A sokezer-milliárdos kérdés: hová lett?-hogyan lesz?

Megmutatták, mit okoznak Magyarországnak az EU-pénzek

Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne – állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya. Bár ez is óriási eltérést jelent a befutott makrogazdasági pályához képest, az uniós források hatása talán még ennél is nagyobb lehetett.

Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne – állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya. Bár ez is óriási eltérést jelent a befutott makrogazdasági pályához képest, az uniós források hatása talán még ennél is nagyobb lehetett.
A héten jelent meg a KPMG és a GKI tanulmánya a magyarországi EU-források felhasználásának hatásairól, majd ezután napvilágot látott az a kivonat is, amelyik kifejezetten a makrogazdasági hatásokat értékeli. Ez a dokumentum több látványos ábrát is tartalmaz arról, hogy miként alakultak volna a gazdasági folyamataink az uniós források nélkül.
Az elemzés fő következtetése (természetesen), hogy a kedvezményezettek részére kifizetett mintegy 14 ezer milliárd forint jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal járt Magyarországon: növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, valamint javult az ország külső és belső stabilitása. Az európai uniós források nélkül a vizsgált időszakban a magyar GDP csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ugyanakkor Magyarország versenyképessége a vizsgált időszakban romlott, a nemzetközi összehasonlításban magas egy főre jutó forrásallokáció ellenére nem sikerült lépést tartani a régió országaival.
GDP-növekedés
2015-ben a GDP szintje 4,6%-kal volt magasabban, mint 2006-ban (amikor érdemben megindult az EU-források beáramlása). A két időpont között Magyarország elszenvedte a válság miatti gazdasági visszaesést, majd a válság előtti szintre kapaszkodott. Uniós források nélkül viszont még mindig a válság alatti szinten lennénk, állítja a tanulmány. A szerzők számításai szerint ugyanis 2015-ben az uniós források hiányában a GDP 6,4 százalékponttal alacsonyabb lett volna, mint azzal együtt.

A rövid- és középtávon jelentkező többlet-GDP volumenéből a legnagyobb részt a magas támogatási összegnek köszönhetően a mezőgazdasági és az infrastrukturális jellegű beavatkozási területek tették ki. Fajlagos értelemben a GDP növekedéséhez a társadalmi infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés és a környezeti infrastruktúra beavatkozási területek járultak hozzá legnagyobb mértékben.
Lakossági fogyasztás
A lakossági fogyasztás még mindig elmarad a 2007-es fogyasztási csúcsától, de EU-támogatások nélkül még 5,7%-kal kisebb lenne.

Megmutatták, mit okoznak Magyarországnak az EU-pénzek

Összesítve a fogyasztási hatásokat a 2006 és 2015 közötti időszakban, 1000 forint uniós forrásra összesen 272 forint többletfogyasztás jutott. A GDP-hez hasonlóan a rövid és középtávon jelentkező többletfogyasztás volumenéből a legnagyobb részt a mezőgazdasági és az infrastrukturális jellegű beavatkozási területek tették ki.
Beruházások
A leglátványosabb eltérés a beruházási pályában van, pedig az még az uniós forrásokkal együtt sem mutat szívderítő képet. 2006-hoz képest 2015-ben a beruházás reálértéken 2,8 százalékkal volt magasabban. Ezzel szemben 2015-ben az uniós források hiányában 34,1 százalékponttal lett volna alacsonyabb a hazai beruházások volumene, amely így 2015-re a 2006-os érték 68,7%-ára esett volna vissza. A dokumentum nem tudott még számolni a 2016-os adatokkal, pedig az még érdekesebb képet mutatott volna. Mivel tavaly alig volt EU-forrásbeáramlás, a beruházások két számjegyű ütemben zuhantak vissza, vagyis a narancs vonal nagy esést jelzett volna, és sokkal közelebb került volna a kék  vonalhoz.

Megmutatták, mit okoznak Magyarországnak az EU-pénzek

Az EU-források erőteljes rövid távú gazdaságélénkítő hatásáról eddig is több számítás jelent meg, a múlt év őszén itt összegeztük őket. Azóta az Európai Bizottság is előállt egy, a korábbi számítások átlagához közel álló eredménnyel, és a napokban a Magyar Nemzeti Bank is értékelte az uniós források gazdaságfejlesztési hatásait. Mindezek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a támogatások az előző ciklusban évente átlagosan 0,5-1 százalékponttal emelték a GDP-növekedést, a ciklus utolsó két évében a hatás nagyobb lehetett.
Fontos kiemelni, hogy az uniós források hatásait igazából nem nagyon lehet számszerűsíteni. A beáramló tőke keresleti és kínálati hatásaira kidobnak ugyan hasonló számokat a modellek, de ezek abból a feltételezésből indulnak ki, hogy ezen kívül a gazdaság egyéb folyamatai (a kockázati feláraktól a gazdaságpolitikai lépésekig) változatlanok maradtak. Az EU-források azonban egészen más pályára tették a devizában eladósodott gazdaságot azzal, hogy devizaforrást biztosított. Enélkül nem tudtuk volna a lakossági devizahitelek forintosítását végrehajtani, a lejáró deviza-államadósságot forintból finanszírozni – vagyis úgy általában a magyar gazdaság devizakitettségét csökkenteni. Ebből következően csak álmodozhattunk volna az ország felminősítéséről. Sőt, amennyiben a deviza egy részét a nyílt piacon kellett volna megszerezni, akkor a forintra nehezedő leértékelési nyomást is csak magasabb kamatokkal lehetett volna ellensúlyozni. Vagyis a jegybanki kamatpolitika sem lehetett volna ennyire laza.
Emiatt a magyar gazdaság az EU-források nélkül egészen más pályát járt volna be, ennyi változót biztonsággal újraírni pedig lehetetlen. Valószínű, hogy a megmaradó magasabb sérülékenységünkkel a gazdasági teljesítményünk még gyengébb lett volna, vagyis az alternatív (uniós források nélküli) forgatókönyvhöz képest még a fenti számításoknál is nagyobb előnyt jelentettek az EU-pénzek.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Döbrögisztán gazdasági tükörképét látjuk! Már akik látjuk/látják. Sajnálatos módon NAGYON KEVESEN LÁTJUK/LÁTJÁK A VALÓSÁGOT! A katasztrófát. A döbrögista lakájmédia nem igazán szorgalmazza a téma széleskörű megismerését, mert akkor egy egészséges fölfogású társadalom azonnal vasvillára kapná a teljes politikai garnitúrát.
Ezekből a grafikonokból egyébiránt titokzatos (?) dolgok derülhetnek ám ki! Nézzük csak az UTOLSÓ grafikont, annak is a sárga görbéjét. 2014-2015 között. Ez a grafikon is az EU-s felzárkóztatási alapok névre keresztelt, ám valójában az országért a rablóbanda (teljesen mindegy melyik) kezeihez folyósított júdáspénzek “hasznosulását” mutatja.
Ebből a cikkünkből: http://www.balrad.com/2017/03/30/rettenetes-leltar-meg-rettenetesebb-jovokep/- látható, hogy éves szinten nagyjából 2307,5 milliárd forintra rúg a folyósított lízingdíj összege.
Viszont a grafikonon NYOMA SINCS MÉG AZ ÖSSZEG HARMADÁNAK SEM!
Hová lett? Mi történt vele?
Hanem a legizgalmasabb kérdés az, hogy MI LESZ A JÚDÁSPÉNZEK ELAPASZTÁSA UTÁN?
Márminthogy az ország sorsa mi lesz? Mi lesz a magyarokkal?
Álellenzék!
Erre a kérdésre keressük a választ!

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

A sokezer-milliárdos kérdés: hová lett?-hogyan lesz? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Jocó szerint:

    Tessék Magyarország erősödik?
    ” forrásallokáció ellenére nem sikerült lépést tartani a régió országaival” – persze mert mindent elloptak, amit meg nem azt értelmetlen hülyeségekre költötték.

  2. szigony szerint:

    Buta emberek butát tesznek vezérüknek….

    Csak így tovább, és Magyarország eltűnik a homályba, mint a történelmünk – a sok hamísítás következtében – …IS !

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.