számára, hogy a közeli erdőkből összegyűjtsék a földre hullott rőzsét, gallyat és ezzel az életveszélytől óvják magukat.
“Azonban aki elhullott fát, gallyat gyűjt, vagy az elhalt ágakat levágja, szabálysértést követ el, ez pedig elzárással is büntethető. Vagyis emberek azért kerülnek börtönbe, mert a földön talált faágakkal fűtenének”.
Gyógynövény oké, lehullott faágakért elzárás
Az erdőtörvény szerint gombát, vadgyümölcsöt, gyógynövényt saját használatra lehet gyűjteni, faágakat viszont egyáltalán nem. Ráadásul aki lehullott faágakat gyűjt, szigorúbban büntetett szabálysértésért felel, míg aki gombát, vadgyümölcsöt, gyógynövényt szed jogosulatlanul (magánerdőben és kereskedelmi mennyiséget gyűjteni tilos), az egy enyhébben büntetett szabálysértést követ el.

Kapcsolódó kép

“Falopással, rőzsegyűjtéssel kapcsolatban 2014-ben majdnem 3800, 2015 októberéig pedig körülbelül 2500 ügyben intézkedett a rendőrség. Az eseteknek bizonyára jelentős részében a túlélésért küzdő emberekre rónak ki bírságot, azért, mert megpróbálnak tenni valamit önmagukért és családjukért a megfagyás ellen, miközben tulajdonképpen senkit nem károsítanak meg.”
Két olyan esetet is ismerünk, ahol nemcsak a fagyűjtés miatt indult eljárás, hanem kiskorú veszélyeztetése miatt is. Mindez azért, mert a szülők, akik rőzséért indultak az erdőbe nem hagyták otthon iskoláskorú gyerekeiket, és az ügyészség szerint ezzel az erkölcsi fejlődésüket veszélyeztették. A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szülők mindkét esetben büntetlen előéletűek voltak. Egyikük úgy vélekedett, hogy a kisiskolás gyerekeit egyedül otthon hagyni jóval veszélyesebb lett volna, mint magával vinni őket, nem beszélve arról, hogy nem tudta, szabálysértést követ el azzal, ha a közeli mezőről összegyűjti a lehullott faágakat.
Álláspontunk szerint nagyobb veszélyt jelent a társadalomra és a gyermekek fejlődésére is, ha a szegény emberek, családok fagyoskodnak, vagy akár megfagynak otthonunkban, mint, ha a lehullott faágakat összegyűjtve megpróbálják átvészelni a telet.
Ráadásul a rőzsegyűjtők tetten érése és előállítása erőforrásokat igyényel, ami általában több pénzbe kerül, mint maga a kár értéke. A felesleges büntetések kiszabására fordított pénzeket lehetne akár az emberek támogatására költeni, és megakadályozni a nyomor újratermelődését. Mindeközben kutatás is alátámasztja azt a szóbeszédet, hogy sokszor a nagy mennyiségben, eladásra fát lopó nagyvállalkozók illegális tevékenysége felett szemet hunynak a hatóságok.
Fenti okokból készített ombudsmani beadványt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI). A beadványban felhívták a figyelmet arra, hogy a rőzsegyűjtés teljes tilalma, és kiemelt szabálysértésként való kezelése közvetetten sérti az egyenlő bánásmód követelményét, és ennek a szabálynak a felülvizsgálatára kérték az alapvető jogok biztosát. Kitértek arra is, hogy ez a szabályozás tág teret enged annak a diszkriminatív hatósági gyakorlatnak, amely a hasonló kis súlyú szabálysértésekért jellemzően a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket bünteti.
Az ombudsmani beadvány hat civil szervezet részvételével létrejött munkacsoport keretében született. A Magyar Helsinki Bizottság, a NEKI, a Roma Sajtóközpont (RSK), a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE), a TASZ és az Utcajogász Egyesület 2015-ben fogott össze a szabálysértési jogszabályok egyes társadalmi csoportokat aránytalanul sújtó rendelkezései és alkalmazása ellen.
(Forrás: ataszjelenti)
Bal-Rad komm: Szép írás ez-jó írás ez! Kár, hogy “kisebbségvédelmi” fordulattal zárul. Ahelyett, hogy úgy általában elkezdené feszegetni a problémát!
Azt az általános problémát, amely jellemzi Döbrögisztán társadalmi helyzetét. Amely oka annak, hogy egyáltalán ilyen problémák előfordulhatnak. Amelyek VALÓS problémák.
Tüneti kezelés az ilyesmi egy halálos-de amúgy gyógyítható-kórral fertőzött betegen. A legújabb fekély lelocsolása ecettel. Pedig van szérum is.
Inkább kisebbségi jogvédőakciót kerekítenek egy olyan társadalmi katasztrófából, amelynek egyre több áldozata lesz. Elkerülhetetlenül.

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Álságos problémakezelés bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. dühös... szerint:

    a gyümölcsösömből kivágták az összes almafát!!!..kb 250 darabot…

  2. "Szélsőjobb" :D szerint:

    Azért a teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Rostás Rambóék egész erdőket taroltak le “rőzsegyűjtés” címszó alatt.

  3. zls-179 szerint:

    Az igazsághoz hozzátartozik az is hogy nem kellet volna mindent eszetlen módon magánosítani, pl az erdőket különféle kárpótlások keretében!Ismerek olyan erdőtulajdonost, aki csak kitermeli és értékesíti a kapott erdőt!Aki meg ültette annak idején az meg már nem él,mer így járt, az utódja meg menjen a sóhivatalba az erdő tulaj részéről…A kárpótlás nem kárpótlás volt hanem szabad rablás,az akkor is pozícióban lévők részéről!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.