Disznó a világ Döbrögisztánban

Ezért bukott el a kormány terve – a lakosság is “keresztbe tett”

Bár az öt éve meghirdetett sertésstratégia 6 millió disznót irányzott elő, még csak 2,9 milliónál járunk. Bemutatjuk, miért nem jött össze a disznóboom.

“A kormány szerdai ülésén elfogadta a sertésstratégiát. Ennek legfontosabb célja, hogy Magyarországon a sertésszám – ami jelenleg 3 millió körül mozog – hét éven belül ismét elérje a 2002-es szintet, mintegy 6 millió darabot. Ennek érdekében konkrét intézkedéseket kell tenni, amelyek között vannak rövid és hosszú távú teendők is” – ezt még 2012-ben mondta Fazekas Sándor agrárminiszter. A sertéstervért felelős miniszteri biztos, Horváth István pedig 2013-ban arról beszélt, hogy már 2017 végére összejöhet a 6 millió disznó a magyar ólakban, de az 5 milliós állománnyal is elégedett lett volna.
A látványos sertésboom azonban eddig elmaradt. A tervben szereplő 6 milliós állomány helyett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly decemberben 2,9 milliós sertés volt az országban, ami több mint 200 ezres csökkenést jelentett 2015-höz képest. A földművelésügyi tárcától ezért azt kérdeztük, miért nem sikerült felduzzasztani a disznóállományt, mi a helyzet a stratégiával, milyen eredmények születtek.
Miért üresek a disznóólak?
Arra a kérdésünkre, hogy időarányosan miért nincs elég disznó a tervekhez képest, a szaktárca közölte: az unió sertéságazata 2014 és 2016 között súlyos válságban volt. Egyfelől az orosz állategészségügyi korlátozó lépések, majd a 2014. augusztusában életbe lépett orosz importembargó olyan keresletcsökkenést okozott, amely tartósan alacsony szintre küldte a felvásárlási árakat. A bajokat tetézte, hogy az európai sertéságazat eleve túltermeléssel küzdött, ez pedig szintén lenyomta az árakat. Ezek egyenes következményeként sehol sem lehetett növekvő létszámról beszélni. A kormányzati sertésstratégia így inkább arra szolgált, hogy megállítsa a sertésállomány csökkenését, az FM szerint a lépések nélkül még a mostani 2,9 millió állomány sem lenne meg.
Az ágazati problémák mellett a magyar vásárlók sem segítették az eltervezett disznóboomot. A 2015-ös és 2016-os KSH-adatok szerint ugyanis fejenként évi 60-62 kiló húst ettek a magyarok, ezen belül a baromfihús a legnépszerűbb több mint 19 kilóval, csak a második a disznóhús 16,8 kilóval. Ezzel szemben klilencvenes években még a sertéshús volt a főszereplő a magyar háztartásokban, 1990-ben például 39 kiló sertéshúst jutott egy főre, szemben a baromfi 23 kilós eredményével.
lyik húsból mennyit esznek a háztartások? (kg/fő/év)
1990 2000 2010 2016. ELSŐ FÉLÉV
Sertéshús (kg/fő/év) 39 28 25 17
Baromfihús (kg/fő/év) 23 34 25 19
Forrás: KSH, Buksza-számítás
Egy rakás sertéshúsféle – például a comb, a lapocka, a tarja – áfája 2016-tól 27 százalékról 5 százalékra csökkent. Az inflációs adatok szerint 2015 decemberéhez képest 2016 januárjában a sertéscomb és a rövidkaraj kilós ára egyaránt 15 százalékkal 1360, illetve 1090 forintra csökkent, és a 2015-ös éves adatokhoz képest is csökkent a KSH által mért sertéshúsok ára, ám a fogyasztás ennek ellenére nem lódult meg.

6 millió, 8 millió, 3 millió

A sertésstratégiában szereplő 6 milliós állománytól egyelőre messze van Magyarország, és kérdéses, hogy mikor indul a célszám felé a sertéságazat. Az agrártárca kérdésünkre nem mondott konkrét számokat, hogy 2018-ban, 2020-ban az állomány mekkora lehet. “Az állomány nagyságát jelentős mértékben befolyásolja a piac keresleti és kínálati viszonya, amely mellett figyelembe kell venni az ágazatban jellemző ciklikus folyamatokat és a nemzetközi kereskedelmet befolyásoló tényezőket, mint például a még mindig érvényben levő orosz embargót, vagy egyes piacokon meglévő nem vámjellegű korlátozásokat. A nemzetközi és a hazai sertéspiac stabil, az Európai Unióban elsősorban a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően növekedtek az árak. A termelői árak két nagyon kedvezőtlen évet követően 2016. április és szeptember között jelentősen emelkedtek és az év nagy részében érdemben meghaladták a termelők többségére jellemző önköltséget” – áll a minisztérium válaszában.

Disznók száma Magyarországon (millió darab)
1960 6,4
1965 6,6
1970 7,3
1975 6,9
1980 8,3
1985 8,3
1990 8
1995 5
2000 4,8
2010 3,2
2015 3,1
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
(A fenti stsatisztika “kissé” csalós! A szocializmus utolsó éveiben ugyanis a magyarországi sertésállomány 15 millió volt. B-R)

Bizakodás

Az ágazat eddigi teljesítménye a minisztérium szerint bizalomra ad okot és az utóbbi években egyre nagyobb mértékű támogatások a nyereséges termelés biztosítása mellett kedvezően befolyásolhatják az ágazat helyzetét, ezzel együtt a középtávú sertéslétszámot. A stratégia alapján felhasznált források az elmúlt években erősítették a sertéságazat piaci helyzetét és fejlesztették szakma hátterét, ezzel is ellenállóbbá téve a válságokkal szemben. A szaktárca felsorolt több lépést, amelyek segítették és segítik a disznópiac fellendülését. Ezek közé tartoznak például a sertéshús feldolgozásának és húskészítmények gyártásának technológiaifejlesztéséhez adott úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatások. Ezeknek köszönhetően korszerűsödött a feldolgozói kapacitás.

Emellett az Agrármarketing Centrum közreműködésével népszerűsítik a magyar sertéshúst és az abból készült termékeket, emellett a vásárlókkal igyekeznek megismertetni a Kiváló Magyar Sertés (KMS) védjeggyel ellátott termékeket. Kiemelt támogatást kaptak az Állattenyésztési Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (ÁTHK) sertéságazati kutatás-fejlesztési programjai is, de jutott pénz a mangalicatenyésztésre, továbbá termékek fejlesztésére, népszerűsítésére; a hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzstenyészeti munka, teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztésre; a tenyésztők támogatására is.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: “…Kiemelt támogatást kaptak…a tenyésztők támogatására is…”

-Olyanok mint a Jó Lőrinc Koma, meg a Csányi! Stb. Sertés mégsincs több, csak a disznók híznak!

A probléma rendkívül összetett és bonyolult, ugyanakkor végtelenül egyszerű.

A magyar társadalom jólétének fokmérője a sertéshús fogyasztás. A mellékelt táblázatokban ott vannak a bizonyítékok. Meg lehet nézni az 1990-es a 2015-ös adatokat mindkét kimutatásban. Relevánsabb az egy főre kimutatott fogyasztási statisztika.

1990-ben 39 kilogramm/fő, 2016 első félév 17 kilogramm. MÉG BAROMFIHÚSBÓL IS CSAK 19 kiló a fogyasztás 2016 első félévében.

Ez pedig világosan jelzi: A MAGYAROKNAK NINCS PÉNZÜK SERTÉSHÚSRA! Merthogy aligha fogható a fogyasztás ilyen drasztikus csökkenése az “egészséges táplálkozási szokásokra” való tömeges áttéréssel.

A gyümölcs és zöldségfogyasztási statisztikák is hasonlóan tragikus képet mutatnak.

Ezekben a statisztikákban benne van a magyar vidék minden keserve-tragédiája is!

AMI EGYÉRTELMŰEN POLITIKAI GONOSZTEVŐINK HAZAÁRULÓ TETTEINEK A KÖVETKEZMÉNYE!

A szocializmus korszakában létrehozott világszínvonalú magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar lepusztítása, elherdálása, piacainak átadása. Az ország természetes adottságainak a tudatos felszámolása! BŰNSZÖVETSÉGBEN!

A folyamatot a rendszerváltást követően azonnal beindította a rablóeit. Az uniós csatlakozásunkkal rá is tették a keresztet a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék sírhantjára.

Tervezhet itt a rablókompánia bármit, kitűzhet gyönyörű célokat, ezek nem egyebek parasztvakításnál. Orosz embargóra, uniós szankciókra való hivatkozással együtt!

Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Disznó a világ Döbrögisztánban bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. IB szerint:

    Minek szavazta meg az orosz embargot?? Megvétozhatta volna a döntést de azt nemmerték…most nemkéne azzal védekezni..ráadásul ma már tudjuk hogy az eu sajátmagának többet ártott mint a zoroszoknak..de azért még mindig megszavazzák..idiota vezetöink vannak eu szinten is.sajnos.

  2. stefimrich szerint:

    Így igaz admin,és IB komentje!!

    • vitorla123 szerint:

      8,3/3,1=2,67 Vagyis csaknem harmada a disznók száma és ennyivel eszünk kevesebbet.Tetszik,nem tetszik ez ezek szerint tény kérdése. 267% romlás a csucshoz képest.A disznóhús fogyasztásban még több!Mert ami nincs azt nem lehet megenni.Ennek ellenére ezt sem tudja sok munkavállaló megvenni.Mi közben 8 óráról 12 órára nőtt a munkaidő.Kétszeresére a munakalküliség!(A közmunka nem fedezi a húsevést!)

  3. Szaszi szerint:

    Nálunk a piacon a far-hát – kutyáknak főzünk sokszor- 139 ft/kiló.Ömlesztve kapják az árusok.
    Újabban LEVÁGJÁK A NYAKAT róla,amit eladnak 250-300/kg.De a far-hát továbbra is 139ft
    Megmászták a fillérbaszás Mount Everestjét nem igaz? Most magyarázkodok a blökiknek,miért marad a száraz étel.
    Képzeld,aki ebből főz otthon,hogy éhen ne haljon.

  4. Szaszi szerint:

    Kurvajéletbe ide is írom nagy betűkkel.

    A XV. KERÜLETI VÁSÁRCSARNOK CSIRKEÁRUSAI LEVÁGJÁK A NYAKAT A FAR-HÁTRÓL!!!
    EGYETEK SZART,KIBASZOTT ÁFA- ÉS MINDEN CSALÓ NYOMORULT ” KERESKEDŐ ” FILLÉRBASZÓ SZEMETEK!!
    Öcsém,darált sertéshús 1200 áthúzva, – akció – 980 ft !
    A tojásárus zsidó Octávia RS-sel parkol a szállítóknak kitalált helyen,tojás 45ft.
    Begurultam,nem baj??

  5. Szaszi szerint:

    Admin,engedd be reggel ami most nem jelent meg,légyszi.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.