“Megvédettek-megmentettek”

Kilakoltatások, árverezések sora jöhet

Tömegek számára okoz majd hatalmas gondot az árfolyamgát április és június közötti kifutása. Mintegy 170 ezer jelzáloghitel-tulajdonost számára akár 15 százalékkal is megugorhat a havi törlesztőrészlet, sőt az sem kizárt, hogy ezzel párhuzamosan a hitelük futamideje is meghosszabbodik. A probléma a parlamentet is elérte, ahol a Jobbik képviselője azt javasolta: a tartozástömeget “nyeljék le a bankok”.

Összesen több mint 170 ezer lakáshitel-tulajdonos számára igen szomorú időszak vette kezdetét a hónap elején, esetükben az öt évvel ezelőtt igénybe vett árfolyamgát védelme – a belépés idejétől függően – valamikor idén április és június között lejár. Az érintett adósoknak a lakáskölcsönük után fizetendő havi törlesztőrészlet mostantól kezdve akár 15 százalékkal is emelkedhet. Lesz olyan, akinek ez is kevés lesz az üdvösséghez, s a tehernövekedés miatt még a kölcsöne futamidején is hosszabbítanak.
Mint emlékezetes, a kormány által 2012-ben bevezetett árfolyamgát rendszere a svájci frankban, az euróban és a japán jenben eladósodott jelzáloghitel tulajdonosokat érintette. Az elszabaduló devizajegyzések ellenére a rendszerbe belépő adósok esetében a törlesztőrészlet kalkulációját a svájci frank esetében 180 forintnál, eurónál 250 forintnál, míg japán jennél 2,5 forinton végezték el. Ugyanakkor a bank a rögzített szintek és a piaci árfolyamok közötti tételről nem „feledkezett meg”, s ez okozza áprilistól az adósok számára a problémát.
Ahogy minden kölcsön esetében, így a rögzített és az aktuális jegyzés közötti tételnek is volt tőke és kamatrésze. Utóbbit az állam és a bank 50-50 százalékban elosztva egymás között magára vállalta. A törlesztőrészlet tőkeösszegét viszont az adósnak nyitott gyűjtőszámlára helyezték. Az öt év alatt itt halmozódó tétel törlesztése indul meg idén áprilistól. Ebből fakad majd sokaknál a havi kötelezettség újdonsült, akár drasztikus emelkedése.
A vonatkozó törvény ugyanakkor további két lényeges elemet is tartalmazott. Az egyik szerint a gyűjtőszámlán bármekkora összeg is gyűlt össze, akkor sem lehet a havi törlesztőrészletet 15 százaléknál nagyobb mértékben növelni. Ez ugyanis sokkal több is lehetne, hiszen az adósnak a futamidő végéig, immár a még meglévő kölcsönét és a gyűjtőszámláján felhalmozott tételt is vissza kellene fizetnie. Hogy ez összejöjjön a törlesztők 15 százaléknál nagyobb növelésre is szükség lehetne. Esetükben már megoldás jön képbe: aki ilyen helyzetbe kerül annak a tehernövekedés mellett még a futamidő meghosszabbításával is szembe kell néznie. E szerint például nem 10-12 évig áll még fenn a hiteltartozása, hanem ez az idő 2-3 évvel meghosszabbodik. Számukra a korábban elfogadott törvény azon másik lényeges eleme sem nyújt sok vigaszt, hogy euró esetében 340 forint, svájci franknál 270 forint, japán jennél pedig 3,3 forint fölött nem csak a kamat, hanem a tőkerészt is az állam és a bank fizeti, vagyis ezen szintek fölötti árfolyam már nem gyarapította a gyűjtőszámlán halmozódó pénzt. Az árfolyamgátból ugyan lett volna mód kilépni – éppen azért, hogy mérsékeljék a gyűjtőszámlán gyarapodó tételeket -, ám ezt nagyon kevesen tették meg. A Portfólió szerint jellemzően az érintettek 1-3 százaléka döntött a rendszer elhagyásáról.
Nagyon valószínű, hogy sokaknak már a havi tehernövekedés is sírásra okot adó változás lesz. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke ugyanis rámutat, hogy az árfolyamgát rendszerébe olyanok léptek be, akiknek már öt éve is minden forint számított. Ők már az eredetileg, az árfolyamok elszabadulása előtti időszakban érvényes havi tételekkel is teljesítőképességük határán voltak. Az euró és a svájci frank árfolyamok elszállása után pedig szinte reménytelen helyzetbe kerültek. Az árfolyamgát csupán annyit segített rajtuk, hogy szinte minden anyagi lehetőségüket kimerítve valahogy ki tudták fizetni az időközben teljesen elszabaduló havi kötelezettségeiket. Vagyoni helyzetükön azonban az elmúlt öt évben kapott „kedvezmény” semmit sem javított. Így számukra a tehernövekedés, nemcsak 15 százalékos emelkedést jelent majd, hanem a könnyen lehet, hogy a teljes összeomlást. Sokan hajlandóak azt gondolni, hogy a növekedés nem nagyarányú, ám az érintettek esetében ez biztosan nem így van – fogalmazott Barabás Gyula.
Sokan ebből kifolyólag már most hangoztatják, hogy az árfolyamgát kifutásának hatására a nem fizető jelzáloghitel-tulajdonosok száma megint jelentős növekedésnek indul. Ezzel pedig egy szőnyeg alá söpört probléma heteken, hónapokon belül ismét a felszínre kerül.
Éppen a formálódó helyzet miatt Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy az árfolyamgát határidejének lejárta után az adósoknak ne kelljen kifizetniük a tartozástömeget, hanem azt “nyeljék le a bankok”. Az MTI szerint úgy fogalmazott: az adósság elhibázott törvényből ered és “vélhetően nem is létezett”. Úgy vélte haladéktalanul módosítani kell az idevágó törvényeket.
Akadály nélkül folynak a kilakoltatások
A folyó devizahiteles perek eddig túl sok eredményt nem hoztak az adósok számára – mondta Barabás Gyula. Az Európai Bíróságon 5-6 olyan, kifejezetten magyar ügy is fut, amely az elszámolástól az árfolyamkockázat vizsgálatáig szinte a teljes problémahalmazt felöleli. Egyre több bíróság éppen ezek eredményére várva felfüggeszti folyamatban lévő ügyeit. A legnagyobb hiba azonban, hogy ez nem központilag történik meg, mert erre való hivatkozással a végrehajtásokat és az árveréseket is fel kellene függeszteni. Ezek azonban nem szűntek meg. Ezt pedig többen kifejezetten nehezményezik a bíróságoktól és a Kúriától. Ebből kifolyólag “iszonyatos mennyiségben” voltak kilakoltatások, tavaly ezek száma mintegy négyezerre volt tehető. Becslése szerint ez idén a bőven a duplájára is emelkedhet, ami 15-20 ezer embert érinthet. Ezt figyelembe véve még inkább kritikával illethető, az ítélkezések központi felfüggesztésének elmaradása – tette hozzá Barabás.
(nepszava)
Bal-Rad komm: “Árfolyamgát, forintosítás, megmentés!” Ezek voltak a döbrögista horda varázsszavai a “senkit sem hagyunk az út szélén” szlogen megkopása után.
Aztán-hogy-hogy nem?-ezekről is lekopik szépen a hazugság máza, és kiderül: nincs olyan a döbrögizmusban sem, hogy az éhes kecske jóllakik, és a káposzta is megmarad.
Márpedig EZT IGÉRTÉK!
Nyilvánvaló tény, hogy a vajdáék csupán időnyerésre játszottak/játszanak, miközben a bankok szépen-csendben morzsolják lefelé a politika által eléjük vetett csemegét. És híznak rajta szépen! Egy csomó hiénával egyetemben!
Nyilvánvaló, hogy a probléma kizárólag politikai akarattal kezelhető csak. Ám az is nyilvánvaló, hogy ez a politikai akarat hiányzik.

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

“Megvédettek-megmentettek” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. forradalom! szerint:

    A politikai akarathoz hiteles politikusok kellenének,nem senkiházi,mocsadék,söpredék,tolvaj,hazug,agyilag alultáplált,skizofrén cigány vajda,lógó hassal,üres fejjel.A világ szégyene vagyunk.Lakások 100ezrei állnak üresen,és mi nem teszünk semmit ezzel a garázda sáskahaddal.

  2. stefimrich szerint:

    Politikai akarat nem hiányzik,de még szunnyadozik valahol!De ezt a politikát nem a jelenlegi hatalom,sem simulékony ellenzéke nem képviseli!Addig,míg a Soros alapította CEU mellett tüntet többtízezer Soros-bérenc,és a sárgapólósok páran állnak csak ki az igazuk mellett,addig szunnyadozni is fog!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.