Teljesítjük A TERVET?

Elsorvadó, jövőkép nélküli ország lettünk? Kivándorol és fogy a magyar

Az értelem hazai megbecsülésének szép mérőszáma, hogy az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak. Ám nem csak az elvándorlás jelenti a gondot: az elmúlt időkben a halálozások száma növekedett, míg a születések száma csökkent.

A legjobbak lelépnek
Az értelem hazai megbecsülésének szép mérőszáma, hogy az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak. Ráadásul fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek, és zömében férfi, tehát a munkaerő hiányával küzdő ország ebből a szempontból legértékesebb tagjait veszti el.
A kivándorlók összetételéről szóló tanulmány a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapul.
Mint már említettük, a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb emberek hagyják el az országot, köztük ugyanis sokkal nagyobb arányban vannak a szakmunkások és felsőfokú végzettségűek. Jól látszik ez abból, hogy a szakmunkás végzettségűek és érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek.
Eltérő stratégiák
A kutatók tapasztalatai szerint a különböző iskolai végzettségű csoportok eltérő migrációs stratégiát követnek.
Hosszabb távra és családostul hagyják el az országot a felsőfokú végzettségűek, a szakmunkások ezzel szemben rövidebb időre távoznak, és családjukat általában Magyarországon hagyják. Összesen mintegy 70 ezer ilyen embert írtak össze.
Talán érthető, hogy erre a népességre a tartósan kint élőknél erősebb férfitöbblet jellemző (65 százalék), ami a 35 és 59 év közötti korcsoportokban még hangsúlyosabb (70 százalék feletti). Ráadásul a fiatal kor-összetételnek köszönhetően az egyedülállóak arányi is nagyobb ebben a csoportban, mint a teljes népességben.
Családos nők már csak elenyésző számban vállalkoznak rövidtávú külföldi munkavállalásra: míg az ideiglenesen külföldre távozó férfiak 43 százaléka volt férj vagy élettárs, addig a nőknek ez mindössze 20 százalékára volt igaz.
Más célországok
2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban, derül ki a tükörstatisztikák összesített adatainak köszönhetően. A befogadó országok munkaügyi statisztikái is azt a megállapítást erősítik, hogy a kint dolgozók a hazai népesség átlag életkoránál fiatalabbak, és enyhe férfitöbblet (55 százalék) jellemző rájuk.
Ugyanakkor az egyes célországok bevándorlói között nagy az eltérés. Például a Németországban élő magyarok között sokkal több a férfi (62 százalék). Ezzel szemben az Olaszországban élők jelentős többsége nő (72 százalék), és ugyancsak kissé magasabb a nők aránya (53-55 százalék) Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Belgiumban is.
Emellett kimutatható még, hogy az Egyesült Királyságot választókra a nőtlen vagy hajadon fiatalok túlsúlya és a szakmunkások alulreprezentáltsága, míg a Németországba vándorlókra éppen a szakmunkások, az idősebb korosztályok és a házasok relatív túlsúlya jellemző.
Halálozás és élve születés
Ám nem csak az elvándorlás jelenti a gondot. A héten közzétette halálozási és élveszülési adatait 2017 első negyedévéről a KSH.

 

Sajnos az derült ki, hogy az év első három hónapjában a halálozások száma jelentősen megugrott (19 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest, amit a statisztikai hivatal szerint a komoly influenzajárvány magyaráz. Eközben a születések száma enyhén csökkent az év első hónapjában, így a természetes fogyás mértéke 2017. januárban 57 százalékkal megnőtt.
A KSH grafikonján jól látszik, milyen mértékű a népességfogyás, ahogy az is, hogy 1980-ban volt a trendforduló, és ekkor még nagyjából kiegyenlített volt a halálozások és élve születések száma. Utána viszont meredek csökkenésnek indult az utóbbi, míg az ezer lakosra jutó elhalálozások mértéke enyhén nőni kezdett.
A jelen ráadásul még elszomorítóbb, ugyanis az elhalálozások száma merészen megugrik, ám valamelyest árnyalja a képet, hogy ez csak a januári adat, az egész 2017-es évre vetített szám kedvezőbb képet mutathat.
A számokból látható, hogy az átmenet éveiben, majd a kilencvenes években tapasztalható zuhanás után a gyerekvállalási kedv lanyhulása a 2000-es évektől megtorpant, de a gazdasági válság megint csak visszavetette a szülések számát.
A legnagyobb mélypontnak 2011 tekinthető, amikor mindössze 8,8 újszülött jutott 1000 lakosra. Ráadásul a gazdasági válság által még nem befolyásolt 2009-es adatig máig sem sikerült visszaverekedni magunkat.
Kint születő gyerekek
A gyerekszám tekintetében megint visszatérhetünk az elvándorlás témaköréhez, ugyanis ez is jelentősen befolyásolja a magyarországi lélekszámot. A magyar gyerekek 15 százaléka nem itthon jön a világra, mert annyi fiatal magyar él már külföldön – hangzott el az RTL Klub vasárnap esti Híradójában.
Eddig ezt az adatot nem ismerhettük, ám az LMP adatigénylésének köszönhetően a Fővárosi Kormányhivatal rendelkezésre bocsátotta a pontos számokat.
Az is kiderült, hogy 2010 és 2016 között 78 ezer külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték. Ennek a számnak a súlyosságát legjobban úgy lehet érzékeltetni, ha elmondjuk, hogy ez alig kevesebb mint ahány gyermek tavaly született Magyarországon (2015-ben 91 ezer 690 gyermek született itthon a KSH adatai szerint).
(tenytar)
Bal-Rad komm: “…A magyar gyerekek 15 százaléka nem itthon jön a világra, mert annyi fiatal magyar él már külföldön…”
-“Örvendetes” tény viszont, hogy a rejtett munkaerőtartalék az szépen reprodukálja önmagát. Sőt…!
Így aztán a NÉPESEDÉSI STATISZTIKA nem is olyan csúf mint a valóság!
A valóságról meg jobb ha nem is beszélünk! Pedig kellene! Mert a jelen valósága már vetíti elénk a jövőtlenségünket. Vagy hozzuk a TERVET?!
Az értelem hazai megbecsülésének szép mérőszáma, hogy az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak. Ám nem csak az elvándorlás jelenti a gondot: az elmúlt időkben a halálozások száma növekedett, míg a születések száma csökkent.

 

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk, oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren, hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény formájában,
Molnár Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

vagy paypal utalással:
Kategória: HÍREK | A közvetlen link.

Teljesítjük A TERVET? bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. vitorla123 szerint:

    A valóság ettől sokkal,nagyságrendel rosszabb!Ugyanis ebbe csak az van akiről tudunk.Pedig a nagyobbik hányadról semmit sem tudunk.Az ország lakosságának fele nem megy el szavazni.Vajon miért is?Talán azért mert nincs Magyarországon!Akkor válik nyilvánvalóvá.

  2. mkarcsi szerint:

    Vitorla! Azért nem megy el szavazni a lakosság fele, mert nincs egy olyan öltözéke, amiből nem lóg ki a segge. Valamint azé, mert fingja sincs róla hogy mi is van a papíroson leírva. (Lásd: PISA-felmérés eredményét.) Valamint azé, mert idáig az elmúlt 26 év alatt csak a kutya lánca változott!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.